Miután a Kecskeméti Vadaskertben korábbi sérülésükből felgyógyultak, két erdei fülesbaglyot, egy gyöngybaglyot, valamint három egerészölyvet engedtek szabadon a napokban Kecskemét környékén a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) munkatársai.
A madarak a vadaskerti dolgozók áldozatos munkájának köszönhetően teljesen egészségesen kapták vissza a szabadságukat – hangsúlyozta szerdai Facebook-posztjában a KNPI. A bejegyzésből az is kiderült, hogy mielőtt elengedték volna, a természetvédelmi őrök meggyűrűzték a szárnyasokat.
Az egerészölyvek közül az egyiket még augusztus elején mentették ki a bugaci Nagypuszta egyik gémeskútjából. Varga Péter természetvédelmi őrkerület-vezetőnek gulyások jelezték a bajba jutott ragadozó madarat, aki szerencsére nem a vízben volt, hanem egy, a kútba régebben beesett faágba kapaszkodva várta sorsának jobbra fordulását. Feltehetően már több napja rostokolt a kút fenekén, mert sérülés nem látszott ugyan rajta, de a repüléshez gyenge volt.
Végül a Bugaci Karikás Csárda és Ménes ménesvezetője, Besze Gábor vállalta, hogy egy kötél és egy létra segítségével lemászik a madárért, miközben a csárda tulajdonosa, Ladányi-Kovács Zoltán és a nemzeti park munkatársa biztosította. Az egerészölyvet Varga Péter a Kecskeméti Vadasparkba szállította vizsgálat és szakszerű ápolás céljából.
Több állatot befogadnak, mint amennyi „hivatalos” lakójuk van
A Kecskeméti Vadaskert Bács-Kiskun egyetlen állatmentő központja. 2023-as cikkünkben írtunk arról, hogy minden sérült állatot befogadnak, akiket a lakosság visz hozzájuk, azaz a nem fokozottan védetteket is. Ez a nyitottság, az emberek segítőkészségével párosulva azzal jár, hogy 2022-ben 700 állat – mintegy 120 faj képviselője – került így a Vadaskertbe, miközben az „állandó lakosok” száma 500. A 700 igen sok, ha csak azt vesszük, hogy a sokkal nagyobb területű és jobb feltételekkel rendelkező Fővárosi Állatkertben kétezer körüli a mentések száma.
A bekerült állatoknál 30 százalék az elhullási arány, a menthetetleneket azonnal elaltatják, hogy ne szenvedjenek tovább.
Leggyakrabban madarakat visznek a Vadaskertbe: fehér gólyákat, egerészölyveket, bagolyféléket, fekete rigókat, vörösvércséket, de igen sok európai sünről is gondoskodnak. A Vadaskertbe került ritkább fajok között említhetjük az európai vidrát, a lappantyút, az ugartyúkot, a jégmadarat, a sárgarigót, az erdei szalonkát és a sárszalonkát, a hüllők közül a vízisiklót, rézsiklót. Egy medencés kifutó azoknak az ékszerteknősöknek az otthona, akikről gazdájuk már nem szeretne tovább gondoskodni.
Zomboryné Polyák Irén igazgatóhelyettes tapasztalatai szerint ma már sok embernek az eszébe jut, hogyha sérült állatot lát, akkor a Vadaskertbe vigye, vagy szóljon szakembernek, hogy mentenie kellene. Úgy véli, nagyon jó dolog, ha az emberek szeretnék, hogy az állat még esélyt kapjon az életre, ezért senkit sem utasítanak el, és megköszönik az új lakót.
Erre a közhasznú természetvédelmi feladatra a Kecskeméti Vadaskert nem kap semmilyen forrást, saját költségvetésükből oldják meg. Nem is kis tétel pedig: 10-15 millió forintot jelent a büdzséjükben, hiszen az állatokat gyógyítani, táplálni kell.
Sérült madarat találtam, mit csináljak?
Hogy mi a teendő, ha valakit mozdulatlanul kuporgó, vagy ugrálva menekülni próbáló madárral hoz össze a sors, arról itt olvasható a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság mindenre kiterjedő útmutatója, érdemes átböngészni.
Azonnali, sürgős intézkedést igénylő esetben (például sérült, fokozottan védett állatról van szó), a Természetvédelmi Őrszolgálat ügyeleti számát lehet hívni (+ 36 30 555 6171). Ezen a számon az ügyeletes munkatárs naponta 8 és 20 óra között fogadja a természetvédelmet érintő közérdekű bejelentéseket.
Kapcsolódó cikkünk:
Sok sebesült gólya és megunt teknős utolsó mentsvára a Kecskeméti Vadaskert