Hamarosan a végéhez közeledik a központi, Széchenyi téri autóbusz-végállomás egy részének a felújítása. Az Aranyhomok Szálló mögötti járdaszakasz és a középen található várórész már új térkövet kapott, és most zajlik a körúthoz közeli járdasziget cseréje. Jó hír ez az utasoknak, hiszen évek óta panaszkodtak a repedezett, széttört, kátyús gyalogjárdára. A munkálatok iskolakezdésre befejeződnek – ígérte Szemereyné Pataki Klaudia polgármester még a választási kampányban.
A városvezető arról is beszélt, megfontolandó a teljes felújítás is, mert az önkormányzat bővítené az ott található mélygarázst, mivel már a Malom Központ garázsa is telített. Ehhez nem elég azonban a város önereje, befektetőre van szükség. Ezért átgondolják a tér sorsát annak figyelembevételével, hogy elkészültek a decentralizált központok, tehát széttagolhatók a központi pályaudvar funkciói más városrészekbe.
Vajon ez azt is jelenti, hogy jó időre elnapolták a Széchenyi téri autóbusz-végállomás elköltöztetését? A város 2015-ben felülvizsgált közlekedésfejlesztési koncepciójában még arról volt szó ugyanis, hogy a belvárosi pályaudvarnak a Kiskörúton kívül kell alkalmas helyet találni. Megkerestük a város főépítészét, és interjút is kértünk tőle. Ha kapunk választ, megírjuk. Megkérdeztük az utasokat is, hallottak-e arról, hogy régóta szó van a buszmegálló elköltöztetéséről.
Marad, nem marad?
A gondolkodás a buszpályaudvarról csaknem 8 éve tart. 2016-ban került a város közgyűlése elé a Kecskemét Fenntartható Városi Mobilitási Terve című stratégiai dokumentum, amely a Kiskörút és a Nagykörút közötti területen az élhetőség szempontjából a teherforgalom korlátozását és a Széchenyi téri autóbusz-állomás Kiskörúton kívüli elhelyezését javasolta. Ehhez kapcsolódott két évvel később az a munkaanyag, amelyet a Városrendezési és Városüzemeltetési Bizottság vitatott meg. Eszerint a vasúti és a helyközi buszpályaudvart úgy kell összevonni a Kodály Zoltán téren, hogy itt legyen a Széchenyi téri buszállomás új helye, ahol 16 megállót terveztek kialakítani a helyi járatoknak. Az előzetes beruházási költségbecslés alapján a központi buszállomás megszüntetésére és az új belvárosi megállóhelyek kialakítására 150 millió forintot szántak. Mindezt a kecskeméti intermodális csomópont projekt részeként képzelték el megvalósítani.
Mindeddig nem kezdődtek el a kecskeméti főpályaudvar átépítési munkálatai, de a tervezésére már több mint 1 milliárd forintot elköltöttek. A hányattatott sorsú vasútállomás tervezett átépítéséről/felújításáról a KecsUP itt írt részletesen.
A város régóta küzd a közlekedéssel
Bár Kecskemét területileg nagy kiterjedésű, a forgalom ugyanakkor mégis a városmag körül zajlik, amit az egyirányú forgalmat biztosító belső gyűrű, a Kiskörút határoz meg. A Széchenyi téri végállomáson megjelenő buszok közül ezért több járat is – hogy elérje a végállomást – minden fordulóban bejárja a Kiskörút vonalát, növelve ezzel a belváros forgalmi és környezeti terhelését. A kialakult hálózat egyik problémája ezért abból fakad a városközpontban, hogy az egyébként nagy területet elfoglaló Széchenyi téri végállomás már nem illik sem a belvárosi településképbe, sem pedig annak funkcionalitásába. Ezzel indokolják az elköltöztetését is a városközpontból.
A Széchenyi téri buszmegállót 1986-ban adták át, de az Aranyhomok Szálló mögötti részt már évekkel ezelőtt használták megállóként, miután az itteni házakat szanálták, és a burkolatok elkészítése után idetelepítették a korábbi kocsiállásokat a Városháza és Nagytemplom közötti térről.
