2021-ben 96 tanár, 2022-ben további 157 pedagógus távozott a Kecskemét Tankerületből. Az 59 magyarországi tankerületből az elmúlt két évben pedig összesen 9054-en. Ez nem a teljes kép, az adatkérés a szakképzési centrumokra ugyanis nem vonatkozott.
2021-ben összesen 3738, tavaly 5316 pedagógus hagyta ott a tankerületek valamelyikét lemondással vagy közös megegyezéssel, ami egyetlen év alatt 42 százalékkal több távozót jelent, derül ki Tóth Endre momentumos országgyűlési képviselő által kikért közérdekű adatokból, amit a 24.hu szúrt ki.
A negatív rekorder a Közép-Pesti Tankerületi Központ volt, csak 2022-ben 402 pedagógus hagyta el a tankerületet. A legkevesebb távozó a jászberényi tankerület iskoláiban volt, itt csupán 17-en hagytak fel az oktatással.
Bács-Kiskun megye három tankerületéből két év alatt 368-an távoztak
- Bajai Tankerületi Központ: 2021-ben 20 fő távozott, 2022-ben 31 fő.
- Kecskeméti Tankerületi Központ: 2021-ben 96 fő ment el, 2022-ben már 157 fő.
- Kiskőrösi Tankerületi Központ: 2021-ben 25 fő bontott szerződést, 2022-ben pedig 39 fő.
Összesen 368 tankerületi iskolában dolgozó pedagógus gondolta azt, hogy neki más utat kell választania. Ez nem a teljes kép, az adatkérés a szakképzési centrumokra ugyanis nem vonatkozott.
Központosítás, tanárhiány, bizonytalanság
A 2010 óta regnáló Orbán-kormány többször hozzányúlt az oktatás rendszeréhez. 2012-ben előbb létrehozták a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot, a KLIK-et. Eszerint 2016-ig, amikorra több mint 17 milliárdos tartozást halmozott fel a KLIK, az addigi 198 tankerületet 59-re csökkentették és a KLIK helyett létrehozták a Klebelsberg Központot (KK), amely középirányító szervként az átalakított tankerületi központokat felügyeli ma is. A politikától időközben visszavonult Balog Zoltán, az emberi erőforrások volt minisztere is elismerte, a közoktatás központosításában „túltoltuk a biciklit.”
A centralizáció nem szűnt meg, akkor sem, ha a központ vesztett eredeti jogköreiből. Az intézmény lényege ugyanaz maradt, ahogy az is, hogy a legtöbbek számára átláthatatlan. Önálló oktatási minisztérium nincs Magyarországon, ezért is állhat elő az, hogy az általános képzés, a szakképzés, a felsőoktatás, a felnőttoktatás más-más minisztériumok alá tartoznak. A pedagógusok között vannak, akik közalkalmazottak és vannak, akik a munka törvénykönyve alá esnek. A tervezett új szabályozásban (a köznevelésben foglalkoztatottak jogállásáról), amit a közvélemény státusztörvénynek, a szakszervezetek pedig egyenesen „bosszútörvénynek” neveznek, sem lesz ez egységes, mert a szakképzési centrumok oktatóira már nem vonatkozna.
A javaslatnak viszont van több olyan része, ami aligha teszi vonzóbbá a pedagóguspályát. Például:
- Elrendelhető lehet a vasárnapi munkavégzés.
- A napi maximum munkaidő eddig 8 óra volt, a terv szerint ez 12 is lehet.
- A nevelőtestület autonómiája lényegében megszűnne, hiszen nem dönthetne sem a pedagógiai programról, sem az SZMSZ-ről, sem az éves munkarendről, kizárólag a házirendről.
- Eddig heti maximum 32 órás kötött munkaidejük volt a tanároknak, ez akár 40-48 órára nőhet.
És hiába van ígéret a béremelésre, forrás egyelőre nincs, ugyanis a kormány ezt az EU-tól várja, hazai forrásból erre nem fordítana. A tanárok egyre elkeseredettebbek. A bátrabbak még sztrájkolnak, mások kivárnak és vannak, akik inkább felmondtak.
