A Jobbik Homokbányán tartott pénteken sajtótájékoztatót, ezen az is elhangzott, hogy szerintük a Fidesz „lakosságcserét” hajt végre: ázsiai migráns munkásokat hoznak az országba, miközben sok magyar kénytelen külföldön dolgozni a jobb megélhetésért.
Bencze János, a Jobbik-Konzervatívok országgyűlési képviselője és Lejer Zoltán önkormányzati képviselő (aki a közgyűlésben a Szövetség a Hírös Városért Egyesület tagjaként van jelen) tartott sajtótájékoztatót pénteken Homokbányán. „Fideszes lakosságcsere: ázsiai migránsmunkások be, magyarok ki!” – ezzel a címmel hirdették meg az eseményt, helyszínként pedig a Vályogvető és az Anyag utca kereszteződését választották.
Nem véletlenül, hiszen Homokbányán épült a HÉP kivitelezésében korábban az önkormányzati munkásszálló – amelyet a városvezetés jobban szeret dolgozói apartmanoknak nevezni, a bejáratához is ezt írtak ki -, és a közelben, az egyetemi kollégium mellett adták át augusztus végén a Qualitas Hungary Kft. négy épületből álló, közel 300 férőhelyes munkásszállását.
Itt muszáj egy kis kitérőt tennünk. Erre az átadóra a Kecsup szerkesztőségét nem hívták meg. Lehet, hogy azért, mert korábban beszámoltunk a magán munkásszálló meglehetősen furcsa történetéről. Az önkormányzat 2018 októberében kiírt pályázatán a Work N’ Stay Kft. lett a nyertes, ez a cég vehette meg a területet, és vállalnia kellett, hogy a felhúzott épületben tíz évig munkásszállót működtet. Aztán kiderült, hogy a nyertes cég még nem is létezett, amikor a közgyűlés a pályázat kiírása mellett döntött, és a beadási határidő előtt öt nappal jegyezték be.
Majd 2020-ban a Work N’ Stay Kft. megszűnt, egészen pontosan beolvadt a jogutód Qualitas Hungary Kft.-be. A Qualitasnál 2019-ben jelentek meg tulajdonosként azok a személyek, akikről írtunk a Work N’ Stay Kft. kapcsán is azzal, hogy a NER-hez köthetők.
A Qualitas aztán állami pályázaton 1 milliárd forintot nyert a munkásszállóra, az építkezésről is többször beszámoltunk. Augusztus 29-én tartották az ünnepélyes átadást, amelyre nem invitálták szerkesztőségünket. A Baon.hu cikkéből kiderül, a négy teljesen azonos épületben 72-72 férőhely van, mindegyikben 12 hatszemélyes apartmant alakítottak ki, két fős szobákkal.
„A moduláris házak nem csupán a funkcionalitást és időtállóságot képviselik; a legmodernebb gyártási technológiák felhasználásával készülnek, ami a minőséget garantálja, és a hatékony üzemeltetést támogatja. Minden szoba klimatizált (ami a munkásszállások kategóriájában nem mindennapos), televízióval, hűtőszekrénnyel és wi-fi-vel felszerelt. Szintenként van mosási és szárítási lehetőség. Az épület környezetbarát technológiával készült, faszerkezetes, szigetelt. A konstrukció élettartama minimum 40 év. A négyből két épületet teljes kihasználtsággal lakják a munkavállalók” – írta a Baon.
Érdekesség, hogy a Baon az épületeket a köznyelvben elterjedt nevén „munkásszállásoknak” nevezi, és tudósítása szerint Gaál József alpolgármester is ezt a kifejezést használta. Az önkormányzati Hiros.hu tudósításában inkább „szállásépületként” aposztrofálják.
