Három közgyűlés lesz 2024 első felében, idén a minimumot hozta a képviselő-testület

Kéthavonta kell majd összegyűlniük a kecskeméti képviselőknek jövőre a Városháza dísztermében, legalábbis az első félévben biztosan ez lesz a ritmus. Júniusban már az újonnan megválasztott testület alakul meg. 2023-ban összesen hat rendes ülést tartottak – pont ennyi az előírt minimum.

Megszavazta a közgyűlés múlt hét csütörtökön saját, 2024 első félévére vonatkozó munkatervét, és elfogadták Szemereyné Pataki Klaudia polgármester javaslatát, miszerint február 15-én, április 18-án és június 27-én legyen ülés. Egyhangú döntés született, azaz a kormánypárti képviselők mellett az ellenzék minden tagja is igen gombot nyomott.

Mivel június 9-én tartják az önkormányzati – és az európai parlamenti – választásokat, a júniusi közgyűlés egyben az új testület alakuló ülése is lesz. A munkaterv szerint az első félévben közmeghallgatáson előadhatják a kecskemétiek közérdekű problémáikat.

Korábban írtunk arról, hogy képviselő-testületi üléseket a Covid előtt január, július és augusztus kivételével minden hónapban tartottak, így írta elő a közgyűlés szervezeti és működési szabályzata (szmsz).

Covid alatt csökkentették a közgyűlések számát, aztán így maradt

2020 júliusában, a koronavírus járvány első és második hulláma között javasolta Szemereyné Pataki Klaudia polgármester, hogy változtassanak az szmsz-en, mert rugalmatlan, előre nem várt helyzetben oda vezet, hogy a közgyűlés nem tudja betartani a saját működésére meghozott szabályokat. A Covid miatt abban az évben a júliusi (rendkívüli) testületi ülés még csak a harmadik volt, elmaradt az áprilisi, májusi és júniusi is, tehát abban a helyzetben ésszerűnek tűnt a polgármester felvetése. Akkor még nemigen lehetett látni, hány évig marad velünk a vírus.

A polgármester akkor az önkormányzati törvényt hozta fel példaként, mint ami rugalmasabb szabályozást tesz lehetővé, mert eszerint elég évi legalább hat testületi ülést tartani. Ezt a javaslatot aztán megszavazta a testület kormánypárti többsége, az ellenzékből öten nemet nyomtak, ketten tartózkodtak.

Az ellenzékből Bodrozsán Alexandra akkor azt mondta, szerinte komoly aggodalomra ad okot a közgyűlések ritkítása, és feltette a kérdést: mi garantálja, hogy a jövőben ugyanannyi ülés meg lesz tartva, mint amennyit korábban megszoktak. Fekete Gábor, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője viszont úgy felelt: akárhogy nézi a rendeletet, azt olvassa ki belőle, hogy van lehetőség hatnál több közgyűlés megtartására, „ez nem egy tiltó szabályzat, csak a hat a minimum”.

2021-ben végül összesen öt közgyűlés volt (ebből egy ünnepi, ahol díjakat adtak át), és egy közmeghallgatás. Ez ugye kevesebb, mint az szmsz-ben előírt legalább hat. Nyilván a Covid harmadik és negyedik hulláma szólt közbe, de érdekes módon ekkor nem nyúltak az szmsz-hez.

2022-ben tíz testületi ülést is tartottak, ebből kettő rendkívül alkalom volt, az oroszok Ukrajna ellen indított háborúja miatt (igaz, amikor márciusban az ellenzék az orosz inváziót és agressziót elítélő nyilatkozat elfogadását és az ukrán lobogó kitűzését javasolta a városházára, a Fidesz-KDNP frakció kivonult az ülésről, a testület így határozatképtelen lett). Tehát ilyen tekintetben az ellenzéknek 2022-ben nem lehetett oka a panaszra, januárt, augusztust és szeptember leszámítva minden hónapban volt közgyűlés.

2023-ban már csak hét testületi ülés volt, ebből hat rendes, egy rendkívüli (áprilisban bírósági ülnökök választása miatt). Tehát idén a minimumhoz tartotta magát a közgyűlés (a rendes ülések „számítanak”), és a most elfogadott munkaterv a következő évre is ezt valószínűsíti.