Miyawaki japán botanikus „találmánya” a városi erdő, amely hűsítő sziget lehet az aszfaltrengetegben, a paneldzsungelben. Egy ilyet szeretne ültetni november végén az Aradi vértanúk terén a Zöldítő Civil Társaság közösségi finanszírozásból. A szervezést, előkészítést, koordinálást munka után, szabadidejükben végzik a környezetvédelem mellett elkötelezett önkéntes csoport tagjai. A talajcseréhez, a mulcsoláshoz és a három éven át tartó öntözéshez összesen már körülbelül 1,5 millió forintot felajánlottak magánszemélyek és a Zwack Kecskeméti Pálinka Manufaktúra.
2024 nyarán jött létre a Zöldítő Civil Társaság, főleg a Zöld Küldetés Egyesület korábbi, onnan kilépett tagjaiból. „Az álmunk, a célunk ugyanaz, csak a küldetésünket másképp, más úton szeretnénk megvalósítani” – mondta a társaság egyik tagja és egyben ügyvivője, Fekete László. Azaz a csoport elkötelezett tagjai ezután is a zöldfelületek növelésére, a fák ültetésére törekednek, és nagy hangsúlyt helyeznek a szemléletformálásra is.
„Értékes emberek nagyon jó csapatot alkotnak nálunk, remekül kiegészítjük egymást, mert mindenki ért valamihez, és a tudások így összeadódnak. Annak érdekében választottuk a legegyszerűbb társasági formát, a civil társaságot, hogy minél kevesebb adminisztrációval kelljen foglalkoznunk. Így nincs sem adószámunk, sem bankszámlaszámunk, bevételünk csak a tagok évi 5 ezer forintos tagdíjából gyűlik össze” – hangsúlyozta, míg V. Dósa Eszter azt emelte ki, hogy a tagok önkéntesként, szabadidejükben tesznek a fásítás ügyéért hétköznap munkaidő után, délután vagy este, még hétvégén is, természetesen mindenféle fizetés nélkül. Egyelőre tizenöten vannak, de nagyon szívesen fogadják a céljaikkal, elképzeléseikkel egyetértő jelentkezőket.
A Zöldítő idén őszre már tervez egy faültetést, egészen pontosan egy 32 négyzetméteres Miyawaki-erdőt szeretnének megvalósítani Kecskeméten, a széchenyivárosi Aradi vértanúk tere 6. társasház melletti füves területen, a tízemeletesek között. Tervezett alakja miatt Ötszögletű Minierdő lenne a neve, megidézve Lázár Ervin kedves meséjét, A Négyszögletű Kerek Erdőt.
100 fából és 20 cserjéből álló faközösséget ültetnének, előreláthatólag az alábbi fajtákat: fehér fűz, kislevelű hárs, mezei szil, lándzsáslevelű éger, magyar kőris, tövistelen lepényfa, bugás csörgőfa, fehér eperfa, húsos som, barátcserje, mézalmácska.
Itt nem árt kitérni arra a kérdésre, mi is az a Miyawaki-erdő. Ezt a városi erdőtípust Akira Miyawaki japán botanikus (1928–2021) fejlesztette ki a távol-keleti szigetországban történt megfigyelései alapján. Lényege, hogy ugyanazon elvek alapján kis területen, akár 30-50 négyzetméteren fák (és cserjék) sűrű elültetésével biodiverz társulásokat hoznak létre, amelyek tisztítják a városok levegőjét, árnyékot biztosítanak, párásítanak, ezáltal hűtve a környezetüket. Továbbá rovaroknak, énekes madaraknak és kisemlősöknek nyújtanak otthont, menedéket. Mindezt akár lakótelepen, a betonrengetegben is.
„Lehet ültetni fákat a városban egymástól szétszórtan vagy sorban, de sajnos sokszor azt láthatjuk, hogy az ilyen kis facsemeték közül nagyon sok kiszárad; egész egyszerűen azért, mert egymagukban sokkal érzékenyebbek a környezetre, mint amikor több van elültetve egymás közelében, amelyek védik, árnyékolják egymást. Városban nagy erdőt nyilván nehéz létrehozni, ezért gondoltunk egy Miyawaki-erdőre, melyet a japán botanikus éppen ilyen meggondolásból fejlesztett ki” – részletezte László.
Kifejezetten a Miyawaki-módszer szerint ültetett városi kiserdőből eddig 17 született Magyarországon, a legtöbb a 2019-ben indult kezdeményezés, a 10 millió Fa közreműködésével, cégek és magánszemélyek felajánlásaiból. A 10 millió Fa Alapítvány tehát már sok gyakorlati tapasztalattal rendelkezik, és tudnak segíteni tanácsokkal a Zöldítő Civil Társaságnak is.
