Számos pert indítottak magánszemélyek államok ellen, mert azok nem tesznek eleget a klímaválság megoldása érdekében hozott jogszabályoknak. Magyarországon még nem volt ilyen per, miközben az egyik legalacsonyabb ambícióval rendelkezik a magyar klímatörvény az EU-ban.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult a svájci idős nők egyesülete (KlimaSeniorinnen), mert szerintük a svájci szövetségi kormány nem tesz eleget, hogy a klímaválságot megoldja, ezáltal ők pedig jogsérelmet szenvednek. A történelmi döntésével a svájci hölgyeknek igazat adott a bíróság, de két másik hasonló ügyben nem hagyták helyben a kereseteket: egyet hat portugál fiatal, egyet pedig egy volt francia polgármester indított saját országa ellen.
A strasbourgi bíróságon tizenhat bíró támogatta, egy pedig ellenezte a svájci idős hölgyek beadványát. Az egyesület 2500 svájci állampolgárból áll, akiknek az átlagéletkora 73 év. A svájci idősek panaszt tettek az éghajlatváltozással kapcsolatos különböző „mulasztások” miatt, amelyek „súlyosan károsítanák egészségi állapotukat”. Azzal érveltek, hogy kormányuk politikája „egyértelműen nem megfelelő” ahhoz, hogy a globális felmelegedést a Párizsi Megállapodásban meghatározott 1,5 Celsius-fokos határérték alatt tartsa. Miután évekig pereskedtek a különböző szintű svájci bíróságokon, a helvét legfőbb bíróság elutasította a panaszukat, ezután fordultak a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához.
Történelmi döntés
A strasbourgi bíróság kimondta a határozatában, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikke magában foglalja, hogy az államnak hatékonyan kell védelmeznie polgárait „az éghajlatváltozásnak az életre, az egészségre, a jólétre és az életminőségre gyakorolt súlyos káros hatásaival szemben”. A bírák megállapították, hogy a Svájci Államszövetség nem teljesítette az egyezményből eredő, az éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségeit.
„A vonatkozó nemzeti szabályozási keretrendszer létrehozásának folyamata során kritikus hiányosságok mutatkoztak, beleértve azt, hogy a svájci hatóságok nem számszerűsítették – szén-dioxid-kibocsátási költségvetéssel vagy más módon – az üvegházhatású gázok nemzeti kibocsátási korlátozásait” – olvasható az ítéletben.
Az európai közmédiának, az Euronewsnak a következőket nyilatkozta Sébastien Duyck, a Center for International Environmental Law vezető ügyvédje:
„Bár még nem ismerjük az összes részletet, ez a döntés történelmi jelentőségű! A bíróság elfogadhatónak találta a beadványt, és megállapítja a Klimaseniorinnen jogainak megsértését mind az eljárás, mind az érdemi rész tekintetében.”
A több európai állampolgár jogi érvelése nem volt ilyen sikeres
Számos más európai állampolgár is megpróbálkozott hasonlóval. Nagy médiavisszhangot kapott portugál fiatalok hasonló ügye, ők is elbukták a perüket a portugál állam ellen a portugál bíroságokon, és elmentek Strasbourgig, de az ő jogi érvelésüket nem találta helytállónak a EJEB. A Client Earth szervezet jogi támogatást is nyújtott hasonló kezdeményezésekhez.
Magyarország nem sokat tesz, de nem is perelnek a magyarok
A klímaváltozás hatásait a kiszáradó Alföldön és az elsivatagosodó Homokhátságon mindannyian érezzük már Magyarországon is. A magyar Országgyűlés által elfogadott klímatörvényben mégis rendkívül alacsony kibocsátás csökkentési célt tűztek ki a fideszes képviselők a magyar kormánynak. A Green Policy Center, amely főként klímaváltozással foglalkozó szakpolitikára fókuszáló szakemberekből áll, tavaly egy részletes jelentést tett közzé, amelyben a megfogalmazzák, hogy milyen módon lehetne a magyar ambíciókat és célokat növelni a klímaváltozás kapcsán, hogy közelítsen a magyar kormány politikája a Párizsi Klímaegyezményből fakadó feladatokhoz.
Viszont Magyarországon nem volt még klímaper, ennek okairól és lehetőségeiről a Szabad Európának adott egy hosszabb podcast interjút dr. Kiss Csaba, a Környezeti Jog és Menedzsment (EMLA) vezetője.
