Miközben a kormány próbál minél inkább békepártinak mutatkozni a szomszédunkban dúló háború kapcsán, a nyugati nemzeteket pedig háborúpártinak állítja be, addig a háttérben őrült fegyverkezés zajlik hazánkban, mely Kecskemétet is érinti.
Továbbra is a béke pártján
„Soha ilyen közel nem volt még a világ ahhoz, hogy egy lokális háborúból világháború legyen” – közölte Orbán Viktor miniszterelnök a szokásos péntek reggeli rádiós interjújában. Elmondta, a nyugati világ vezetői háborús lázban égnek, annak megnyerésére buzdító, még több áldozatról szóló beszédeket tartanak, és egyre veszélyesebb fegyvereket küldenek Ukrajnába. A nemzetközi közvélemény az egyhangú békepártiság helyett kettévált, így tűzszünetet és béketárgyalásokat csak a türkök, az arabok, a kínaiak és az afrikaiak, Európában pedig a Vatikán mellett lényegében csak Magyarország szorgalmaz. A miniszterelnök az interjú során kifejtette azon véleményét is, mely szerint a háború támogatása nem csak elvi és hitbéli elkötelezettségről szól, „van itt jócskán üzleti spekuláció, katonapolitikai megfontolások, gazdasági érdekek és a háború utáni helyzetből nyerhető előnyökre való spekulálás”.
Az interjú során Orbán többször hangsúlyozta Magyarország erős békepártiságát. Emellett azonban azt is elmondta, hogy szerinte fontos, hogy hazánk egyszerre legyen katonailag erős is. „Ki kell alakítani a képességet, hogy mindenki tudja, mit kell tennie, ha baj van, és kellenek azok az emberek, akik szükség esetén fegyveres erővel is megvédik a hazát. Fontos ezért, hogy a honvédség ütőképes legyen, ezért növelni kell a létszámot, a katonák hazájuk és hivatásuk iránti elkötelezettségét, képzettségük szintjét, a megbecsülésüket és modern fegyverekkel kell ellátni őket” – hangsúlyozta.
Nincs az égen más, csak a bárányfelhők
A kormányfő tehát miközben az egész európai kontinens békegalambjaként illegeti magát, addig itthon sok-sok milliárdot költ a magyar haderő fejlesztésére, s egy világháború kitörésével fenyeget. Ennek fényében érdemes lehet megvizsgálni, milyen fontosabb mérföldkövek követték egymást a hadászati területen.
Egyfelől a kormány korábban vállalta, hogy 2024-re az ország mindenkori GDP-jének a 2 százalékát költi majd haderőfejlesztésre, amit fenntartva hosszú távon biztosíthatóvá válik majd a korszerű eszközpark és infrastruktúra, valamint tartható lesz a megfelelő bérszínvonal a hadi ágazatban. Emellett az elmúlt években számos kézifegyvert, harckocsit, páncéltörő lövegeket vásárolt, melyek egyértelműen erősebbé és megbízhatóbbá tették az ország földi haderejét.
Ám mindeközben egy dologról megfeledkeztek, mégpedig a légvédelemről. Márpedig Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő, a magyar hadsereg egykori ezredese egy korábbi sajtónyilatkozatában kijelentette, hogy ennek a területnek kellene a legfontosabbnak lennie. De lassan halad a fejlesztés, ahhoz képest, hogy háború van egy szomszédos országban.
Valami mégiscsak dübörüg
A nyugalmazott ezredes véleményével összességében úgy tűnik, a kormány is egyetért, legalábbis az ígéretek szintjén. Tavaly novemberben Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter például arról beszélt, hogy Magyarország fölé vaskupolát húzunk az izraeli rendszer elemeiből, így az ország a világ egyik legmodernebb haditechnikai eszközéhez juthat hozzá. Ez összesen három dolgot jelent majd:
• Az eszköz radarberendezésének köszönhetően képesek leszünk kiszűrni a kisebb tárgyakat;
• A kupolához tartozó rakétával válaszolhatunk egy esetleges légitámadásra;
• Mindezt pedig egy kupolához tartozó irányítóközpontból tehetik meg a honvédség illetékesei.
Ezen felül a kormány egy további fejlesztést is belengetett, mely a kecskeméti MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázist érinti majd. A hírek szerint, legalábbis egy Kollár József dandártábornokkal készített interjúból ez derült ki, a helyi Puma század állománya négy új Gripennel bővül, melyek a bázis hadműveleti alkalmazási lehetőségeit növelik majd. A gépek érkezésére egyelőre pontos időpont nem jelöltek ki, így mindössze annyit lehet tudni, hogy ez hamarosan bekövetkezhet.
A fentiekből összességében kitűnik, hogy bár Magyarországnak elvben nem érdeke belesodródni a szomszédunkban zajló háborúba, a kormány mégsem tudja függetleníteni magát a fegyveres konfliktustól. Erre pedig mi sem jobb példa annál, mint hogy az oroszok ukrajnai inváziójának okán tavaly májusban arról határoztak, hogy a Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programot felgyorsítják és minden 2030-ig tervezett beszerzést és beruházást igyekeznek legkésőbb 2028-ra megvalósítani. A magyar miniszterelnök pedig honnan is kaphatna jó fegyvereket erre a dátumra máshonnan, mint azoktól a nemzetektől, melyeket most a háború elüzletiesítésével vádol.
