Járattörlések, több órás késések, kígyózó sorok – komoly gondokat okozott a nagyobb európai repülőtereken a koronavírus utáni újraindulás. Miközben egyre többen akarnak utazni, a repülőtéri kiszolgáló cégek és a légitársaságok munkaerőhiánnyal és sztrájkokkal küzdenek. Ferihegyen a késésekkel és a növekvő utasforgalommal egyelőre meg tudnak birkózni, de a külföldi problémák az ide utazók életét is megkeseríthetik – írja a HVG.
A Budapest Airport a 24.hu-nak azt írta, az európai reptereken tapasztalható fennakadások miatt több járat is összecsúszott, ezek közül öt több mint egyórás késéssel érkezett meg Budapestre. A kialakult helyzet nagy nyomás alá helyezte a földi kiszolgálásban részt vevő csapatot, így a járatok kiszolgálását sajnos nem sikerült a szokásos időn belül lebonyolítani.
Az Orly repülőtér egy a több között Európában, amely a nyári utazási szezon beindulása óta képtelen kezelni a koronavírus-járvány utáni megnövekedett forgalmat. Londonban a Heathrow és a Gatwick repülőtér üzemeltetői nemrég azért csökkentették a járatok számát, mert egész egyszerűen nincs elég személyzet. Hasonló lépéseket tett a Lufthansa is, amely a múlt héten közölte, hogy a korábban bejelentett 900 mellett még további 2200 járatot töröl Európában.
A személyzethiány mellett sztrájkok is nehezítik a légiközlekedést: Londonban a British Airways dolgozói, Párizsban a Charles de Gaulle földi kiszolgálói tiltakoztak munkabeszüntetéssel, de sztrájkoltak a Ryanair és a Brussels Airlines dolgozói is. Júniusban a fennakadások már a közepes repülőtereket – például a stockholmi Arlandát vagy a dublini légikikötőt – is elérték.
A legnagyobb problémát a repülőtereken jelenleg az alkalmazottak hiánya okozza: nincs elég csomagkezelő, utas- és poggyászátvizsgáló, logisztikai munkatárs. Bár minden repülőtér rohamtempóban toborozza a munkatársakat, a feladat nem egyszerű. Tovább fokozza a problémákat, hogy ha repülőterek találnak is új munkaerőt, őket sem lehet azonnal bevetni. Egy úgynevezett „ramp officer” – ő felelős a járatok induláshoz való felkészítéséért, a poggyászok be- és kirakodásáért, a biztonsági ellenőrzésért, a takarításért, de még a tankolásért és a dokumentációkért is – kiképzése hat hétig is eltarthat, és nemzetbiztonsági átvilágításon is át kell esnie.
A káosz a kisebb repülőtereket, köztük a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret egyelőre kevésbé érinti. Az Európa más repülőterein tapasztalható fennakadások azonban hatással lehetnek a budapesti folyamatokra – írta a hvg.hu-nak a Budapest Airport. Azt is hangsúlyozták, hogy egy repülőtéren soha nem az utasok összlétszáma, hanem a forgalmi csúcsok kezelése jelenthet kihívást, amikor rövid időn belül sok gép indul, illetve érkezik. A magyar fővárosban ez jellemzően a kora reggeli, a déli, illetve az esti órákat jelenti.
Ám a magyarországi légi közlekedés helyzetét egyelőre nem annyira a személyzet hiánya befolyásolja, inkább a kormány által a légiutasok esetében is kivetett extraprofitadó. A Budapest Airport szerint „fennáll a kockázat, hogy az jelentős hatást fog gyakorolni a forgalomra a kapacitások csökkentése miatt”.
„Több légitársaság is tájékoztatta már a Budapest Airportot bizonyos járatok törléséről” – írták, megerősítve Michael O’Leary hvg.hu-nak tett nyilatkozatát. A Magyarországon piacvezető légitársaság vezérigazgatója arról beszélt: a Budapestről utazók esetében kivetett egyszeri 3900 forintos díj miatt a járatok ritkításával kell majd számolni.
via hvg.hu
