A Mercedes-Benz több mint egymilliárd eurót ruház be a kecskeméti gyár bővítésébe, amivel 3000 új munkahely jön létre. Az új üzemrész már épül, 2026 közepére el is indulhat a termelés. A gyártás nemcsak térben, de technológiában is új szintre lép: az elektromos modellekre való fokozatos átállás úgy zajlik, hogy közben fenn kell tartani a napi termelést – ezt Jens Bühler, a kecskeméti Mercedes-Benz gyár igazgatója ahhoz hasonlította, mintha 100 km/órás sebességnél motort cserélnének. A termelési terület megduplázódik, a gyártósorokat integrálják, és a cél az, hogy a Mercedes 2039-re szén-dioxid-semleges flottát kínáljon. Lapszemle.
Összeszedtük a fontosabb részleteket az interjúból, melyet teljes egészében a vg.hu oldalán olvashat el.
Jens Bühler kiemelte a kecskeméti termelés elmúlt egy évéből, hogy az egyik legfontosabb mérföldkő a kétmilliomodik kecskeméti Mercedes-Benz, egy tisztán elektromos hajtású EQB legyártása volt. És azt is, hogy Kecskemét 2012 óta fontos szerepet tölt be a Mercedes-Benz globális termelési hálózatában, amelyhez több mint harminc üzem tartozik.
A Mercedes-Benz új, kecskeméti gyáráról megosztotta, hogy az új gyáregység 2026 közepén kezdi meg működését, az épületek már állnak, a gyártóeszközök megérkeztek, ezek üzembe helyezése, valamint az első prototípusok összeszerelése már zajlik. „A projekt egyik legnagyobb kihívása az új gyártósorok fokozatos integrálása a meglévő gyártási struktúrába a tervezett napi termelési volumen fenntartása mellett. Ez olyan, mintha 100 kilométer per órás sebesség mellett cserélnénk ki egy motort.”
Hagyományos és elektromos autókat is fognak gyártani Kecskeméten – mondta Jens Bühler, ezt a rugalmassággal indokolta. Jelenleg ugyanazon a gyártósoron, ugyanazokkal a munkatársakkal tudnak belső égésű motorral hajtott, hibrid és teljesen elektromos modelleket is gyártani, és ezt a jövőben is szeretnék fenntartani. Hogy visszaállnak-e három műszakos működésre, az a jövő kérdése, erre az igazgató úgy felelt:
„a műszakok számát bármikor meg tudjuk változtatni, ha szükséges.”
Új munkahelyeket hoznak létre, körülbelül 3000 újat, a jelenlegi mintegy 4500 foglalkoztatott mellé. Ami a béreket illeti: az aktív dolgozóik tavaly bruttó egymillió forintos, idén bruttó 800 ezer forintos eredményrészesedést kaptak.
Jens Bühler a kihívások között említette:
- energiaárak minden iparág számára komoly kihívást jelentenek, ezt azzal orvosolják, hogy fokozatosan leválnak a fosszilis tüzelőanyagokról. Az új gyárrész teljesen elektromos hőtermelő rendszerekkel működik, és nagy hatékonyságú hőszivattyúkat használnak a fűtés és a hűtés optimalizálására.
- Vállalták, hogy 2039-re a teljes termékéletciklusban szén-dioxid-semlegessé válnak, mely a kecskeméti Mercedes-Benz gyárra is vonatkozik. Ez nemcsak környezetvédelmi szempontból fontos, hanem üzleti szempontból is előnyös.
Ez is érdekelheti:
