A Görögtemplom utcáról írtuk minap, hogy az lehetne egy sétálós, zöld, gondozott sétány Kecskemét központjában. Nem csak mi mondjuk azt, hogy szükség lenne mielőbb az apró, de annál forgalmasabb központi fekvésű utcának a megújítására, hanem az önkormányzat is.
Még 2017 őszén döntött a közgyűlés a város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának (ITS) felülvizsgálatáról, amelyben szó van a történelmi Főtérrel szomszédos utcák rehabilitációjáról. Az indoklásban az szerepel, hogy:
„Kecskeméten már a történelmi Főtérrel szomszédos utcák is elhanyagoltak (Arany János utca, Luther köz, volt Centrum előtti közterület, Lechner Ödön utca, Görögtemplom utca stb). Sétálásra, üldögélésre, találkozásra alkalmas kulturált hely a történelmi Főtéren kívül alig akad. Nincs nagyobb területet átfogó, összehangolt, egységes koncepciót követő közterület-fásítás, burkolatkialakítás.”
Közülük 2020 őszén nem kevés vita után újult meg a volt Centrum előtti közterület, amikor a civilek és a belváros ellenzéki képviselője a tervezettnél sokkal nagyobb zöldfelület kialakításának az igényével kritizálták (utólag sikeresen) a beruházást.
Közlekedés – kerülgetik, mint a forró kását
Az ITS-ben, aminek az elkészítésében aktívan részt vett a főépítészi osztály, élén Öveges Lászlóval, szerepel az, hogy a műemléki épületek megújítása mellett szükséges a Főtérhez kapcsolódó utcák, pl. Görögtemplom utca és teresedések (Széchenyi tér, Deák tér, Lestár tér, Katona József tér) egységes koncepció alapján történő megújítása. Itt említik meg azt, miután a Tűzoltóság kiköltözik, ami folyamatban van, hogy a Városháza mögötti tömbrevitalizációt is el kell indítani. Ezt pedig úgy kell, hogy
- a belváros közlekedési rendszerét újra kell gondolni,
- a gépkocsiforgalmat és a felszíni parkolást vissza kell szorítani (!),
- új belvárosi zöldterületek kialakítására van szükség, hogy magas esztétikai minőséget képviselő belváros alakuljon ki Kecskeméten.
A közlekedés és a parkolás ügyét a városvezetés évek óta úgy kerülgeti, mint macska a forró kását. A legújabb tervek szerint a Dobó körútra terveznek építeni egy 2+4 emeletes parkolóházat és plázát, amit Öveges László néhány hete egy erről szóló lakossági fórumon azzal indokolt, ha megépülne az Univer többemeletes felszíni parkolóháza, akkor a Dobó körúti és közvetlen közelében lévő utcák parkolóit felszámolhatnák és csökkentenék a felesleges autózást.
A tervezett beruházással nem ért mindenki egyet. A helyi lakosok és városvédő civil egyesületek aláírásgyűjtéssel és demonstrációval tiltakoznak, mert szerintük az önkormányzat szembe megy a saját maga által elfogadott városfejlesztési stratégiákkal. Attól tartanak ugyanis, hogy a mostaninál is több autó lesz a kiskörúton belül. A civilek ezért azt kérik, tegyék nyilvánossá a közlekedési és környezetvédelmi hatástanulmányokat, ami a beruházás előkészítésének feltétele.
2023-ig kellene elkészülni a Főtérhez kapcsolódó utcáknak
Az ITS-ben azt is meghatározták, hogy a műemléki környezethez méltó rehabilitációt a Görögtemplom utca, Arany János utca, Luther köz, Lechner Ödön utca esetében 2018 és 2023 között kellene megvalósítani több fázisban.
Akkori áron 1 milliárd forintot állapítottak meg erre a beruházásra.
Hogy miből? Arra is kapunk választ. Az uniós pályázatokon kívül állami és egyéb hazai fejlesztési forrásokból, például MNB alapítványi forrás, a Modern Városok Programja, TAO.
MNB alapítványi forrás lehívására van példa Kecskeméten. A Szemerey Szabolcs vezette KEDO Zrt, amelyet még 2015 végén néhány MNB-alapítvány alapított, bonyolította le az egyetemi campus építését. A beruházás költsége meghaladja a 13 milliárd forintot. Szemerey Matolcsy György jegybankelnök rokona és a kecskeméti polgármester férje. 2020 őszén az időközben magánosított kecskeméti Neumann János Egyetem alapítványa megvásárolta a KEDO Zrt.-t a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványtól (PADME), ekkor lemondott Szemerey Szabolcs, mert összeférhetetlenné vált a feleségével, a polgármesterrel.
A Modern Városok Programból pedig olyan beruházásokra költenek el milliárdokat, mint a belebegtetett kisrepülőgépes és charterforgalomra alkalmas repülőtér kialakítása, illetve a sokadszorra újragondolt intermodális csomópont létrehozása. Ebből a keretből zajlik a Városháza felújítása, amelynek összes költsége 7,5 milliárd forint és a Kodály Intézet fejlesztése is (9,5 milliárd Ft). És innen biztosították annak a gazdaságfejlesztési alapnak is a megvalósítását 25 milliárd forintból, ami egy zártkörű pályázaton keresztül juthatott volna hozzá a volt Tó Hotel épületéhez, ami tervet végül visszavontak.
Pénzt tehát elvileg van/volt. Egyelőre viszont nem a Főtér környezetének a megújítására, amiről már 2017 őszén is azt mondták, hogy „sokáig már nem halogatható”. Hogy sétálásra, üldögélésre, találkozásra alkalmas kulturált hely a történelmi Főtéren kívül mikor lesz azt egyelőre nem látni. Igény azonban van az egységesebb városkép megteremtésére, és a gyalogos közterületek kiterjesztésére a belvárosban, ami a Főtérhez méltó színvonalat képviseli városunkban.
Kapcsolódó cikkünk:
