2010-ben a KSH statisztikái szerint még 1235 italüzlet és zenés szórakozóhely volt Bács-Kiskun megyében, 2022-ben viszont már csak 651. A legfrissebb adat májusban lesz várható, de a tendencia egyértelmű, és országosan is hasonló a helyzet. Viszont téved, aki azt hiszi, ha kevesebb a kocsma, kevesebb alkohol fogy: az egy főre jutó szeszmennyiség szinte változatlan Magyarországon, töményből még többet is iszunk. A kereskedelmi vendéglátóhelyek száma is nagyon visszaesett: 2010 és 2022 között 27,4 százalékkal lett kevesebb belőlük, 2500 helyett már csak alig 1800 maradt Bács-Kiskunban.
Mint azt év elején megírtuk (itt és itt), elég nagy a mozgás volt az utóbbi a hetekben, hónapokban a kecskeméti vendéglátós piacon, bezárt több étterem és kávézó is (igaz, nyitottak újabbak is).
Most azt néztük meg a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján, hogyan alakult Bács-Kiskun megyében a kereskedelmi vendéglátóhelyek száma 2010 és 2022 között. Tehát nemcsak az éttermekre koncentráltunk, hanem a kocsmákra, cukrászdákra, diszkókra is.
Kezdjük a kocsmákkal, mert talán ezen a téren a legdrasztikusabb a változás. Mint arról az ATV egyik minapi riportjában is beszámolt: nemcsak a kisboltok, posták, takarékszövetkezeti fiókok (több helyen az iskolák, vagy óvodák) tűnnek el a kistelepülésekről, hanem az igazi falusi kiskocsmák, presszók vagy éppen talponállók.
Erről nyilván mindenkinek megvan a véleménye. Lehet, sokan arra gondolnak, „legalább nem járnak az emberek a kocsmába inni, lerészegedni”, magyarán ez egy jó folyamat az alkoholfogyasztás visszaszorítása érdekében. Viszont az is igaz, hogy sok helyen, főleg a falvakban a kocsmák fontos közösségi terek, találkozási pontok, ahol nemcsak inni, hanem beszélgetni és szórakozni is lehet.
Mi most ebben a kérdésben nem foglalunk állást, mint ahogy ezúttal az okokat sem boncolgatjuk, hiszen igen sokféléek, szerteágazóak és különbözőek lehetnek, ami miatt a vállalkozó úgy dönt, bezárja a vendéglátóhelyét: infláció miatti költségnövekedés, bérterhek, bérleti díj emelkedése, a vendégforgalom csökkenése, a kormányzat nem vállalkozóbarát intézkedései.
Az is egy jó kérdés, hogy a korábbi vendégek miért maradnak el: ennyire megváltoztak a fogyasztói szokások, már nem annyira szeretnek a magyarok beülni egy bárba, kocsmába, inkább otthon iszogatnak? Nincs kedvük, idejük? Vagy a fizetőképes kereslet csökkent le ennyire, nem jut annyi pénz a szórakozásra, kikapcsolódásra, mint korábban?
Mindenesetre azt le kell szögezni: a KSH adatai szerint az egy főre jutó égetett szeszes italok mennyisége Magyarországon 1993 óta, azaz több mint harminc éve nem változik jelentősen: ebben az időszakban mindig 3 és 3,6 liter között mozgott (abszolút literben, 100 százalékos alkoholra számítva). 2020-ban 3,1 liter volt, 2021-ben 3,4 liter. De ezek kis mozgások, a tendencia stagnálást mutat három évtizede. Persze ez is előrelépés a nyolcvanas évekhez képest, amikor fejenként átlagosan akár évi 5 liter tömény is elfogyott, azóta azért kicsit józanabbul küldi le a feleseket a magyar társadalom.
Ha a szeszes italok összes mennyiségét nézzük (szintén abszolút literben), és vesszük az utóbbi harminc évet, kis mérséklődés azért látszik. 1993-ban 10,5 liter alkohol volt a fejenkénti átlagfogyasztásunk, ez a kétezres évek elején felment tartósan 11 liter fölé, 2010 óta kisebb kilengésekkel 9 liter körül alakul.
Összegezve, a statisztikai adatok nemigen látszanak alátámasztani a „kevesebb kocsma, kevesebb alkoholfogyasztás” feltételezést.
De akkor ennyi kitérő után lássuk, hogyan alakult az italüzletek és zenés szórakozóhelyek száma Bács-Kiskun (vár)megyében 2010 óta (a legfrissebb adat a 2022. december 31-ei, újabb idén májusban várható).
Megjegyzés: italüzletek alatt értik a nem helyben készített ételek értékesítésére szolgáló vendéglátóhelyeket is.
(a görbére kattintva/koppintva láthatók az egyes évekre vonatkozó adatok)
Látható a hatalmas visszaesés: 47,3 százalékkal lett kevesebb a kocsmákból és bulihelyekből. Ez rosszabb az országos mutatónál (az "csak" 41,3 százalékos zuhanást mutat).
Az éttermeknél és büféknél volt egy kis felfutás 2010 és 2012 között, de azóta tart a negatív tendencia, összességében 12 százalékkal kevesebb lett belőlük a vizsgált időszakban (számuk 1117-ről 984-re csökkent), ez szintén rosszabb az országos 6,2 százalékos csökkenésnél.
Ami pozitívumként említhető, a cukrászdák térhódítása, 2010 és 2022 között 25 százalékkal, 138-ról 173-ra nőtt a számuk:
Összességében a kereskedelmi vendéglátóhelyek száma az alábbiak szerint alakult. 2010 és 2012 között az éttermeknek köszönhetően felfutott egy kicsit, egészen 2500 fölé, azóta viszont tartósan egyre kevesebb és kevesebb a vendéglátóhely, 2022-ben már alig haladta meg a számuk az 1800-at. A csökkenés Bács-Kiskun megyében 27,4 százalékos, míg országosan majdnem 20 százalékos.
Az adatokhoz kis magyarázat: a KSH jogszabályváltozás miatt a 2009-es adatokat nem publikálta. 2009 első félévéig üzletkörök voltak meghatározva, ezek az üzletek működési rendjét szabályozó kormányrendeletben előírt tevékenységi körök voltak, melynek keretében a vállalkozás az ott felsorolt termékeket forgalmazhatta. Egy egység működési engedélye több üzletkört is tartalmazhatott, az egység főtevékenységét (szakmai jellegét) a működési engedély első helyén megjelölt üzletkör határozta meg.
2009 októberétől a kereskedelmi tevékenységet szabályozó kormányrendelet üzletkörök helyett termékköröket ír elő. Főtermékkör az előírt termékkörök közül az adott vendéglátó egység tevékenységét legjobban jellemző termékkör.
Az adatokat megnézve a jogszabályváltozás jelentős átrendeződéssel járt 2008-ról 2010-re a kereskedelmi vendéglátóhelyek egyes típusai között, miközben összesített számuk lényegesen nem változott, 49 és fél ezer körül volt. Az italüzletek és zenés szórakozóhelyek száma 14 ezerről 21 és fél ezerre ugrott, a cukrászdáké 1700-ról 3300-ra (kerekített adat), míg az éttermek, büfék száma 33 900-ról 24 700-ra esett vissza az új besorolások miatt. Mivel a besorolás és a módszertan 2010 óta nem változott, előtte viszont más volt, ezért elemeztük az adatokat csak innentől kezdve.
