– Újabb következményei is lehetnek a magyar szuverenitásvédelmi törvénynek, ha az EB úgy ítéli meg a már elindult vizsgálatában, hogy az uniós Alapjogi Chartával is ütközik a jogszabály – ezt nyilatkozta Piotr Serafin, a bizottság költségvetésért felelős uniós biztosa szerdán az Európai Parlamentben, írja a Népszava. Az Erasmus és a kohéziós jellegű, regionális fejlesztésre szánt pénzeken túl a Covid-járvány után létrehozott helyreállítási alapból további 10,4 milliárd euróhoz nem férünk hozzá, ezek 2026 végén vesznek el végleg, ha nem lép addig a magyar kormány.
2022 decemberében 6,3 milliárd eurót függesztettek fel jogállamisági és átláthatósági problémák miatt, amelyek orvoslására konkrét lépéseket határoztak meg. Ebből az összegből tavaly év végén mintegy egymilliárd euró végleg elveszett, mivel az uniós költségvetésben évekre lebontva lehet csak felhasználni az összegeket.
Az uniós biztos két szakbizottság előtt értékelte, miként működik a magyar pénzek felfüggesztésénél is használt úgynevezett feltételességi mechanizmus.
Bár az Európai Bizottság (EB) már beperelte Magyarországot az Európai Unió Bíróságán a szuverenitásvédelmi törvény miatt, most egy újabb front nyílhat a vitatott jogszabály miatt. Arról azonban nem beszélt a biztos, hogy pontosan milyen következménye lehetne a vizsgálatnak, ha az elmarasztalnák a törvényt.
A Népszavának egy brüsszeli forrás viszont azt mondta: ha az Európai Bizottság arra a következtetésre jutna, hogy az Alapjogi Chartával ellentétes a törvény, akkor akár újabb források befagyasztását is kezdeményezhetné a testület.
Veszélyben a kohéziós jellegű, regionális fejlesztésre szánt források
A 2021–2027-es uniós pénzügyi ciklusban Magyarország 21,7 milliárd eurónyi (8850 milliárd forint) regionális fejlesztési forráshoz juthatna, de ennek 55 százalékát, azaz 6,3 milliárd eurót (2570 milliárd forintot) az Európai Bizottság felfüggesztette. A döntés hátterében a 2022 végén indított feltételességi eljárás áll, amelynek célja az uniós források átlátható felhasználásának biztosítása. Bár a magyar kormány egy tervben megállapodott a Bizottsággal, és ezt végrehajtási határozatba is foglalták, több mint két év elteltével sem sikerült teljesíteni az előírt feltételeket.
