Március 3-án az ENSZ döntése alapján minden évben a vadvilágra irányul a figyelem. A vadon élő állatok helyzete drámai lett az elmúlt időszakban, de van némi remény, amit a bajai földikutyák példáján is láthatunk. A Kecskeméti Vadasparkban külön programmal várták a látogatókat az ott élő állatok sokszínűségét bemutatva.
Számos adat támasztja alá, hogy komoly munkát kell tenni a természetvédelem terén, ha meg akarjuk őrizni azokat a fajokat a következő generációk számára, amelyek ma is ismerünk. A jelenleg a földön élő emlősöknek csupán kicsiny százaléka él a vadonban, java részük háziasított, vagy az emberi fajhoz tartozik. 1970 és 2010 között a szárazföldi állatok populációja közel 40 százalékkal csökkent. Az ENSZ „vörös listáján”, azaz a legveszélyeztetettebb fajokat felvonultató listán, minden évben egyre több fajt tartanak számon az ökológusok.
Rewilding- újravadonosítás
A legtöbb állatfaj populáció csökkenését az okozza, hogy radikális mértékben csökkent az élőhelyük. A rewilding (magyarul újravadonosítás) egy olyan természetvédelmi és ökológiai megközelítés, amelynek célja a természetes ökoszisztémák helyreállítása és a vadon élő állat- és növényfajok visszatelepítése olyan területekre, ahol korábban elpusztultak vagy visszaszorultak. A rewilding alapja az, hogy a természetnek meg kell adni a lehetőséget arra, hogy saját magát helyreállítsa, és hogy az embernek minimalizálnia kell a beavatkozását.
A rewilding nem csupán az egyes fajok megőrzésére irányul, hanem az egész ökoszisztéma komplexitásának visszaállítására. Ez magában foglalhatja az olyan nagytestű ragadozók visszatelepítését, mint például a farkas vagy a hiúz, amelyek kulcsfontosságú szerepet játszanak az ökoszisztémák egyensúlyában. Emellett a rewilding magában foglalhatja a vadon élő állatok természetes életkörnyezetének helyreállítását, beleértve az erdők, mocsarak, folyók és más természetes élőhelyek újrateremtését vagy rehabilitációját.
A rewilding elvei közé tartozik az is, hogy az embereknek a természettel való együttműködésre kell törekedniük, és tiszteletben kell tartaniuk a természeti folyamatokat. Ez lehetőséget adhat az ökológiai folyamatok természetes újratermelődésére és a természetes élőhelyek sokféleségének fenntartására, amelyek fontosak mind az ökoszisztéma stabilitása, mind pedig a biodiverzitás megőrzése szempontjából.
Sikeres a földikutyák áttelepítése
A nyugati földikutyák, tudományos nevükön Nannospalax (superspecies leucodon), Magyarország egyik legveszélyeztetettebb emlősállatának számítanak. Sajátos életmódjuk miatt megőrzésük különösen kihívást jelent a természetvédelem számára. Az elmúlt években összesen négy áttelepítés történt, ebből kettő Bács-Kiskun vármegyében (Öttömös, 2016 és Baja, 2017), amelyek célja az új populációk létrehozása volt, ezzel növelve az állományok számát és javítva a földikutyák hosszú távú fennmaradásának esélyeit. A különböző települések közelében végrehajtott áttelepítések sikeresnek értékelte a tudományos közeg.
Nincsen elrettentő erő
Sajnálatos módon a védett állatok természetvédelmi értéke – az a büntetési tétel, amit megölésük után kell fizetni – nem növekedett 2001-óta. Pedig volt némi infláció. Így az elrettentő ereje is évről évre kisebb ennek a büntetésnek. Hogy rávilágítsunk a probléma súlyosságára, nézzük meg a Magyarország és a szomszédos Szlovákia közötti éles kontrasztot a büntetési díjakban. Míg Szlovákiában egy kerecsensólyom (Falco cherrug) megöléséért 50.000 euró (kb. 19 millió 135 ezer forint) büntetés jár, addig néhány kilométerrel a határ túloldalán, Magyarországon a bírság mindössze 1 millió forint (kb. 2.582 euró). Meglepő módon ez a sólyomfaj rendelkezik a legmagasabb értékkel a magyarországi büntetési díjrendszerben, így az összes többi veszélyeztetett faj, amely ki van téve a kizsákmányolásnak, lényegesen kisebb anyagi kockázattal jár.
Látványetetések a Kecskeméti Vadaskertben
A Kecskeméti Vadaskert dolgozói március 3-án, a Vadvilág Világnapján látványos etetésekkel várták a látogatókat, amelyek során betekintést nyerhettek az állatok mindennapi életébe és táplálkozási szokásaiba.
A délelőtti program keretében számos érdekes látványetetésre került sor. Az ormányos medvék elsőként kaptak lehetőséget a táplálkozásra, majd a rézuszmakákók kerültek a figyelem középpontjába, végül pedig a dámszarvasok és csacsik kaphattak táplálékot. A délutáni órákban újabb izgalmas etetések várták a vendégeket. Elsőként az ázsiai törpevidrák kerültek a program fókuszába, majd a lámák és pónik, végül pedig a kapucinus majmok részesültek a gondosan összeállított táplálékban. Ezen etetéseken keresztül a látogatók lehetőséget kaptak arra, hogy közelebbről megismerjék és megfigyeljék ezeket a lenyűgöző állatokat az életük mindennapi tevékenységei során.
