Közigazgatási államtitkár: az állam az adókból működik, ezért nincs pénz béremelésre a közszférában

2022-re tizenharmadik havi juttatásként kifizetett visszamenőleges, júliustól számított bérkorrekciót, 2023-ra pedig 25 százalékos béremelést követel általánosan, ágazattól függetlenül, lényegében 2022 közepe óta, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ).

A kormány elismeri az igényt a kormány- és köztisztviselők béremelésére, azonban egyelőre nincs rá pénz. Ezt az álláspontot január végén a Miniszterelnökség épületében megtartott, a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórumon mondták el, amelyen a kormány képviseletében Szalay-Bobrovniczky Vince civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár, Bordás Gábor közigazgatási államtitkár és Dukai Miklós önkormányzati államtitkár volt jelen.

“A kormány részéről a jóindulat fennáll a kormánytisztviselők bérhelyzete miatt. De az, hogy ezt mikor, hogyan és milyen formában tudjuk megoldani, azt jelenleg nem tudjuk megmondani” – vagyis a kormány több egyeztetés után mondta ki nyíltan, hogy a pozíciója a bértárgyalás során a 0 százalékos emelés.

Az MKKSZ elnöke, Boros Péterné azt javasolta a közszolgálatban dolgozóknak, csatlakozzanak a tanárok melletti szolidaritási akcióhoz. Egy interjúban elmondta: mindezt az is mutatja, hogy a szociális ágazatban a kormány eltörölte a minimumfeltételeket az alkalmazottak számára. Ezen a területen a dolgozók 90 százalékát lefedi már a garantált bérminimum – hétköznapi nevén gyakran szakmunkás minimálbér –, ami idén 296 ezer forint. Vagyis 14 százalékot emelkedett tavaly óta.

Az országban több mint 600 ezer ember dolgozik közalkalmazottként, az ő tisztességes megélhetésük biztosítása a szakszervezet szerint a kormány feladata lenne – ehhez képest egyes ágazatokban a dolgozók 80 százaléka keres nettó 200 forint alatt.

A Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) belső felmérése arra jutott, hogy a válaszadók 72 százalékának gondot jelent az élelmiszer megvásárlása, bő nyolcaduk nem tudja fizetni a rezsijét, tizedük nem tudja fizetni a lakhatásának költségeit. Ezért nemrég döntöttek arról, hogy sztrájktárgyalásokat kezdeményeznek, mert elfogadhatatlannak tartják, hogy csak év közepétől kapnának béremelést az egészségügyi szakdolgozók, ráadásul az ígért emelés nem pótolja az inflációs reálbérveszteséget.

Az MKKSZ a problémára azt javasolja, hogy az országgyűlési köztisztviselők illetménytábla-számítását terjesztenék ki, vagyis számítási alapnak az előző évi átlagbért jelölnék meg – ez 2022-ben 438 800 forint volt –, hogy biztosítsák a bérek folyamatos szinten tartását. Boros az említett interjúban megjegyezte: ha a miniszter fizetése nőtt januárban, elvárható volna, hogy a köztisztviselők bére is emelkedjen.

Úgy tűnik, patthelyzet alakult ki a szakszervezetek és az állami közszolgálató cégek – ilyen a MÁV, a Volánbusz, a Magyar Posta, illetve az állami tulajdonban lévő közművek – között is. Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke a Klub Rádiónak arról számolt be, hogy a közszférából is érkeznek a a kereskedelmi szektorba, ugyanis egy 320-356 ezer forintos bruttó kezdő fizetés előrelépést jelentene számukra bérszempontból.

“Lehet másként is tervezni a költségvetést, de jelenleg ezek a feltételek, azt a kormány így tervezi. Az állam az adókból működik, ezt a termelő ipar állítja elő és nem az állami dolgozók. Ezért célszerű, ha a külföldi befektetők is megjelennek az országban, az adóversenyben hazánk elég jó. Ez teszi lehetővé a béremelést. Gond az, hogy a magánszektorban van pénz béremelésre, az állami szektorban pedig nincs. A nagy cégeknek euróban számolva kerekítési hiba egy béremelés. Ebből legalább azt a bérszínvonalat fenn tudjuk tartani, amiben vagyunk. A jelenlegi körülmények között ez is eredmény. Az állam sokat tesz a válságban, Németországban az energia áremelkedés terhét a lakosság viseli és az ipart tehermentesíti. Magyarországon a lakosság terheit átvállalta az állam, az ipar terheit pedig nem. Ami fontos, az a rezsicsökkentés, amit egyesek bírálnak, hogy piacellenes. A lakosság 75%-ának a fogyasztása a rezsihatár alatt van, így nem érzik azt meg, hogy a 2012-es árakhoz képest 10-szeres az energiaár. Ez nem lebecsülendő és ezt korrekciós tényezőként minden bérkövetelésben számításban lehet venni” – mondta a közigazgatási államtitkár.

Az MKKSZ fenntartja követeléseit, és lehetetlennek tartja, hogy a kormány a 0 százalékos béremelésnél kitartson. Legközelebb később februárban, az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácson tárja őket újra a kormány elé.

via G7