- Ami a lengyel politikában történik, arra mindig odafigyelnek Budapesten, de ez fordítva is igaz, ami Varsóban zajlik, azt jelentős figyelem övezi idehaza is. Lengyelországban általános választásokat tartottak a hétvégén, és a late pollok alapján Orbán Viktor lengyel szövetségese, a jobboldali populista Jog és Igazságosság (PiS) párt szerezte a legtöbb szavazatot, de nem gyűjtött elég mandátumot a parlamenti többséghez.
- A Donald Tusk vezette ellenzéki liberális-zöld-jobboldali Polgári Koalíció (KO) viszont koalíciót alakítva a centrista Harmadik Út (14%) és az újbalos Lewica (8,6%) pártokkal többségbe kerülhet a 460 fős alsóházban. A koalíciókötés szempontjából kulcsfontosságú a többi párt eredménye.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a hivatalos végeredmény kedden várható a külföldön élő lengyel szavazatok beérkezését és megszámolását követően. A nagyjából 5 millió külhoni lengyel közül az előrejelzések szerint a rekord magas részvételű (73 százalék) vasárnapi országgyűlési választáson több mint 600 ezren voksolhattak. A szavazóhelyiségek helyi idő szerint 21:00-kor bezártak, de Varsóban és Krakkóban késő éjszakáig álltak sorban a szavazók, Wroclawban pedig még a hajnali órákban is.
Mindkét oldal a jövő végének két rosszabbik végét fogta meg
Hogy mekkora a lengyel választás tétje, azt mutatta, hogy nemcsak Tuskék, hanem a 2015 óta kormányzó Jaroslaw Kaczynski vezette PiS is azt hangsúlyozták, a lengyel nemzet helyzetét akár évtizedekre meghatározó lehet a 2023-as választás eredménye.
A túlzásoktól nem mentes lengyelországi heves választási kampányban mindkét oldal a jövő végének két rosszabbik végét fogta meg. A kormányzó PiS politikusai azzal fenyegettek, ha kormányváltásra kerülne sor, akkor kiárusítják az országot a külföldnek és az Európai Uniónak, az ország szuverenitását aláásó törvényeket fogadnak el és tömegével telepítenek le menekülteket. Az ellenzék ezzel szemben azzal fenyegetett, ha immár harmadszorra marad hatalomban a PiS, akkor az a lengyel demokrácia végét jelenti, az ország hosszú időre letér a nyugati fejlődési pályáról, vége a szabadságjogok érvényesítésének, és a lengyelekre is autokrácia vár, mint a magyarokra. Ezt a hétvégi sokszázezres varsói ellenzéki tüntetés néhány transzparense hirdette.
A magyar adminisztráció pártját fogó újságokban is hasonlót olvashattunk: ha folytathatná a PiS, attól azt lehetne várni, hogy a megbomlott V4-ek közti kapcsolat helyreállhat miután a két héttel ezelőtti szlovákiai választáson Orbán Viktor szlovák szövetségese, Robert Fico győzött, s alakíthat kormányt, aki nemcsak a migráció ellen, de Ukrajna katonai támogatásának megvonásával is kampányolt. Orbán Viktor számára pedig azért is van tétje a lengyel választás kimenetelének, mert nagyon nem mindegy, hogy egykori néppárti bajtársával, Donald Tuskkal kell-e szemben politizálnia az unió politikai porondján, vagy számíthat – az ukrán-orosz háborútól eltekintve, ahol ellentétes állásponton állnak – a PiS támogatására.
A magyar ellenzéki pártok előzetesen ennyire aktív érdeklődést ugyan nem tanúsítottak a lengyel választások iránt, de időközben többen is reagáltak Tusk győzelmi beszédére. Magukhoz közel állónak azért is érezhetik a lengyel politikust, mert a 2022-es magyarországi választási kampányban Tusk nyíltan támogatta az ellenzéki pártok összefogását.
