Mindaddig növelniük kell a városoknak a zöldterületeik nagyságát, amíg a megfelelő szintet el nem érik, erről állapodott meg a városi ökoszisztémák védelmében még november 9-én az Európai Tanács elnöksége és az Európai Parlament. Arról is döntöttek, hogy a természet helyreállításáról szóló rendelet hatálybalépése és 2030 vége között a városi zöldterület és a városi lombkorona-fedettség ne csökkenjen nettó mértékben, kivéve abban az esetben, ha a városi zöldterület aránya már meghaladja a 45 százalékot. Mindkét célkitűzés érinti Kecskemét városát, ahol már most is problémát okoz a zöldterület alacsony szintje. Az egy kecskemétire jutó zöldterület nagysága 6,82 négyzetméter, ami jóval elmarad a WHO által minimumként meghatározott 9 négyzetméter/fő értéktől.
Az EU olyan intézkedések bevezetését célozza meg, amelyek révén 2030-ig az unió szárazföldi és tengeri területeinek legalább 20 százaléka, 2050-ig pedig az összes helyreállításra szoruló ökoszisztéma helyreállna. Ehhez jogilag kötelező erejű kötelezettségeket is megállapítanak, melyek kiterjednek a mezőgazdasági földterületektől kezdve az erdőkig és a tengeri, édesvízi és városi ökoszisztémákig.
Miután az EU rendelete hatályba lép, Kecskemétre is fontos feladatokat ró majd a leromlott állapotú élőhelyek helyreállítására és az összefüggő zöldterületek növelésére vonatkozóan, amit a készülő városi településrendezési terv (TRT) is alátámaszt. A közgyűlés ősszel egyszer már napirendre tűzte volna az egész várost átfogó rendezési tervet, de azt végül összetettsége miatt további egyeztetésekre utalta vissza. A Kecskeméti Városfejlesztő Kft. által készített több száz oldalas dokumentum – sok egyéb más mellett – nagy terjedelemben foglalkozik a helyi zöldfelületekhez kapcsolódó problémákkal és kihívásokkal.
„A városban jelentkező gazdasági-, lakó-, intézményi-, infrastrukturális (út, közmű, parkolás, stb.) és energetikai (pl. napelemfarmok) térigények jelenleg nagyon megnehezítik a mind erőteljesebben jelentkező zöld- és vízfelület fejlesztési szükségleteket, melyek azonban kulcsszerepet tölthetnek be a jövő ökológiai alapú, fenntartható és klímatudatos városfejlesztésében.” – olvasható a TRT tervezetben, mely javaslatot is tesz arra, hogy milyen intézkedéssekkel tehető élhetőbbé a város.
„Kecskeméten és közvetlen környezetében ki kell bővíteni a makro- és mikrokörnyezet kedvező alakításához nélkülözhetetlen összefüggő zöldfelületi, ökológiai hálózatot, hiszen a városnak nincs jelentős, magas ökológiai értéket képező természeti környezete, amely a belterületi zöldfelületek kondicionáló hatását nagymértékben erősíthetné.” A zöldfelületek mértékét tehát azért is szükséges növelni, hogy a nyári időszak egyre inkább elhúzódó hőhullámait könnyebben elviseljük. Valamint azért, mert a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklése, illetve az ahhoz történő alkalmazkodás erősítése érdekében megkerülhetetlen a városi jól léthez a parkok, a közjóléti erdők, a zöldtetők, a zöld térfalak és minden természetalapú megoldás alkalmazása. Főleg annak ismeretében, hogy
az egy kecskeméti lakosra eső zöldfelület mértéke 6,86 négyzetméter, ez pedig alig közelíti meg a WHO által minimumként meghatározott 9 négyzetméter/fő értéket.
A helyzet megfordítása céljából az elmúlt években történtek civil és céges, illetve állami és önkormányzati fásítási kezdeményezések. Az Országfásítási és a Településfásítási program keretében a kormány célja, hogy 2030-ig 27 százalékra nőjön az ország fával borított területe. A végrehajtásban közreműködik az önkormányzat és a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Juniperus Parkerdészete is. A Kecskeméti TERMOSTAR Hőszolgáltató Kft. az alapításának 25. évfordulóján (2020-ban) az ’Ültess fát! Tegyük zöldebbé Kecskemétet!’ lakossági fásítási akció keretében adományozott összesen 651 facsemetét magánszemélyeknek, civil szervezeteknek és intézményeknek. Néhány napja a Köffel Kft. ültetett el 800 darab erdészeti és 30 darab facsemetét a Szent István körúton.
