Faaprítékkal, városi zöld biomasszával és a napraforgómag-héjjal fűthető fűtőművet épít a kecskeméti távhőszolgáltató, a Termostar Kft. a Mindszenti körúton. A várakozások szerint a hőtermelésre jelenleg felhasznált földgáz mintegy 70 százalékát ki lehet majd váltani a jövőben. A kapcsolódó távhővezetékekkel együtt közel 8 és fél milliárd forintos uniós finanszírozású beruházásról van szó. A pénteki bokrétaünnepen jártunk.
A Mindszenti körúton, a Bácsvíz szennyvíztelepe mellett uniós forrásból épülő, 20+5 MW teljesítményű biomassza fűtőműről – amelynek megvalósításáról már 2011-ben (korábbi előkészítés alapján) döntés született – korábban többször írtunk. A beruházás indokai között szerepel a megújuló energia felhasználásával a földgáztól való függőség mérséklése, és a szén-dioxid kibocsátás csökkentése, amely uniós elvárás is.
Most konkrét számokat is megtudtunk. A biomassza fűtőmű révén mintegy 11 millió köbméterrel kevesebb földgázt kell majd a Termostarnak felhasználnia a hőtermelésre, és 65 százalékkal csökken a levegőbe jutó szén-dioxid mennyisége. Információink szerint éves szinten 190 millió forintos költségmegtakarítás érhető el.
Mit használnak majd a biomassza fűtőműben?
Elsősorban a város 50 kilométer sugarú körzetében, a tervszerű erdőgazdálkodás során melléktermékként keletkező, faipari célra nem hasznosítható faaprítékot, így a tuskókat, gyökérzetet, háncsot, vékony ágakat. Emellett a szelektíven gyűjtött, fásszárú városi zöld biomasszát és a napraforgómag-héjat is.
Nyilván sokan felkapják a fejüket a fával történő tüzelésre. Kérdésünkre Fejes Ferenc, a Termostar felügyelő bizottságának tagja elmondta: a fűtésre felhasznált alapanyag telepített erdőkből származik majd, amelyeknek a kivágása után újabbakat telepítenek. Az eddig a területen hagyott vágástéri apadék, a tuskók elszállítása olyan szempontból előnyös is, hogy ezáltal megnő az erdősíthető terület nagysága.
Nemcsak a fűtőműről van szó
A fűtőmű természetesen a beruházás leglátványosabb része. De hozzátartozik távhővezetékek lefektetése is, a munkálatokat a városban közlekedők sokfelé láthatták-láthatják. Egy átfogó fejlesztés részeként ugyanis összesen mintegy 6 kilométer hosszú korszerű gerincvezetékkel bővül a kecskeméti távhőhálózat. Az új vezetékszakaszok összekapcsolják a Mindszenti körúti fűtőművet a technológiailag megújuló Szultán utcai, valamint az Akadémia körúti Termostar telephelyekkel. Emellett új körzetek számára is elérhetővé teszik a távhőt, így a nyugati városkapunak nevezett részt (a Csabay Géza körúton is ezért volt vezeték-fektetés).
Hogy mi lesz a másik két telephellyel, ha a Mindszerint körúti elkészül? Erről Horváth Attila, a Termostar ügyvezető igazgatója korábban azt nyilatkozta: jelenleg az Akadémia körúti és a Szultán utcai telephely kétharmad-egyharmad arányban üzemel. Nyáron az Akadémiáról el lehet látni az egész várost, vagyis a távhőszolgáltatásba bekapcsolt háztartásokat, az új fűtőmű pedig egymaga is elbír majd a feladattal, körülbelül plusz 5 fokig.
„Lesz egy hármas egységünk, és adott esetben ezek ki tudják segíteni egymást, ha bármelyikkel bármi történik. Az ellátás biztonsága érdekében ez nagyon fontos. Szóval megmarad a mostani két telephely, bár nem ugyanekkora kapacitással. Mindegyik fel lesz fűzve egy távvezetékre, és bekapcsolódnak az ellátásba, ha kell. Az új telephellyel nem függünk majd a gáztól, ami akkor izgalmas téma, ha nincs. Ez is nagyon fontos.”
Mennyi az annyi?
Korábban az volt a terv, hogy a biomassza fűtőmű a Szultán utcai telephelyen valósul meg, akkor még egy 3,6 milliárdos beruházásról volt szó. Aztán a helyszín változott, a városközponttól távolabb került, és hozzákapcsolódott a gernicvezetékek további építése is. 2019-ben Horváth Attila így nyilatkozott:
„A 7,6 milliárd reményeink szerint tartható. De ez egy külföldi kazán. Ha elszáll az euró, akkor az nem kedvez nekünk. Ekkor is vannak megoldások, át kell gondolni a műszaki tartalmat, és lehet, hogy kompromisszumokat kell kötni. De mindenképpen meg kell valósítanunk az új fűtőművet, mert a város érdekét szolgálja.”
A létesítmény és a távhőrendszerek összekötése végül 8,55 milliárd forint összegű vissza nem térítendő uniós támogatással, kiemelt beruházásban valósulhat meg, a drágulás a pandémiás válság és háborús helyzet beszállítói láncokra gyakorolt hatásának következménye.
Megjegyezzük, a bokrétaünnepségen – ahol beszédet mondott Szemereyné Pataki Klaudia polgármester, Tomosi Károly, a kivitelező SADE Magyarország Mélyépítő Kft. ügyvezetője, Salacz László országgyűlési képviselő és Horváth Attila – az uniós támogatást senki meg sem említette. Azt viszont kiemelték, hogy a beruházással sokat javul a város energiaellátásának biztonsága.
Beszédek, majd repült a bokréta az épület tetejére
„Palkovics miniszter úrral és helyettes államtitkár úrral közösen nagyon jól kitaláltuk Kecskemét körforgásos gazdálkodását és gazdasági lehetőségét, hogy egy ekkora nagyváros is fel tudjon készülni az önellátásra – jelentette ki a polgármester, Palkovics László volt innovációs és technológiai miniszterre és a jelenlévő Nagy Balázs közlekedési, környezeti és energiahatékonysági fejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkárra célozva.
Horváth Attila visszautalt a beruházást nehezítő körülményekre, a koronavírus-járványra, az orosz-ukrán háborúra, az energia-vészhelyzetre.
„Mindig azt tapasztaltuk, hogy amikor becsukódott egy ajtó, kinyílott helyette egy másik. Ezt előre látni nem lehet, de ha megfelelő kreativitással bír egy csapat, akkor át tudja hidalni” – mondta a Termostar ügyvezető igazgatója, kijelentve, büszke a cég összeszokott, együttműködni képes csapatára, akik kutatták az új célokat, lehetőségeket. Horváth Attila hangsúlyozta, a rendszeren lévő 40 ezer kecskeméti mellett új fogyasztók számára is elérhető lesz a távhő.
Kérdés, a díjak hogyan alakulnak majd a jövőben. Erre korábban az ügyvezető azt mondta: véleménye szerint egy beruházás akkor jó, ha a fogyasztók is érzik ennek a hatását. Fejes Ferenc hozzátette: erre pedig a közeljövőben százszázalékot elérő fűtéskorszerűsítés is jó lehetőséget kínál.
