A pártok olyan fokozatra kapcsoltak a kommunikációjukban, mintha nem lenne holnap – vagy legalábbis mintha most vasárnap tartanák az országgyűlési választást. Egy valami azonban hiányzik ehhez: maguk a jelöltek.
A kampányüzemmód teljes beindulása miatt a politikát rendszeresen követő választókat egyre inkább az foglalkoztatja, mikor jelennek meg helyi szinten is a Tisza Párt beszélőfejei, illetve számítani lehet-e arra, hogy a Fidesz-KDNP lecseréli a jelenlegi Bács-Kiskun megyei képviselőit. A Tiszáról korábban írtunk már: körükben az az ötlet merült fel, hogy egy-egy választókerületben akár több jelölttel is előállnának, hogy nehezebb legyen őket a Fidesz negatív kampánygépezetével letarolni, és csak az utolsó pillanatban neveznének megy egyetlen jelöltet.
Kismagyar kremlinológia
A kormánypártok esetében beindult már a kismagyar kremlinológia műfaja – vagyis az a szándék, hogy apró jelekből próbáljunk hatalmi mozgásokat kiolvasni. Ennek hátterében az áll, hogy a magyar politikai rendszer részben egy hatalmas központi erőtérre, a miniszterelnöki Központra épül, másrészt a szisztematikus sejtetés és információ-visszatartás uralja: a lényeges dolgokról gyakran azt sem tudni, mit jelentenek valójában.
Innen, Kecskemétről nézve így marad a Központi döntéshozatal fátyolos, távoli figyelése, és a személyes megkeresés, melynek a nyilvánosság szempontjából van egy hátulütője: bár a kormánypárti képviselők ma már a háttérben többet beszélnek – a Fidesznek valódi kihívót jelentő politikai erő megjelenése óta, azonban nyílt kommunikáció helyben továbbra sincs.
Cseh Tamás jöhet Szeberényi Gyula Tamás helyett?
Fideszes forrásunk szerint a kormánypárt nem tervez változtatni jelöltjén az 1. számú választókerületben (Kecskemét egyik fele, valamint a Kunszentmiklósig terjedő települések tartoznak ide). Salacz László országgyűlési képviselő idén kétszer is járt a Karmelitában: február 14-én Orbán Viktorral találkozott, április 4-én pedig Gulyás Gergely miniszterrel egyeztetett a választókerületét érintő fontos ügyekről. (Erről részleteket a képviselő nem osztott meg.)
Szeberényi Gyula Tamás is találkozott Orbán Viktorral februárban a Karmelitában – erről maga a képviselő posztolt fotót, ami akkor arra utalhatott, hogy a két kecskeméti kötődésű politikus közösen készül a 2026-os választásokra. Azóta azonban a 2. számú választókerületben (Kecskemét másik fele Tiszakécskével együtt) történtek a Fidesz számára kellemetlen, kihívást jelentő fejlemények.
Idén eddig két időközi választást is tartottak Tiszakécskén. Januárban meglepetésre elbukta a Fidesz a körzetet: itt azért kellett választást kiírni, mert a 4-es egyéni választókerület fideszes képviselője, a 22 éve mandátumban lévő Petrezselyem László – egykori alpolgármester – röviddel a tavaly júniusi győzelme után kilépett a Fideszből és a KDNP-ből is, majd visszaadta a mandátumát. Áprilisban újabb időközi választást tartottak (haláleset miatt), ekkor a kormánypártoknak már sikerült nyerni.
A két kecskeméti központú választókerület klasszikusan olyan terep, ahol önmagában nem elég Kecskeméten nyerni: a vidéki települések elengedhetetlenek a mandátumszerzéshez. Csakhogy Szeberényi körzetében most először merülhet fel komolyan, hogy ez korántsem annyira egyértelmű, mint a korábbi választásokon. A Tisza Párt tavaly júniusi megjelenése Kecskeméten minden korábbinál szorosabb eredményt hozott: akkor mindössze 500 szavazat döntött a Fidesz javára. Épp ezért válhat 2026-ban Tiszakécske kulcsterületté – mind a Fidesz, mind a Tisza számára.
Bár sem Szeberényi, sem Salacz nem szólalt meg az MNB–NJEA 127,5 milliárdos ügyben, s hiába volt a Szövetség tüntetése inkább szerény létszámú, ez korántsem jelenti azt, hogy ne ment volna át a kecskeméti nyilvánosságon a botrány, hiszen finoman fogalmazva is továbbra is kérdéses, hogy az egyetem valaha viszontlátja-e a pénzét. Erre utal az is, hogy maga az egyetemet fenntartó alapítvány kezdte el politikai irányba tolni a témát, amikor azzal támadta a helyi ellenzéki politikusokat, hogy ők „átpolitizálják” az egyetem helyzetét – és ezzel pedig átszakadt az a buborék, amit mindig is igyekezett fenntartani a városvezetés kommunikációs gépezete. Figyelemre méltó az is, hogy sem Salacz, sem Szeberényi nem állt ki a polgármester mellett nyíltan – aki, mint közismert, érintett az alapítvány felügyelőbizottság tagjaként. Várhatóan az NJEA-ügy élesen visszaköszön majd a választási kampányban, ahol viszont már nem kerülhetik el a választ: a fideszes országgyűlési képviselőknek muszáj lesz valamilyen választ adniuk.
