Hétfő este a kormány által benyújtott módosító javaslat szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokat határozna meg az egyetemi alapítványok pártkáderekkel telepakolt kuratóriumaira és felügyelőbizottságaira vonatkozóan. Az új szabály érinti a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítványban ülő fideszes politikusokat is. A kuratórium tagja Lezsák Sándor fideszes országgyűlési képviselő, Gaál József, Kecskemét fideszes alpolgármestere és Szemereyné Pataki Klaudia fideszes polgármester, aki a felügyelőbizottság tagja.
A törvénymódosítást azért kezdeményezték, mert az Orbán-kormány nem tudott megegyezni az EU-val a Magyarországnak járó támogatási forrásokról. Amióta az Európai Bizottság belengette a forrásmegvonást, a kormány olyan gesztusokat tenne, amikről korábban szó sem lehetett.
Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében benyújtott törvénymódosítás értelmében a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvénybe belefoglalnák, hogy az a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tag
„aki a feladatai pártatlan, tárgyilagos és elfogulatlan ellátására gazdasági érdeke vagy bármely egyéb közvetlen vagy közvetett személyes érdeke vagy körülménye miatt (ideértve a családi, érzelmi okokat, politikai vagy nemzeti hovatartozást is) nem vagy csak korlátozottan képes, köteles tartózkodni minden olyan tevékenységtől, amely az alapítvány vagy a csatlakozó vagy mindezek számára közvetlen vagy közvetett módon vagyont juttató érdekeivel ellentétes lehet”.
Magyarul, akivel szemben összeférhetetlenség vagy annak a kockázata vagy látszata fennáll, köteles azt a döntéshozatalt megelőzően haladéktalanul bejelenteni. Amennyiben az összeférhetetlenséget megállapítják, az érintett személy az alapítványi döntéshozatalban nem vehet részt. A gyakorlatban ez csupán annyit jelent, hogy egy-egy döntésben nem vehetnek részt a fideszes politikusok, és nem azt, hogy mindegyiküknek le kell mondani az egyetemi alapítványi megbízásukról. Legalábbis így értelmezi a kormány a Bizottság kérését, amiről Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter az ATV-ben azt mondta, hogy
„ezt nem várja el a Bizottság, Nyugat-Európában is számos példa van ilyesmire, ez önmagában nem jelent összeférhetetlenséget, csak akkor, ha a politikusok valamilyen ügyben személyesen érintettek. Ha ez így van, a döntéshozatalból kilép az ember”
Közismert, hogy a kormány néhány hónap alatt, még 2021-ben magánosította szinte az összes magyar egyetemet és adta át azokat ingyen alapítványi fenntartásba. A gazdaság, a tudomány és a kultúra világának képviselői mellett, a kritikusok szerint inkább helyettük, az egyetemi alapítványok kuratóriumait és felügyelőbizottságait miniszterekkel, államtitkárokkal, kormánybiztosokkal, országgyűlési képviselőkkel, polgármesterekkel és alpolgármesterekkel töltötték meg. Ugyan az egyetemek továbbra is döntően állami finanszírozásból működnek, azonban az élükre kinevezett kuratóriumok szinte teljhatalmat kaptak az intézmények irányításában. Elfogadják az egyetem költségvetését, a működési szabályzatát és döntenek a korábban állami tulajdonban lévő, időközben magánosított vagyonáról.
A Neumann János Egyetem mögött álló alapítvány kuratóriumi tagjaként Gaál József alpolgármester nettó 1,1 millió forintot kap, Lezsák Sándor bruttó 1,29 millió forintot, Szemereyné Pataki Klaudia polgármester felügyelőbizottság tagjaként pedig bruttó 1,6 millió forintot.
A törvénymódosításról októberben dönt az Országgyűlés.
