Hetedik alkalommal jelent meg a MAZARS közép- és kelet-európai országokkal foglalkozó adózási összefoglalója. A Közép- és Kelet-európai Adóbrosúra 22 ország adatait tartalmazza: a visegrádi országokat, Dél-kelet Európát, továbbá Oroszországot, Ukrajnát, valamint a Baltikum államait.
A kiadvány legfőbb célja, hogy segítse a befektetőket az alapvető versenyképességi tényezők – főleg a foglalkoztatást terhelő adók és járulékok, illetve a forgalmi adó – összehasonlításában.
A foglalkoztatást terhelő adók
Megállapították, hogy a jövedelmeket és a foglalkoztatást terhelő adók és hozzájárulások aránya továbbra is visszaszorulóban van. Ennek ellenére két országban is búcsút intettek az egykulcsos személyi jövedelemadózásnak. Macedóniában és Litvániában többkulcsos, progresszív adómértéket vezettek be, ami a magánszemélyek adóterheinek emelkedésével jár. Horvátországban és Lettországban ezzel szemben az alacsonyabb adókulcs sávos határát jelentősen megemelték, ami kedvező hír az ottani munkavállalóknak.
A munkáltatók teljes bérköltsége eközben a régióban átlagosan megközelíti a nettó bérek 160 százalékát. Ezen a téren Magyarországnak 2017-2018-ban csak kis mértékben sikerült javítania korábbi, kiemelkedően rossz mutatóját.A 2019 júliusától beígért újabb 2 százalékpontos szociálishozzájárulásiadó-csökkentés némileg javíthat ezen.
Érdekes tendencia, hogy Romániában és Litvániában átalakították a szociális hozzájárulásfizetési-rendszert úgy, hogy – azonos összes adóterhelés mellett – technikailag a munkáltató helyett a munkavállaló viseli a járulékok többségét.
A tájékoztatón a Népszava tudósítása szerint elhangzott az is, hogy Magyarországon még mindig különösen magas az úgynevezett adóék. A jövedelmeket és a foglalkoztatást terhelő adók és hozzájárulások aránya eléri a 45 százalékot, miközben a régiós átlag 40 százalék.
Áfában csúcstartók vagyunk még mindig
Noha az adónem fontossága nem kérdéses, az alkalmazott adómérték már jelentős szórást mutat. A normáladókulcsok átlaga 21% körül alakul, 2019-tól csak Oroszország növelte ennek mértékét, 2 százalékponttal. A Horvátországban hatályban lévő 25 százalékos, illetve a magyarországi 27 százalékos normál áfakulcs továbbra is magasnak számít. Horvátországban jövőre 1 százalékpontos csökkentés várható.
A vállalatokat kíméletesen adóztatjuk
Továbbra is szembetűnő, hogy az egyes országok mennyire eltérő hangsúlyt fektetnek a vállalkozási nyereség adóztatására: a legalacsonyabb és a legmagasabb adókulcs között több, mint 20 százalékpontos a különbség. A legmagasabb Németországban (33%), a legalacsonyabb Magyarországon és Montenegróban (9%).
Lassan azonban látszanak az adóverseny korlátai is: 2019-től már csak egyetlen olyan országot találunk, ahol csökkentettek a nyereségadón. Görögországban a válság idején bevezetett, egyébként is nagyon magas adókulcs csökkent 1 százalékkal. Megemlítették, hogy Lengyelország bevezetett egy 9 százalékos kedvezményes kulcsot, de ez csak a kis adózók számára elérhető.
Összességében a vizsgált régióban az adókulcsok átlaga 17%-körül alakul (többkulcsos rendszer esetén a legmagasabb kulccsal számolva).