A Qualitas Hungary Zrt. ügyvezetője, Marton Imre pedig a Baon szerint arról beszélt, „olyan otthont teremtenek, amelyben a távolról érkező munkavállalók hosszú távon is élvezhetik a kényelmet és a modern infrastruktúrát”. Az, hogy vajon honnan is jöhetnek ezek a munkavállalók a munkaerőhiánnyal küzdő Kecskemétre, az alpolgármestert idézve „az álláskeresők paradicsomába” – nos, mindez gondosan be van csomagolva mindkét portál cikkében. „Távolról érkezett” (Baon), „lakóhelyüktől távol munkát vállalók”, „egyre több munkavállaló érkezik Kecskemétre az ország minden területéről”, „lakóhelyüktől távol rövid vagy hosszú távon szállást találjanak” (Hiros.hu) – ilyenek körülírások szerepelnek a tudósításokban, az a tény viszont nem, hogy Kecskemétre bizony sok dolgozó külföldről jön, egyre többen Indiából vagy Távol-Keletről. Ezt a helyzetet nemrég a Kecsup részletes cikkben mutatta be. Ebben arról is írtunk, hogy egyes helyi cégek ma már egyértelműen a fülöp-szigeteki, indiai, indonéz vagy kirgiz munkavállalók alkalmazásában látják a megoldást a toborzási kihívásokra. Azért is egyre népszerűbbek, mert körükben sokkal alacsonyabb szintű a fluktuáció, míg a magyarok akár pár hónap után is felmondanak. „Dolgozni akarnak és nagyon talpraesettek, céltudatosak. Hamar betanulnak, beilleszkednek, szorgalmasak, pozitívan állnak mindenhez” – jellemezte egy munkaerő-kölcsönző a távol-keleti munkavállalókat, akiknek jelenléte a szakemberek szerint intenzíven növekedni fog a hazai cégeknél.
Még egy mondat erejéig a Qualitas Hungary Zrt.-nél maradva: mint utánanéztünk, hitelt vett fel a cég, mert a három tag üzletrészein az OTP Bank Nyrt.-nek van zálogjoga, a 2022. év végi adatok szerint a Zrt. hosszú lejáratú kötelezettsége pedig 555 millió forint volt.
És most vissza a a Jobbik-Konzervatívok sajtótájékoztatójához!
„Hiába tolta a Fidesz-média mindenhol, hogy nem leszünk bevándorlóország, nincs szükségünk gazdasági bevándorlókra, Magyarországot szép lassan elárasztják olcsó ázsiai munkaerővel, kiszolgálva az ipari multikat, és ezzel véglegesen megváltoztatva Magyarország etnikai képét. Hiszen hiába állítják azt, hogy ezek az emberek csak két évet lesznek itt vagy hármat, a német példa is mutatja, hogy a multik nyomására a képzett munkaerőt egy ország sem fogja két év múlva elküldeni” – ezt Bencze János országgyűlési képviselő mondta. Hozzátette, az, hogy egy „migráns munkásszálló” lakói kétévente lecserélődnek, vagy ugyanazok maradnak, lényegtelen a környékbeli lakosság szempontjából. Szerinte „az élelmes fideszes vállalkozók már lecsaptak a lehetőségek és kormányzati források segítségével szép lassan elárasztják migráns munkásszállókkal Magyarországot”.
„Mindenkinek fel kell tenni a kérdést, hogy a Fidesz vajon miért hazudott, miért szolgálja ki az itthoni multikat és miért árasztja el Magyarországot olcsó ázsiai munkaerővel?” – folytatta Bencze János, majd azt is elmondta, hogy a Jobbik olyan Magyarországot szeretne, ahol a magyar munkaerőre építve „30 kilométerenként vidéki munkahelyek hálózata épül ki, hogy érdemes legyen vidéken élni, hogy vidéken ne néptelenedjen el, és az emberek ne válasszák Ausztriát, ne költözzenek a szomszédos országokba, hanem helyben találják meg a boldogulásukat”.
Lejer Zoltán a Qualitas munkásszállójának átadásáról megjelent cikkekre és az önkormányzati szálló dolgozói apartmanokká keresztelésére utalva kijelentette: „látszik, hogy Kecskeméten a Fidesznek is egyre kínosabb a munkásszálló szó használata, és próbálják alternatív szavakkal elfedni azt a valóságot, amivel most már a kecskemétiek nap mint nap találkoznak, hogy harmadik országbeli munkavállalók kezdik el elárasztani”.
„Ez az akarat, ami országos szinten jött a kormánytól, már teljesen elérte Kecskemétet. Milliárdokat öntenek bele, hogy munkásszállók legyenek akár magán, akár állami kézben, és teljesen elfeledkeztek arról, hogy a kecskeméti fiatalokat próbálják itthon tartani, hogy ne nyugatra menjenek” – mondta Lejer Zoltán, hangsúlyozva, a megye lakossága folyamatosan fogy, nemcsak az elöregedés, hanem az elvándorlás miatt. Hozzátette, szerinte olcsó bérlakásokkal lehetne a városban tartani a fiatalokat.