A 10 millió Fa az eddigi Miyawaki-erdők ültetéséből azt is jól tudja, mekkora összeg szükséges a színvonalas megvalósításhoz: összesen 3 millió forint. Elsőre nagy pénznek tűnik, de jelentősen árnyalja a képet, ha hozzátesszük, hogy így átlagosan 30 ezer forintba kerül egy fa a minierdőben (közösségi hozzájárulásból), míg az országos fásítási program keretében egy fácska 40 ezer forintba (közpénzből).
- Mint a Zöldítő tagjaitól megtudtuk, a költségek legnagyobb részét a talaj-előkészítés teszi ki, ennek keretében 60-8 0 centiméter mélyen kicserélik a talajt termőföld, komposzt és szalma keverékére.
„Rettentően tönkretettük a talajainkat. Ha azt szeretnénk, hogy a minierdő intenzíven növekedjen, és minél előbb betöltse a funkcióját, ahhoz ki kell cserélnünk a talajt. A szalma és a komposzt a szerves anyag biztosításához kell, életet gombák és baktériumok segítségével tudunk belevinni. Egy mikrobiológiai baktérium-koncentrátummal fogjuk belocsolni a területet” – magyarázta Fekete László.
- A költségek másik meghatározó hányadát a minierdő 3 éves fenntartása, folyamatos gondozása adja. Ezeken kívül a tervezés, a facsemeték vásárlása és a folyamatos mulcsolás, gyomlálás jelent még kiadást.
A minierdő telepítését idén november végén – előreláthatólag november 23-án, szombaton – közösségi ültetés során tervezik, ehhez már rendelkeznek Győri András, Kecskemét főkertésze engedélyével. A helyszín kiválasztásáról Eszter és László elmondta: a szakember több területet javasolt, és azért esett a választásuk a Széchenyivárosra és az Aradi vértanúk terére, mert a panelházas városrészt tényleg a rengeteg aszfalt és a beton jellemzi.
A későbbiekben azt tervezik, hogy olyan, jelenleg burkolt területen ültessenek Miyawaki-erdőt, ahol a kőnek igazából nincs semmilyen funkciója. Ilyenek azok a játszóterek, amelyeket régen leaszfaltoztak, de a mászókákat, hintákat már elbontották. Mennyivel jobban mutatna a szürke burkolat helyén a zöld erdő!
Ugyancsak a magas társasházak mellett szól, hogy a tetőről a csapadékvizet egy csatornán keresztül a minierdőbe lehetne vezetni, így félig-meddig megoldanák a locsolást, a vízutánpótlást is.
A Zöldítő Civil Társaság azt szeretné, ha a kecskeméti Ötszögletű Minierdő is közösségi összefogás eredményeként születhetne meg, ezért követőik, a céljaikkal szimpatizálók, a fákat szerető kecskeméti lakók, valamint a helyi cégek, vállalkozások anyagi hozzájárulásában bíznak, hogy tervük valóra válhasson. Azok nevét, akik egy-egy facsemete árával támogatják a minierdőt, fel fogják írni (hozzájárulásuk esetén) a fára kötött szalagra.
Mivel a Zöldítőnek nincs bankszámlája, a hozzájárulások összege nem is a civil társasághoz, hanem a 10 millió Fa Alapítványhoz kerül majd, a cégeknek ők állítják ki a támogatási igazolást, és ők szerződnek le a kivitelező, a talajmunkát, locsolást, mulcsolást végző vállalkozókkal.
A Zöldítők most nagyköveteket toboroznak, akik a közösségi médiában hírét viszik az Ötszögletű Minierdőnek, hogy sikeres legyen a támogatói kampány. Már tizenhárom nagykövet van, és közülük csak hárman tagjai a Zöldítőnek.
„Meglepetésünkre jelentkeztek például Ceglédről, Pestről is fiatalok és középkorúak, mert gyermekük, unokájuk miatt fontosnak tartják az ügyet, és mellénk szeretnének állni. Ha nem is tudnak eljönni fát ültetni, de ily módon segítenek. Aki elvállalja a nagykövetséget, egyúttal fel is hívja a figyelmet a jelen környezeti problémáira, és hogy valamit tenni kell” – emelte ki Eszter.
Eddig majdnem 1,5 millió forint gyűlt össze: a Zwack Kecskeméti Pálinka Manufaktúra 1 millió forintot ajánlott fel, a többit magánszemélyek (a nagykövetek felületén lehet megadni egy tetszőleges összeget). László és Eszter elmondta: ha esetleg őszre nem is lesz meg a tervezett 3 millió forint, természetesen akkor sem esik kútba a projekt, hanem tavaszra halasztják az ültetést, és ha a költségvetésben lesz hiány, akkor önkéntes munkával pótolják.
A talaj-előkészítés mindenesetre már hamarosan elkezdődhet. A széchenyivárosi Ötszögletű Minierdő egy próba lesz, ám a Zöldítő tagjai remélik, hogy évente legalább egy-egy hasonló Miyawaki-erdőt el tudnak majd ültetni.
