Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter november elején jelentette be a minden eddiginél nagyobb, átfogóbb, Adaptive Hussars 2023 nevű hadgyakorlatot. A művelet során hatezer katonát és 700 technikai eszközt mozgattak meg.
„A veszélyek korát éljük, háború, illegális migráció és azzal együtt terrorveszély sújtja Európát” – mondta a miniszter. A gyakorlat összegzésekor kiemelték: a háború, a migráció és a terrorizmus miatt volt szükség a magyar haderő védelmi képességének tesztelésére.
A kormányzat tehát terrorról, migrációról és általánosságban említett háborús fenyegetésről beszél, ugyanakkor a hadgyakorlaton nem jelentek meg konkrét feladatok a déli határhelyzettel, terrorveszéllyel kapcsolatban. Szenes Zoltán nyugdíjas vezérezredes, a Magyar Honvédség volt vezérkari főnöke így fogalmazott:
„Most derült ki, hogy az orosz veszélyre válaszul született, a NATO és az EU által kitalált védelmi stratégia jól működik élesben.”
Az orosz veszély nyomán a NATO 2022-ben új stratégiai koncepciót fogadott el, amely szerint meg kell erősíteni az elrettentést és a védelmet a keleti végeken. Ha a háború áttevődne Nyugat-Ukrajnába, akkor a határvédelembe bekapcsolódnak a NATO előretolt erői is, majd az így megerősített Magyar Honvédség ellátja az ország védelmét a NATO főerők beérkezéséig – tette hozzá a volt vezérkari főnök.
Az ország 40 helyszínén 47 katonai szervezettől közel hatezer katona, 700 technikai eszközzel hajtott végre ritkán gyakorolt feladatokat. Az Adaptive Hussars 2023 összhaderőnemi gyakorlat volt, a magyar haderő teljes arzenálja megmozdult, és mindehhez a Magyarországon állomásozó NATO Előretolt Szárazföldi Többnemzeti Harccsoport erői is csatlakoztak.
A NATO törekvéseket tükrözte, hogy a szimulált hadműveletekben a polgári közigazgatás is teljes súllyal vett részt válságkezelési és különleges jogrendi feladatok gyakorlásával. Szenes Zoltán szerint ez a szemlélet jelent meg a 2021-es új védelmi közigazgatásról szóló törvényben, amelyben a különleges jogrendi változások miatt megszüntették a köztársasági elnök vezette Honvédelmi Tanácsot, helyette a hadiállapot, a szükségállapot és a veszélyhelyzet esetén a Védelmi Tanács kezébe került a tényleges irányítás, amelyet a miniszterelnök vezet.
A műveleteket a decentralizáció vezérelte, vagyis az adott mozzanat vezetője önállóan hozott taktikai döntéseket, amelyet a nagy stratégiai összképet látó egységes műveleti központból irányítottak.
„A hadsereg megfogalmazta az igényeket, a megyei védelmi bizottságok a főispánok vezetésével teljesítették azt, legyen szó üzemanyag-utánpótlásról, utak, kompátkelők biztosításáról, vagy a tartalékosok behívásának segítéséről” – mondta Szenes.
A hadgyakorlatok során figyelembe vették az orosz-ukrán háború tapasztalatait is. Nagy súlyt fektettek a honvédség erőinek nagy távolságokon történő dinamikus mozgatására, az ukrán fronton létfontosságúnak bizonyult harcbiztosítási és logisztikai feladatok gyakorlására – emelte ki a volt vezérkari főnök.
Ilyen volt például az, hogy áttelepítették a kecskeméti repülődandár katonáit, a Gripen vadászgépek egy részét és az Airbus A319-es szállítógépet a sármelléki repülőtérre, amelyek onnan hajtottak végre feladatokat. Közben a sármelléki bázis védelmét az átcsoportosított alföldi területvédelmi ezredek tartalékos állománya, a légvédelmét a Győrből odavezényelt rakétaezred Mistral rendszerei látták el.
Az orosz-ukrán háború másik nagy tanulsága, hogy igen nagy súlyt kell fektetni az ellenséges frontvonal mögött mélyen pusztító tűzerő használatára. Így a hadgyakorlaton mutatkoztak be és álltak hadrendbe a nemrég vásárolt német önjáró lövegek, a Panzerhaubitze 2000-ek.
via Népszava