Kérdésünkre, miszerint a munkaerő-kölcsönzők tapasztalatai kedvezőek az ázsiai munkavállalókal szemben, Lejer Zoltán azt mondta: a munkaerő-kölcsönzőket ő „emberkereskedőknek” hívja, mert a dolgozók munkabéréből „fejpénzt” szednek le. Felvetettük az alacsonyabb fluktuációt, mint olyan előnyt, ami miatt a cégek a távol-keleti dolgozókat toborozzák.
„Nehezebben fog hazamenni 3000 kilométerre vagy akár 1000 kilométerre, én ezt megértem, és hogy ez kényelmes a multinacionális cégeknek. De amikor idejöttek ezek a cégek, és felmérték a magyar munkaerőpiacot, akkor még a kanyarban sem volt ez az eszmefuttatás” – reagált Lejer Zoltán. Hangsúlyozta, a magyaroknak ugyanúgy jár a tisztességes bér, mint más uniós állampolgároknak, de a multik idehozzák az olcsóbb munkaerőt, még a lakhatásukat is megoldva.
„Az elmúlt évtizedben tendencia lett az, hogy aki meg akar élni Magyarországon, az Nyugat-Európába megy, érdekes módon Nyugat-Európa felszívja a magyar munkavállalót, jó minőségű munkát végeznek, és európai bért kapnak” – folytatta Lejer Zoltán. Szerinte a kormánynak a magyarokat kellene hazacsábítania, „ehelyett kiszolgálja ezt a nagytőkét; ez egy liberális gazdaságpolitika, ez nem egy nemzeti gazdaságpolitika”.
„Azt is ki kell mondani, hogy Kecskemétnek az idegenforgalma a nullához közeledik, ezért a kecskeméti szállásadóhelyek már munkásszállóvá alakultak. Fel tudunk sorolni több ilyen hotelt, panziót a város bármelyik részén, amely most már munkásszállóként üzemel” – válaszolta Lejer Zoltán arra a kérdésünkre, mennyire Homokbánya sajátossága a munkásszállások épülése.
„Remélem, hogy nem lesz belőle társadalmi konfliktus” – fűzte még hozzá az önkormányzati politikus a külföldi munkavállalók megjelenésére célozva. Számukra vonatkozóan adatokat kérdésünkre Lejer Zoltán nem tudott mondani, de azt mondta, azon lesznek, hogy megszerezzék és nyilvánosságra hozzák az ilyen adatokat.
A Baon újságírója a sajtótájékoztató címében szereplő „lakosságcsere” kifejezésre kérdezett rá, mint aminek „konteó íze” van, és amivel a Jobbik azt sugallná, hogy a folyamatoknál mögöttes szándék tapintható ki. Lejer Zoltán leszögezte, ezt ő nem tartja konteónak (magyarán összeesküvés-elméletnek).
„Ezt egyszerűen a tényekre alapozzuk, tehát amikor a magyar társadalom magyar tagjainak nagy része, a fiatalok Nyugat-Európába mennek, most már tanulni is, mert az oktatás is ilyen helyzetben van, munkát vállalni, családot alapítani. Mi ezt nevezzük lakosságcserének, nem kell bele konteókat képzelni. Egész egyszerűen elmegy a magyar lakosság a jobb élet reményében a tisztességes bér felé, az olcsó munkaerőt pedig a kormány idetelepíti a multinacionális cégeknek. Ennyi” – mondta Lejer Zoltán.
(Az Arcanum meghatározása szerint a lakosságcsere különböző államok területén élő állampolgárok kölcsönös kicserélése, átköltöztetése-áttelepítése rendszerint nemzetiségi, nyelvi, vallási stb. hovatartozás alapján; a Magyar Katolikus Lexikon szerint „valójában a szülőföldről való eltávolítás demokratikusnak álcázott formája”. Hazánkra nézve a legismertebb az 1946. február 27-én Budapesten aláírt csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény; 73 ezer magyarországi szlovák települt át Csehszlovákiába és 100 ezer felvidéki magyart telepítettek át Magyarországra. „Szomorú és értelmetlen epizódja volt ez a két nemzet közös történelmének, hiszen a lakosságcsere gyakran többgenerációs együttélést szakított meg, hosszú barátságokat cserélt fel gyűlöletre, miközben a „nagy terv” látszólagos haszonélvezője, a csehszlovák kormány sem érte el célját, ugyanis a homogén nemzetállam ábrándját ennyi keserűség árán sem tudta megvalósítani” – összegzi a lakosságcserét a Rubicon történelmi folyóirat egyik cikke).
