Párhuzamos civil programok miatt ugyan nem telt meg a negyedik filmklubos vitaesten a Hunyadivárosi Közösségi Ház nagyterme, de nem volt hiány a jelenlévők aktivitásában, akik megtudhatták, hogyan teszi ellenálló képesebbé egy város helyi gazdaságát a rocksztár David Bowie arcképével nyomtatott helyi pénz. És nemkülönben miként kísérelik ugyanezt megtenni Hajdúnánáson a Bocskai Korona segítségével.
A Fenntartható Fejlődés Szakkerekasztal és a Hunyadivárosi Közösségi Kert szervezésében zajló tegnapi vitaest-sorozat témája a gazdaság volt a fenntarthatóság és környezettudatosság jegyében. A visszajárók már jól ismerik az est forgatókönyvét. A filmes apropót a Holnap című 2015-ös francia dokumentumfilm szolgáltatta most is. Majd a moderátor vette át a szót, aki ezúttal ismét Kőváriné Dr. Bartha Ágnes volt (az élelmiszerbiztonságról szóló első filmklubos esemény szpíkere), és adott teret a közös beszélgetésre, hogy a résztvevők bátran kifejtsék saját meglátásaikat. A beszélgetést azzal is serkentették, hogy a frontálisan berendezett nézőteret körré formálták.
Miért körkörös?
Hiánypótlók ezek a diskurzusok azért is, mert alkalom nyílik arra, hogy a nem beavatottak is megértsék azokat a fogalmakat, amikről nap, mint hallunk, csak éppen a bennük foglaltakról hallani keveset, s azt is érthetően. Ilyen például a jövőnket szabályozó körkörös gazdaság, amiről az EU-s források felhasználásakor olyan sokat beszélnek. Arra a kérdésre, hogy mi is ez az elv, az a válasz érkezett a közönségből, hogy a föld erőforrásait ne merítsük ki, hanem azokat a használatuk végén újból hasznosítsuk. Egy kicsit bővebben arról van szó, hogy az egyszeri fogyasztás helyett, miközben évente több mint 2 milliárd tonna hulladék keletkezik az EU-ban, a termékek élettartamát a lehető legjobban meghosszabbítsuk, újrahasznosítással, vásárlás helyett kölcsönzéssel, javítással, átalakítással, s továbbadással. Többről van szó tehát, mint pusztán arról, hogy például a papírt újrahasznosítjuk.
A körkörös gazdaságra, mint gondolkodásmód tekint az EU, amit a tagállamok – Magyarország is – különféle jogszabályokon keresztül fokozatosan ültetnek át a cégek, a gazdálkodók, a fogyasztók életébe. Mindez kihívásokkal teli, ami többektől is elhangzott: volt, aki a megnövekedett adminisztrációt hozta fel, más a kiforratlan működést. Az idősebb korosztály a betétdíjas üvegek példáján keresztül ragadta meg a kérdést, amire még sokan emlékezhetnek. És szóba került az is, hogy 2023. július 1-től életbe lépett a kiterjesztett gyártói felelősség rendszere (EPR), ami azt jelenti, hogy bizonyos termékek (egyszer használatos műanyag, elektronikai berendezések, csomagolás, járművek, akkumulátorok) hulladékkezelési költségeit a gyártók, termelők fizessék meg.
Mi olcsó és mi drága?
Merült fel a kérdés, hogy nem drágább-e a körkörös gazdaság. Érkezett a válasz is: relatív, hogy mi drága, ha figyelembe vesszük milyen externáliak merülnek fel, így például a növekvő légszennyezés, a zöldfelületek csökkenése, a vidéki térségek kiürülése, ellenkezőleg a zsúfolt városok élhetősége – élhetetlensége.
Alternatív nézőpont is felmerült arról, legalábbis gondolatébresztő elméletként, hogyan lehetne másként szervezni a kapitalista gazdaságot. A hozzászóló röviden felvázolta, hogy nem lehetne vásárolni számos használati terméket, például se autót, se tévét, csak bérelni, kivéve az élelmiszert és néhány alap dolgot. Szerinte így a gyártók arra lennének kényszerítve, hogy tartós használati tárgyakat állítsanak elő az egyszeri, vagy rövid élettartamúak helyett. A közönség idő hiányában a részletekben már nem tudott elmerülni, mert következett a beszélgetés második témája, a helyi pénz.
Bocskai Korona? David Bowie arcképe a pénzen?
A világon ma körülbelül 5000 helyi pénz, másképpen közösségi pénz létezik. Hazánkban ismerős lehet a Soproni Kékfrank, újabban pedig a hajdúnánási Bocskai Korona. Értéke nemcsak az, hogy a 100 százalékban forint fedezettel rendelkező Hajdúnánási Holding Zrt. bocsátja ki a helyi fizetőeszközt, hanem leginkább az, hogy a helyi önkormányzat és számos helyi vállalkozó összefogásában valósult meg. A Bocskai Koronával fizetések sorozatát lehet lebonyolítani az étkezési és más áruvásárlási utalványoktól eltérően, ettől válik „helyi pénz”-zé a hajdúsági Korona, amit csak helyben lehet használni. És pont ez az, amiért képes társadalmi értéket teremteni, hiszen:
- közösségépítő szereppel bír (kölcsönös együttműködés, ami minőségbiztosítás is) és
- helyben tartja a tőkét, tehát erősíti a helyi gazdaságot, mert a forgalomba kerülő utalványokat csak a városon belül, a helyi vállalkozóknál, őstermelőknél, lakosoknál vagy az önkormányzatnál lehet elkölteni. Például a közintézmények dolgozói helyi pénzben kapják a fizetésen felüli juttatást, amit helyben költhetnek el.
- Foglalkoztatottság javítása, hiszen minél több a helyi vállalkozó, ami válságállóbb, mint a multik által létrehozott munkahelyek, így középtávon a foglalkoztatás növekedését hozza magával.
És miért került szóba a cikk elején a rocksztár David Bowie? A Holnap című filmből erre is választ kaptak az érdeklődők. Az angliai Totnes városban több mint 10 évvel ezelőtt kezdték el használni a helyi pénzt azért, amiért a hajdúnánási célokat is megfogalmazták. Az egyik ilyen bankóra került fel Bowie arcképe.
De vajon konkurenciája a helyi pénz a nemzeti valutának? Voltak, akik szerint igen, voltak, akik szerint nem. Mintegy tíz évvel ezelőtt Kecskeméten is felmerült a helyi pénz ötlete, erre külön munkacsoportot is létrehozott a város közgyűlése. A kezdeményezők végül kisebbségben maradtak, mert a többség annak adott igazat, hogy az MNB szerint a forint ellen hatna egy ilyen kezdeményezés. Visszatérve a filmklubos estre, volt, aki viszont azzal érvelt, hogy nem rontja a nemzeti valutatát, amire jó példa a svájci wir, hiszen, ha az alpesi országban a frank mellett megfér a helyi pénz, akkor miért ne férhetne meg a forint mellett is.
A helyi pénz mellett olyan érveket sorakoztattak fel annak ismerői, mint a szabadság, hogy azt nem lehet elinflálni, és nem lehet adósságot keletkeztetni sem. A társadalmi hatását illetően pedig pezsdíti a helyi gazdaságot, és összefogásra késztet egy válságokkal teli világban, mint amilyenben ma is élünk.
A vitaest-sorozat következő témája a demokrácia lesz
A következő vetítésre, egyben befejező vitaestre november 28-án, 18 órakor a Hunyadivárosi Közösségi Házban kerül sor.
