A szerkesztőségükbe juttatott hangfelvétel, valamint a nevelők személyes beszámolója és néhány volt növendékkel való beszélgetés olyan elemeket tartalmazott, mint hogy
- bot és csípőfogó is szerepelt a fegyelmező eszközök között,
- volt, akit telefonkönyvvel ütöttek, így nem maradt nyoma a verésnek,
- a gyerekeket cigarettával jutalmazták, illetve annak megvonásával büntették,
- egyiküknek a heréit taposták,
- megesett, hogy kutya módra, nyüszítve kellett körbejárniuk a felnőttek utasítására,
- az erőszakot gyakran „kiszervezik” a felnőttek, hogy az erősebbek szedjék ráncba a renitens gyengébbeket.
Ezeket a volt növendékek és az otthon dolgozói állították. Arról azonban csak a nevelők számoltak be, hogy Mészáros atyához gyakran kell átjárniuk a parókiára a fiúknak, és olykor furcsán viselkedve, alkoholszagúan jönnek vissza.
Aki nem keres, az nem is talál
A 24.hu birtokában levő, nyomozást megszüntető határozat szerint kiskorú veszélyeztetése miatt, ismeretlen tettes ellen indított nyomozást a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-Főkapitányság, de „a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján bűncselekmény elkövetése nem állapítható meg”. A határozat előzményként utal az alapvető jogok biztosának idei jelentésére, valamint a 24.hu-n megjelent cikkekre is. Az indoklás aprólékosan, minden részletre kiterjedően tartalmazza, hogy a hatóság milyen nyomozati cselekményeket alkalmazott az eljárás során.
- Öt évre visszamenőleg értékelték a korábbi belső vizsgálatok, jegyzőkönyvek, illetve az ombudsmani jelentések adatait, és
- meghallgatták az otthon vezetőségét, a gyermekjogi képviselőt, valamint a gyermekvédelmi gyámokat.
Nehéz-Posony Kata büntetőjogász, a TASZ ügyvédje megkeresésükre elmondta: ellentmondásosnak tűnik, hogy
- van egy feljelentés alapjául szolgáló információhalmaz egy gyermekvédelmi intézményben történő rendszeres bántalmazásról,
- ami összecseng egy korábbi és egy mostani ombudsmani jelentés adataival,
- a nyomozóhatóság pedig csupán aktákat vizsgál át,
- és néhány intézményi szinten érintett személyt kérdez meg.
Az a formula, ami a nyomozást lezáró határozat szövegében olvasható, hogy tudniillik „bűncselekmény elkövetése nem állapítható meg”, az ügyvéd szerint korántsem jelenti, hogy nem történt bűncselekmény, csak arra utal, hogy ebben a konkrét eljárásban nem találtak olyan bizonyítékot, amely bűncselekményt támasztana alá.
Egy kerékpárlopás is fontosabb
Nehéz-Posony szerint nemcsak a törvényi előírásokkal, hanem a józan ész szabályaival is ellentétes, ha a rendőrség egy nyomozás során kihagyja a sértettek, illetve a szóba jöhető közvetlen tanúk mindegyikének meghallgatását. Egy következetes hatósági eljárásban ráadásul volna lehetőség rá, hogy név nélkül, zárt adatkezeléssel történjenek a kihallgatások. Amennyiben a kihallgatottak biztonságban érezhetik magukat, be tudnak számolni arról is, ha elszenvedtek valamilyen visszaélést, vagy tanúi voltak ilyesminek. Ha pedig ugyanazokat a történeteket, szituációkat nagyjából hasonlóképpen elmondja néhány ott dolgozó ember és gondozott kiskorú, az már bizonyítéknak tekinthető arra, hogy az események megtörténtek. S ha megneveznek konkrétan elkövetőket, akkor van helye annak is, hogy az illetőket a hatóság gyanúsítottként kezelje vagy vádat emeljen ellenük.
Az ügyvéd szerint fontos lenne azt is jogszabályban meghatározni, hogy egy-egy kisvárosi, állami fenntartású intézmény esetében ne a helyi nyomozóhatóság járjon el, hiszen a rendőrség emberei személyesen ismerhetik a vezetőket vagy akár a munkatársakat, tehát előfordulhatnak közvetett összeférhetetlenségek.
A nyomozás nem tért ki az ombudsmani jelentés azon a megállapítására sem, hogy a nevelőintézetben a gyerekeknek az intézménybe érkezésükkor meg kell verekedniük a többiekkel, és ez a beszámolók szerint felnőttek szeme előtt zajlik. Sőt, az előzményvizsgálat során nyilvánvalóan át kellett nézni a hatóságnak azokat a tényfeltáró cikkeket, amelyekre az ombudsmani jelentés is hivatkozik, s amelyek szerint a kortárs agressziót egyes esetekben felnőttek irányítják, mintegy „kiszervezve” a fizikai fenyítést a növendékeknek. (Az ombudsman a jelentésében „rendszerbántalmazásnak” minősíti az ilyen jellegű eseteket.)
– Többnyire elmondható, hogy egy kerékpárlopás miatt is sokkal komolyabb nyomozás folyik, mint egy gyermekbántalmazási ügyben, ha az a társadalmi periférián lévő szociális gondozottakat érinti – állítja Nehéz-Posony Kata.