Egymást követi két elektronikai hadviselési gyakorlat a kecskeméti repülőbázison. A Gripen-pilótákat többek között arra készítik fel, miként cselekedjenek, ha kommunikációjukat és/vagy a radarjukat zavarják, magyarán csak sistergést hallanak, a célpontot pedig nem a valódi helyén látják a képernyőn, vagy egy célpont helyett többet mutat.
Hétfő délután első nekifutásra négy Gripen emelkedett sorban a magasba, majd egy Falcon – a felirata alapján az AVdef francia repülőgép-karbantartó cégé -, végül újabb két Gripen, a készültségi géppár.
Mint Gróf Gergely ezredes, az MH vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár parancsnoka a felszállást követő rövid sajtótájékoztatón elmondta: az első négy vadászgép volt a „kék oldal”, ők játszották a „jó fiúkat”, míg a Falcon (a zavaró gép) és a másik két Gripen alkotta a „piros oldalt”, a „rossz fiúkat” (megjegyzés: a helyszínen és a hangfelvételt visszajátszva is úgy hallottuk, mintha „az orosz fiúk”-at mondott volna a parancsnok, de ezt a helyszínen nem tisztáztuk, más újságírók szerint „rossz fiúkról” volt szó, szóval lehet, hogy csak félreértettük).
A „jóknak” hétfőn csak annyi volt a feladatuk, hogy a zavaró gép segítsége ellenére „kitakarítsák” a megadott légtérből az ellenséget. A hét több napján már ennél bonyolultabb szcenáriók, feladatok várnak majd a kecskeméti bázis pilótáira, főleg a zavarás terén, de imitálják majd földi célpontok elleni csapásméréseket is.
Mint megtudtuk, múlt héten kezdődött a Blue Target elnevezésű gyakorlat, amely ezen a héten a NEWFIP (NATO Electronic Warfare Force Integration Program) gyakorlattal folytatódik. Előbbi alapvetően csak a légierős együttműködésről szól, utóbbi már a harcászati szintű elektronikai hadviselésről. A gyakorlatokon a kecskeméti alakulaton kívül részt vesz a veszprémi Légi Vezetési és Irányítási Központ és a szolnoki helikopterdandár is.
A NEWFIP – mint az a hivatalos elnevezéséből is kitűnik – egy NATO-gyakorlat, amelyet minden évben megtartanak, a pilóták mellett a légiirányítóknak is nagyon fontos, és nem utolsósorban NATO-szinten elősegíti az együttműködést – hangsúlyozta Gróf Gergely ezredes.
„A zavarásnak többféle fajtája van: kommunikációs zavarás, radarzavarás, illetve adatok megmásítása. ‘Átverésről’ van szó, tehát hogy ne higgy annak, amit a radar mutat vagy a kommunikációban hallasz” – nyilatkozta a parancsnok. Konkrétan ez azt jelenti, hogy a „fülesben” sistergő hangot hallanak, a radaron pedig nem ott van a cél, ahol a valóságban, vagy egy helyett több cél szerepel a képernyőn, így nem tudja a pilóta, hogy melyiket fogja be és a szimulált rakétaindítást „melyik repülőgépre eszközölje”.
Gróf Gergely azt is elmondta, nem rutinfeladatról van szó, évente egyszer-kétszer tudják gyakorolni, és minden hajózónak fel kell készülnie rá, hogy esetleg zavarással szembesül, mikor a készültségi szolgálatban riasztják.
„Mindenkit próbálunk végigküldeni ezen a tanulási folyamaton, hogy eljusson a maximális tapasztalati szintre, hogyha ilyennel találkozik, akkor megfelelőképpen reagálja le” – mondta a parancsnok.
A repülődandár állománya idén is rendszeresen végez kiképzési repüléseket és vesz részt több hazai és nemzetközi gyakorlaton. Májusban mennek a Csehországban rendezendő Lion Effort-ra, amely a Gripent használó országok szokásos gyakorlata, csak a Covid miatt többször elmaradt. Ezen részt vesznek majd a házigazda svédek mellett természetesen a svédek, brazilok és valószínűleg megfigyelőként a thaiföldi légierő is. Ősszel pedig négy plusz egy vadászrepülőgép települ ki a görögországi Ramstein Flag 2024-re, amely az egyik legnagyobb NATO-gyakorlat Európában.
Megkérdeztük, a beharangozott plusz négy Gripen mikortól lesz Kecskeméten.
„Még nincsen róla fix információnk. Alapvetően korábban az hangzott el, hogy az aláírástól számítva legalább 12 hónap kell a svéd félnek, tehát jövő év vége legkorábban, amikor várható, hogy megérkeznek” – mondta Gróf Gergely.
Mint azt a hvg.hu is megírta, Svédország NATO-csatlakozásának elfogadását közel két éven keresztül akadályozta a kormány, majd – miután a török parlament is jóváhagyta – megpróbálta azt a narratívát átadni, hogy a gépekért cserébe ratifikálja a csatlakozási kérelmet. Csakhogy Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter már két évvel ezelőtt mutogatta Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár podcastjában azt a prezentációt, amelyben már tényként kezelték a repülők érkezését. Később, tavaly év elején Koller József dandártábornok, a légierő megbízott parancsnoka is ezt közölte az Aranysas magazinban. Azt mondta: „az L-39NG-ken kívül négy új Gripen is érkezik a Puma század állományába”.
Gróf Gergelytől megkérdeztük azt is, van-e fejlemény a repülőnap ügyében, a parancsnok erre úgy válaszolt, erről „hivatalos tájékoztatás fog megjelenni”.
