A 2014–2020-as uniós költségvetési ciklusban Kecskeméten körülbelül 800 projekt részesült támogatásban, ezek között volt Homokbányán a zöld város Terület- és Településfejlesztési Operatív Program is. A támogatási kérelmet még 2016-ban nyújtotta be a város: ezt egy TOP-os pályázat keretében valósították meg, az Európai Unió a forráskeret 87,58%-ával, azaz 760 millió forinttal támogatta a projektet.
Magyarország 2025. januárjáig visszavonhatatlanul elveszített 1 milliárd eurót a jogállamisági elvek megsértése miatt, mivel 2024 végéig nem tudott eleget tenni a követelményeknek. Az EU történetében ez az első alkalom, hogy ilyen lépést kényszerítettek ki egy tagállam ellen.
Pedig kecskemétnek is jól jönnének a hasonló támogatások, hiszen túlnyomó részben ebből épült meg a homokbányai „Kerékváros bringapark” is.
Az Agyag utca és a Kvarc utca által határolt bringapark felnőttek és gyermekek körében is népszerű: nem is véletlenül, hiszen rekortánnal ellátott futópálya, edzőpark, sportpályák, játszótér, KRESZ-tanpálya, padok, egy kellemes hangulatú kávézó és békés, zöld környezet várja itt a kecskemétieket. A tavasz kezdetétől egészen ősz végéig nagyon sok fiatal és idős jár ki ide játszani, kikapcsolódni, edzeni és beszélgetni.
A park megközelíthetősége is nagyszerű: a csúcsidő próbáját is kiállja a megannyi parkolóhely, a sportosabbakat biciklitárolók várják, az egyik leggyakrabban járó kecskeméti – 110-es, a régi 1-es – buszjárat megállója pedig pont a „szomszédban” várja a fel- és leszálló utasokat. Csütörtök 12 óra környékén jártunk a helyszínen, ekkor egy nagypapán és unokáin kívül csak pár kocogóval találkoztunk.
Kérdésünkre a férfi elmondta, hogy a gyerekek nagyon szeretik a parkot, az édesanyjuk társaságában rendszeresen kijárnak ide játszani.
A parkban egyébként – egymáshoz szorosan – megtalálható a CityScreen Media Kft. 2 digitális hirdetőtáblája is. Korábban részletesen is beszámoltunk arról, hogy az állami százmilliók ellenére mekkora veszteséget termel a cég, amelynek a tulajdonosa is úszik az adósságban.
Hasonló megvalósításokhoz jól jönnének tehát további források is: a 2021–2027 közötti időszakban az ERFA-források (összesen 226 milliárd euró) legalább 8 százalékát – nemzeti szinten – a fenntartható városfejlesztésre és az Európai Városfejlesztési Kezdeményezés létrehozására különítették el, ami lehetővé teszi a városi területek számára, hogy innovatív megoldásokkal kísérletezzenek a városi kihívásokra.