Kecskeméti civilek a zöldben
A Zöld Küldetés Egyesület önkéntesei az elmúlt években sok tízezer facsemetét ültettek, hogy fák és erdők telepítésével érdemben növeljék a városi zöldfelületek méretét. A civilek nemcsak az ültetésben aktívak, hanem természetközeli megoldássakkal is igyekeznek felhívni a köz figyelmét a zöldítés fontosságára. Ma már mondhatjuk azt, hogy az országból Kecskemétre járnak tanulni, ha lakóközösségek esőkertet építenének.

És építő kritikát is gyakorolnak a városi lombkorona-fedettség védelme érdekében – melyet az EU rendeletileg is előírna -, amikor azt látják, hogy Kecskeméten indokolatlanul visszametszett és megcsonkolt fákkal találkozunk az utcákon. Ehhez hasonló legutóbb akkor történt, amikor nyílt levélben fordultak a városvezetéshez és a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-hez az 52-es főút mellett kivágásra megjelölt fák ügyében.
Küldetésük részének tartják azt is, hogy a gondolkodásban is változást érjenek el a zöldfelület-gazdálkodás terén. Még szűk körben ismertek azok a korszerű, természetes faápolási lehetőségek, amikkel a fák élettartama meghosszabbítható. A Zöld Küldetés Egyesület civiljei Sárga Csaba faápoló szakmérnök segítségével azon dolgoznak, hogy ismereteiket minél szélesebb körben kezdjék el alkalmazni.
Amit egyik kezünkkel elültetünk, a másikkal kivágjuk
Mint látható, kezdeményezésekből nincs hiány, azonban a klímaváltozás helyben érezhető hatásai a helyzet fokozott súlyosságát mutatja. A készülő TRT ezért az összetett problémakezelésre hívja fel a döntéshozók és a fogyasztók figyelmét. Nem elég néhány száz facsemetét elültetni az utcák, a parkok, az ipari parkok egyik felében, miközben az utcák, a terek és az ipari parkok másik felében a túlzott beépítésekkel több zöldfelület szűnik meg. A klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében végzett aktivitás ezért a fák ültetésén felül megkívánja a meglévő parkjaink és erdeink védelmét és növelését, a csapadékvíz gyűjtését és hasznosítását. Ideértve azt is, hogy a belváros központi felületeit is vízáteresztővé tegyük és a vizet ne vezessük ki a városból.

Kecskemét várost sokan zöldnek gondolhatják, de az adatok mást mutatnak, még akkor is, ha az elmúlt öt évben valóban történt pozitív irányú javulás. 2008 és 2018 között 30,7 százalékkal csökkent a város közigazgatási határán belül az önkormányzati tulajdonú zöldfelületek kiterjedése a KSH adatai alapján. A városi zöldfelületek csökkenésében közrejátszott az újabb és újabb telkek beépítése, a külvárosban a lakóparkok épülése, újabb üzemek és gyárak felhúzása, főleg a város déli részén, de még a zöldmezős beruházások keretében megvalósuló naperőmű projektek is.
A TRT arra is figyelmeztet, hogy bőven van teendő a táj- és természetvédelem területén. A Kecskeméten fellelhető természeti területek és értékek foltszerű, mozaikos elhelyezkedése miatt ezek a területek veszélyeztetettek. Nemcsak fizikai károsodást szenvednek például beszántással, beépítéssel, hanem gondot jelent az özönnövények terjedése is (például selyemkóró, keskenylevelű ezüstfa).
Kanalas Imre és dr. Hoyk Edit geográfusok Kecskemét zöldfelületéről írt, a Forrásban megjelent tanulmányukban arra mutatnak rá, hogy amennyiben a területhasználat nem felel meg a természeti környezet által biztosított feltételeknek, például nem a talajadottságokhoz, klimatikus körülményekhez igazodik a mezőgazdasági termelés, tájhasználati anomáliáról beszélünk. Márpedig az elmúlt másfél évtizedben a tájhasználati anomáliák száma Kecskeméten és térségében növekedett, aminek egyik megnyilvánulása a zöldfelületek további visszaszorulása.
A Kecskemét előtt lévő kihívás egyetlen kérdésben abban ragadható meg, hogy a növekedés és a város élhetősége közti feszültség milyen módon fogja alakítani a helyi társadalom tagjainak mindennapjait. Ezért sem mellékes, hogy a város stratégiai dokumentumaiban megfogalmazott környezetvédelmi irányelvek csak leírt mondatok maradnak, vagy valóban ezek érvényesítésével valósulnak meg a beruházások.