Mindettől függetlenül nem tudni pontosan, hogy mi áll annak a mozgásnak a hátterében, amit az utóbbi időben Szeberényi körzetében is szabad szemmel látni lehet – de tény, hogy egyre többször bukkan fel mellette a Kecskeméti Járási Hivatal vezetője, Cseh Tamás. Olyan apró, de árulkodó jelek, mint a közös Facebook-posztok, kézfogások, rendezvényeken való közös részvétel vagy Cseh Tamás saját, immár aktív Facebook-oldala mind arra utalnak, hogy ez már túlmutat a kormányzati tisztviselői kommunikációs kötelezettségeken. Nem hivatalosan úgy tudni, változás történt a választókerületi elnöki poszton – bár ebből még nem következik egyértelműen, hogy Cseh Tamás váltaná Szeberényit 2026-ban, azért sem, mert a választások még messze vannak, és a Fidesz–Tisza erőtérben a képlet továbbra is soktényezős.
Kérdés, előnyös-e a Fidesz számára, ha teljesen új jelöltet, és nem mellesleg egy hivatalnok típust, kell felépíteni Kecskeméten – márpedig Cseh Tamás ilyen. A párt kecskeméti arcai eddig sem tartoztak a markáns, karakteres politikusok közé – még Zombor Gábor egészségügyi államtitkárként sem tudott azzá válni, pedig ott lehetett volna mit tenni / mondani.
Mindezek ellenére a Fidesz által írt állandóan változó politikai történetek – a harcosokról, a nemzetért küzdőkről, a védelmezőkről, az árulókról – eddig mindig célba találtak Kecskeméten: gond nélkül győztek azok, akik újra és újra ugyanazok voltak, és karakterük sem változott. Ez a politikai Fides-történet látszik most halványulni –; kellett hozzá, hogy új, a régi ellenzéktől markánsan eltérő, történetmesélő lépjen a színre. És épp most, amikor a Fidesz korábban megkérdőjelezhetetlen központi hegemóniája hónapok óta sem országosan, sem helyben nem érvényesül, akkor lenne igazán szükségük egy olyan helyi politikusra, aki képes új tartalommal, elég erős, saját sztorival megtölteni a narratívát.
A következő időszak erről fog szólni, kinyeri ezt meg?
Előnyt vagy hátrányt jelent a Fidesznek a „nagy öreg”?
Hasonló helyzetben van Lezsák Sándor is, aki 1998 óta egyéni országgyűlési képviselő. A Fidesz egyik „nagy öregjeként” számos legenda övezi a személyét – egyesek szerint Antall József halálos ágyánál is ott volt –, és már hosszú évtizedek óta Orbán Viktor bizalmasának számít. Ezzel a bizalommal nem élt vissza: sorozatosan hozta a győzelmeket a jelenleg 24 települést magában foglaló 4. számú választókerületben. Ez a körzet a listaeredmények szempontjából is kiemelt jelentőségű, hiszen a győzteskompenzáció révén rendre plusz voksokat hozott a Fidesz listára, a 2/3-okhoz.
Az elmúlt 15 évben csupán egyetlen látványos megingás történt a körzetben: 2015-ben Lezsák Sándor csapata elvesztette az önkormányzati választást Lakiteleken. Ez azonban csak egy ciklusig tartott – 2019-ben visszaszerezték a települést, a korábbi polgármestert pedig később beperelték. Nemrég Tiszaalpár egy pillanatra megbillent: a polgármester egy testületi ülésen váratlanul bejelentette lemondását – majd, vélhetően egy „fentről” érkező telefonhívás után – gyorsan vissza is vonta azt.
És itt újra visszatérünk a „kis magyar kremlinológiára”. Vajon miért nem egyedül Lezsák Sándor köszönte meg május 6-án személyesen Orbán Viktornak a választókerületébe érkezett kormányzati támogatásokat, miért vonta be ebbe Patkós Zsoltot, Kiskunmajsa polgármesterét? Vagy esetleg ez már egy lassú átadás és átvétel, amiben közre játszik az, hogy Lezsák Sándorra rávetül a kecskeméti egyetemet fenntartó alapítvány ügye, hiszen a képviselő kuratóriumi tagként megszavazta a 127,5 milliárd közforint kihelyezését a lengyelországi GTC-be, amit több mint 1 év után sem tudtak azonos értékében visszavárásolni.
Lezsák Sándor esetében az életkor is felvet bizonyos kérdéseket – 75 éves. A Fiatal Demokraták frakciójában jelenleg tizenhat olyan képviselő van, akik már elmúltak 65 évesek, és legalább 2010 óta folyamatosan nyerik saját választókerületüket. Közülük heten szinte biztosan újraindulnak, három képviselő sorsa kérdéses, hatuk esetében nem tudni. Lezsákról már a 2022-es választások előtt is azt pletykálták, hogy visszavonul, végül azonban elindult – és 62 százalékos eredménnyel nyert. Ha mégis visszalépne, potenciális utódként szóba kerülhet választókerületi kabinetfőnöke, Lenkei Róbert, vagy Csányi József, Kiskunfélegyháza polgármestere is – bár ezek egyelőre csak találgatások. A legújabb mozgások fényében azonban már Patkós Zsolt neve is felmerült egy esetleges váltás kapcsán.
Egyes pártok már megnevezték jövő évi jelöltjeiket. Bács-Kiskun vármegye 1-es számú választókerületében eddig a Demokratikus Koalíció (Várkonyi Zoltán) és a 2RK állított jelöltet (Fehér János Zoltán), míg a 2-es körzetben eddig csak a 2RK (Hajdú Zoltán) lépett. A Tisza Párt egyelőre kivár – tiszás forrásaink szerint azonban több jelentkező is van Kecskemétről a párt helyi Tisza-szigeteiből.