Rekordmagas részvétel, a fiatalok egészen mást akarnak
Mindkét fél sikeresen mozgósított, a kommunizmus 1989-es bukása óta ugyanis most járultak a legtöbben az urnákhoz, ami az exit, illetve a late poll adatok alapján az ellenzéknek kedvezhet. Ezt vetíti előre az is, hogy a PiS szóvivő hétfőn azt nyilatkozta, hogy bárkivel tárgyalnak, aki nem engedelmeskedik Tusknak. A Lewica és a Harmadik Út, amely több kisebb pártot tömörít, a felkérést elutasították, így pedig a PiS-nek jelenleg nincs olyan potenciális koalíciós partnere a szélsőjobboldali Konföderáció kivételével, akivel együtt meg lenne a szükséges 231 képviselő a kormányalakításhoz. A kisebbségi kormányalakításnak az esélye pedig igen csekély, ehhez ugyanis a Szejmben is meg kéne szavazni a kormányt.
A fiatalabb nemzedék is kivette a részét, hiszen a 18-29 éves korosztályban többen szavaztak, mint a 60+ korosztályban. A fiatal szavazók körében a PiS nagyon rosszul teljesített, mert míg Tusk pártja, a KO 28 százalékot ért el, addig a Kaczynski-féle PiS csak a felét, 14 százalékot.
A kormánypárt még az utolsó pillanatban kezdeményezett népszavazást az EU migrációs politikájáról, az állami vagyon privatizációjáról, a nyugdíjkorhatárról, valamint az ország keleti határon emelt acélkerítésről, hogy ezzel is az ellenzék esélyeit rontsa, de nem tudta felkelteni a PiS szavazóit. A referendum érvénytelen eredményt hozott, mert a szükséges 50 százalékos részvételt nem érte el.
A kormánypárt hiába mozgatta meg az állam jelentős erőforrásait a győzelem érdekében, akit erősen támogatott az állami média is, mégis 37 mandátumot veszített a 2019-es választások óta. A PiS gyengülésében közrejátszhatott más éles ellentétet generáló ok is, beleértve azt a vádat, hogy a tisztviselők kenőpénzért árulnak vízumot, de az abortuszról, az ukrajnai gabonaimportról szóló viták, és a jogállamisági aggodalmak miatt befagyasztott milliárdos kifizetések is.
Az Európai Tanács volt elnökének, Donald Tusknak a kampányában az EU és Lengyelország viszonyának helyreállítása tehát nem előzmény nélkül került fókuszba. „Egy jó új, demokratikus kormányt fogunk létrehozni partnereinkkel” – mondta Tusk késő este az első exit poll után, elítélve az elmúlt nyolc év politikáját.
Lengyelország aligha változtat az Ukrajnának nyújtott erős támogatásában
A mandátumelosztási előrejelzés szerint a PiS 198 helyet kaphat a Szejmben, a KO 161, a Harmadik Út 57, a baloldali Lewica 30, a Konföderáció pedig 14 helyet, ami azt jelenti, hogy egyértelmű többsége az ellenzéknek van. A számok változhatnak még, a pillanatnyi állás szerint ugyanis eddig döntően vidéki, a PiS bázisának számító körzetekben zárult le a számlálás, ami után az inkább ellenzékinek számító nagyobb városok következnek.
A végeredményről a választási bizottság várhatóan kedd hajnalig számol be. A következő lépés Andrzej Duda államfőé, aki elmondta, hagyományosan a legnagyobb párt egy tagját választják miniszterelnöknek. Akit Duda választ, annak 14 napja lenne kormányalakításra, és arra, hogy a parlamenti bizalmi szavazáson abszolút többséget próbáljon szerezni. Ha ez az erőfeszítés kudarcot vall, a parlament sorra veszi a miniszterelnök-jelölést.
Bárki is alakítson kormányt, egy valamiben nem valószínű, hogy változat Lengyelország, az pedig az Ukrajnának nyújtott erős támogatása a közel 20 hónapja tartó Oroszország teljes körű inváziója után. Annak ellenére sem, hogy a PiS vezetői a kampányban az ingadozás jeleit mutatták, nyilvánvalóan az Ukrajna-szkeptikus Konföderáció pártot választók visszaszerzésére törekedve.
(Válasz Online, politico.eu, bbc.com, hvg.hu, magyarnemzet.hu)
