Szemléletes tematikus térképen láthatjuk a most megjelent új digitális kötetben, Magyarország Nemzeti Atlaszának „Társadalom” című részében, hogy Kecskeméten:
- a kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt háztartások aránya: 61%,
- a széles sávú internetre előfizetők ezer lakosra jutó száma alig haladja meg a 40%-ot, ami a gyermekek szempontjából azért gond, láthattuk az online oktatáskor, hogy sokan megfelelő internet hiányában maradtak le az oktatásban,
- a vályogfalazatú lakások aránya 13%,
- a zsúfolt lakások aránya 18%,
- a használt lakások átlagára, ami ma 20 millió Forint a városban, csak a rendszerváltást követő 10 évben 180%-al emelkedett meg,
- egy kecskemétire jutó zöld- és vízfelület nagysága a belterületen 45 m².
- A házasok aránya Kecskeméten 40%, a nőtlenek, hajadonok aránya 35 %.
- A gyermekek száma alacsony, a kecskeméti járásban összesen 48.000 olyan háztartás van, ahol nincs 15 év alatti gyermek és mindössze 5.300, ahol kettő.
Ez a látleletként is felfogható ingyenesen, online és nyomtatott formában is elérhető vadonatúj digitális kötet nemcsak a társadalomtudomány művelőinek, tanároknak, érdeklődő diákoknak lehet érdekes, hanem ajánlott sok választópolgárnak – és döntéshozó politikusnak – akik számára mintha egyre kevésbé számít a társadalmi tények és folyamatok figyelembe vétele döntéseikben, kommentjeikben, vagy az egymással való vitákban.
A kecskeméti járásban foglalkoztatottak közel fele alacsony státuszú és alacsonyan iskolázott
A foglalkoztatottak száma a kecskeméti járásban (összesen 16 településen, pl. Ágasegyháza, Kerekegyháza, Lajosmizse, Kecskemét tartozik ide) 74.000 fő. Közülük csaknem 9.000-en (12%) legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek. Érettségi nélkül 21.000-en dolgoznak (29%), az érettségizettek száma valamelyest magasabb, 24.000 fő (32%). A diplomások 20.000-en vannak (27%). Ebből az is következik, hogy igen nagy azok száma Kecskeméten és környékén, akik az alacsony státuszú foglalkoztatottak csoportjába sorolhatók.
A munkaképes korú foglalkoztatottak 42%-a alacsony státuszú a kecskeméti járásban.
Rájuk az jellemző, hogy alacsonyan iskolázottak, kevés pénzért dolgoznak, határozott időre szóló munkaszerződésük van vagy feketén dolgoznak. Egészségiállapotuk romló (szív- , cukorbetegség, mentális egészségi problémák igen gyakoriak), ami a munkából való – és így bevétel – kiesés veszélyével jár.
Magyarországon a munkaképes korú foglalkoztatottak legnagyobb része az alacsony státuszúak csoportjába tartozik, számuk 2016-ban megközelítette az 1,75 milliót. Vannak olyan térségek az országban, ahol szélsőséges esetben részesedésük a 70%-ot is meghaladja.
Kettészakadt helyi társadalom és alacsony polgárosodási szint
A digitális kötet sajnos települési bontást nem mutat, csak járásonként összesíti az adóköteles jövedelmek értékét. Abban újdonságot nem mutat, hogy a jövedelem értéke évtizedek óta az észak- és kelet-magyarországi, valamint dél-dunántúli járásokban a legalacsonyabb.
A kecskeméti járásban azt tehát nem tudjuk meg, hogy pontosan mennyi azon kecskemétiek aránya, akiknek az éves jövedelme 1 millió forint alatti és afölötti. Az viszont kiderül, hogy az egy főre jutó, személyijövedelemadó-alapot képező jövedelem Kecskeméten 1.553.200 Forint.
Ami viszont a teljes járást (155.000 fő) illeti, benne Kecskeméttel, a maga 110.000 lakosával, a következő kép rajzolódik ki.
A kecskeméti járásban 25% azoknak az aránya – mintegy 20.000 dolgozó a 74.000-ből – akiknek az éves adóköteles jövedelme 1 millió forint alatt van. 1–2 millió forint közti éves jövedelemmel 11.000 (15%) dolgozó rendelkezik. 2–5 millió forinti összeggel 33.000 (45%) és 5 millió felettivel pedig 10.000 (13%).
A polgárosodási index ugyan nem mínuszt mutat a kecskeméti járásban, mint sok más járásban, mégis igen alacsonynak számít a 0,47 a maximum 3,8-as szinthez képest. Ez a mutató az oktatás (a felsőoktatásban részt vevők aránya a kecskeméti járásban: 2,1%) és a munkaerőpiaci helyzet (vezetők aránya: 4,46%) mellett a társadalmi aktivitás mértéke (választási aktivitás, civil és nonprofit szervezetek aránya), illetve az idegennyelv-tudás szintjét (a kecskeméti járásban ez mindössze 15%) mutatja meg.
A járáson belül Kecskemét kiemelkedik nagysága és intézményes (színház, kórház, iskolák) ellátottsága tekintetében, de a város és vidéke tekintetében a különbségek nagyon eltérőek.
A mezőgazdaságban szinte alig, döntően a szolgáltatásban dolgoznak a kecskemétiek
Kecskeméten a foglalkoztatottak száma 47.000 fő. A kecskemétiek 67%-a, 31.000-en keresik a kenyerüket a szolgáltató szektorban, az iparban és építőiparban 14.000 ezren dolgoznak, míg a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban mindössze 1.100-an (2%).
Kecskemét és vidékét „relatív agrárfüggőség” jellemzi, ami azt fejezi ki, hogy a mezőgazdaság ugyan már nem elsődleges, de a helyi gazdaság még mindig kapcsolódik hozzá.
Kecskemét, mint regionális centrum és megyeszékhely a hazai városok között a dinamikusan fejlődő települések közé tartozik. Ezt a népesedési viszonyok, a társadalmi helyzet, a gazdasági aktivitás szintje (ipar, szolgáltatás magasabb szintje) és az ingatlanpiaci viszonyok (bővülő piac) határozzák meg.
Összefogással valósult meg ez az interaktív program
Ezt a hatalmas vállalkozást, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK, MTA Kiváló Kutatóhely) Földrajztudományi Intézete koordinálta, melynek munkáját stratégiai partnerként – alapvetően az adatszolgáltatással – a Központi Statisztikai Hivatal segítette. A főszerkesztő Kocsis Károly akadémikus, az intézet igazgatója. A kötet és a digitális változat elkészítését az ELKH, a kormány és az ITM mellett a Magyar Tudományos Akadémia is támogatta.
Az interaktív térkép ezen a linken érhető el: emna.hu
