– vélemény –
A német vendégek előtt és a március 15-i ünnepség alatt behúzták a Horthyt ábrázoló falfestmény előtt lévő függönyt a kecskeméti Városháza Dísztermében; míg, amikor a városvezetők tárgyalják a város ügyeit, elhúzzák azt. Hol van tehát firhang, hol nincs Horthy zsánerképe előtt, ami 1944 októberében készült el, a kormányzó lemondó nyilatkozata és a nyilasok hatalomra kerülése után. Hogy mi a szabály, hogy mikor kell elhúzni vagy behúzni a függönyt, azt senki nem tudja, kivéve a politikát, ami úgy működik, mint a kínai udvari politika, titkokkal.
A „tündérpalota” névvel is illetett Városháza Díszterme a városi közgyűlésnek, esküvőknek, ünnepélyes fogadásoknak is helyszínéül szolgál. Ilyen volt többek között Christian Wolff, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. ügyvezető igazgatójának fogadása április 13-án, ahol a magyar járműipar növekedését elősegítő munkája elismeréseként a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét vehette át. Az eseményről készült önkormányzati fotókból tisztán kitűnik, hogy az illusztris vendégek elől eltakarták Horthy Miklós képét, akinek történelmi értékelése körül máig komoly viták vannak. Hívei szerint ő konszolidálta az első világháborúból vesztesen kikerült Magyarországot, kritikusai szerint viszont a rendszere nem csak vérben született, hanem azt is hozta el a magyarságra és a magyar zsidóságra.
Az idei 1848-as városi megemlékezést az eső miatt a Díszteremben tartották, ahol az emlékező kecskeméti polgárokkal együtt voltak jelen a kormánypárti és ellenzéki képviselők, és a történelmi egyházak részéről a keresztény és zsidó felekezetek reprezentánsai. Az ünnepi műsorról megjelent fotósorozatból itt az látszik, hogy az ünnepség elején még látható a Horthyt ábrázoló kép, majd nem sokkal később azt mégis csak behúzták.
A városi közgyűlés legutóbbi ülésére március 30-án került sor. A kecskeméti ellenzék több képviselője azt kérte, hogy a közgyűlés idejére takarják el a Városháza Dísztermében lévő Horthy életképet, a Fidesz-KDNP frakció viszont ezt leszavazta, így maradt a függöny kihúzva.
Szerkesztőségünk többször is kereste az önkormányzatot, hogy mi a szabálya a Horthyt eltakaró vagy éppen el nem takaró függöny el- és behúzásának. Választ nem kaptunk arra a kérdésünkre, ha valaki esküvőkor kegyeleti és egyéb indokkal kéri, akkor elhúzzák-e a függönyt. Ahogy azt sem lehet tudni, mi vonatkozik az ünnepi közgyűlésre augusztus 20-án, amikor kecskeméti díjazottakat köszöntenek, vagy kivétel-e, ha külföldi illusztris vendégeket fogadnak.
Lefestették, de előkerült, majd elfüggönyözték, ma el- és behúzzák
A kecskeméti Városháza a 19. század végén épült szecessziós stílusban, legszebb helyisége a Díszterem, berendezése korabeli, kézművesipari munkával készült. A falakat Székely Bertalan történelmi tárgyú seccoi díszítik, aminek egységét majd 50 évvel később bontották meg Horthy Kecskemétre látogatásának falra festésével. 1945 után eltakarták, 1959-ben lefestették és évtizedekre rejtve maradt.
A képre 2014-ben, a Díszterem falfestésének felújítása során találtak rá a restaurátorok, amit helyreállítottak, és Zombor Gábor (Fidesz) volt polgármester a nyilvános eseményeken akkor függönnyel takartatott el. 2022 őszén, miután ismét birtokba vehették a képviselők a Dísztermet a Városháza évekig tartó felújítását követően, a Horthy-kép politikai vitává vált.
A tavaly decemberi közgyűlésen három opció merült fel a zsánerképpel kapcsolatban, amiről részletesen ebben a cikkünkben írtunk: maradjon, takarják el vagy irány vele a múzeumba, amint azt a Kecskeméti Katona József Múzeum művészettörténésze javasolta; végül döntés nem született. A helyi politikusok megosztottak a kérdésben. A Szövetség ellenzéki képviselői közül néhányan a függöny behúzását kérik a közgyűlés idejére, de vannak, akik szerint, ha feszegetik a témát, azzal csak habosítják az egyébként is keveseket érdeklő szimbolikus vitát.
Az egyik fideszes képviselő szerint, ha már itt van a kép, akkor azt tudomásul kell venni, és legfeljebb akkor behúzni a függönyt, mikor a Díszterembe olyan személyek látogatnak, akikre tisztelettel eltakarandó a kép. A vitában a polgármester azonban egy érdekes fordulattal a többi festményen szereplő, kiemelkedő magyar történelmi személyiséghez hasonlította Horthyt (Székely Bertalan freskóin például Szent Istvánt, Szent Lászlót, Zrínyi Miklóst, II. Rákóczi Ferencet, Mátyás királyt, Hunyadi Jánost, Széchenyi Istvánt, Kossuth Lajost, Deák Ferencet festette meg):
„És mint ahogy minden időben az összes uralkodóhoz és királyhoz kötődik valamilyen rossz döntés, ez is annak a korszaknak a részét képezi. Nem mi állítattuk, nem mi készíttettük ezt a képet, hanem ebben a teremben itt van, elődeink örökül hagyták ránk” – mondta a polgármester a márciusi közgyűlésen.
A Horthyról szóló emlékezetpolitikai vita tehát, ha keveseket is érdekel Kecskeméten, de tovább folytatódhat, ami a jelen politikai szereplői között nem a múltról, inkább a kiüresedett és zavaros jelenben való kapaszkodóról szól. Politikai vélemény van, konszenzusos szabály nincs, hogy mikor és kinek a kérésére kell elhúzni Horthy Miklós előtt a függönyt a kecskeméti Városházán, ha az tisztelettel az áldozatokra eltakarandó. A titok nem Horthy Miklós kapcsán van, számos történészi munka született ugyanis a tárgyban, a titok magában a politikai működésben van, ahol a szabályokat a sokak nem ismerhetik meg; és nem is cél, hogy könnyen eligazodjunk.
