Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanára hívta fel a figyelmet: szokatlan eseménysor történt a Szarvas-Kondoros-Mezőberény-Gyomaendrőd települések által bezárt négyszögben – 99 darab földrengés pattant ki egy hét alatt. A felhőszerűen elhelyezkedő, rövid idő alatt kipattanó földrengések azért is furcsák, mert a rengések kis mélységben, 6-8-10, illetve 20 km közötti mélységben keletkeztek.
Több olyan dolog is zajlik Békés vármegyében, ami emberi tevékenység által indukált földrengéshez vezethet, a kérdés komoly vizsgálatot és intézkedéseket igényel.
A hazai szénhidrogén kitermelés fokozása céljából zajlik a Corvinus projekt, amelynek során a földrengés epicentrumoktól észak-keleti irányban végeznek kutatásokat, és szeretnének földgáztermelő kutakat fúrni, majd üzembe venni. Az eljárás során mélységi rétegek repesztésével igyekeznek fokozni a kihozatalt, és a nemzetközi gyakorlat szerint pont ilyen felhőszerű földrengés-eloszlást képes generálni a szénhidrogén-kutatás és kitermelés.
Több geotermikus energia projekt létesült vagy van éppen tervben a térségben, amiket szintén vizsgálni kellene. Mezőberényben például 2011-2012-ben geotermikus erőmű projektet valósítottak meg, amely olyan technológián alapul, ami a világ más pontjain bizonyítottan hozzájárult indukált földrengések kiváltásához. Ebben az esetben két kút segítségével nyerik ki a hőközlő folyadékot, amit azután hasznosítani lehet. Az eljárás során rétegrepesztést alkalmaznak, és a nagy nyomással mélybe préselt folyadék képes a mélyben lévő törésvonalak mentén mozgást kiváltani.
A svájci Bázelben a 2000-es évek elején elkezdtek egy ún. „hot dry rock” geotermikus projektet megvalósítani. A várost 1356-ban lerombolta egy nagy, 6,5-es magnitúdójú földrengés, ezért nagyon körültekintően, szeizmikus méréseket célzottan telepítve kezdték meg a geotermikus rendszer kiépítését. Azonban a projekt során kipattant egy 2,9-es magnitúdójú földrengés és az utána következő 4 hónapban összesen 13.500 darab kisebb földrengést regisztráltak, melyek közül a 200 legnagyobb 0,7 és 3,4-es magnitúdó közötti volt. A projektet le is állították és soha nem fejezték be.
A 99 földrengésből álló földrengésfelhőt azért is vizsgálni kell, mert terveznek egy nagyobb ívű geotermikusenergia-programot megvalósítani. A geotermikus energia hasznosításának pedig az egyik fontos környezeti következménye a szeizmológiai kockázatok növekedése.
A Békés vármegyei események a magyarországi aktív törésvonalak felülvizsgálatát is megkövetelik. Ezen a linken elérhető, 2023-as szeizmológiai térképen a Kondoros környéki területen egy szaggatottvonal potenciális aktív törésvonalat jelöl. A nagy számú földrengés alapján ez aligha maradhat a potenciálisan aktív kategóriában.
via Portfolio