Az Orbán-kormány 2010-hez képest jelentősen csökkentette a nyugdíjkiadásokat, de GDP-arányosan kevesebbet költ az egészségügyre és az oktatásra is. Eközben a magyar állam működése 850 milliárd forinttal többe került a régiós átlagnál – írja a Népszava.
Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója tanulmányában megállapítja, hogy az Orbán-kormánynak alig több mint egy évtized alatt sikerült az állami kiadások szerkezetét jelentősen eltéríteni mind a saját korábbi struktúrájától, de a régiós, sőt az európai átlagtól is.
Európai összehasonlításban a magyar költségvetésben a bruttó hazai termékhez mérten (GDP-arányosan) magasabb a működési költség, a gazdasági jellegű kiadás, és alacsonyabb az egészségügyi, a sport-kulturális-vallási, valamint a szociális védelmi célú költés. A közép-kelet-európai országok kivétel nélkül alacsonyabb állami kiadási rátával rendelkeznek, mint a magyar.
A magyar államigazgatás magas költségei súlyos teher a gazdaságnak: az 1-1,5 százalékpontos GDP-arányos többlet, amennyivel a magyar állam többet költ a saját működésére a régió átlagához képest, 2022-ben mintegy 850 milliárd forintot tett ki. Nem történt lényeges változás több részterületen: rendvédelem, honvédelem, környezetvédelem, lakhatás és közösségi létesítmények – ezekre egyenként a GDP 1-4 százalékát fordítják.
Az államadósság finanszírozására fordított kiadások 2022-ben csökkentek 2010-hez képest, viszont vannak frissebb adatok is a pénzügyi és költségvetési jelentésekből. Eszerint 2022 óta a magyar kamatfizetési ráta tovább emelkedett: 2023-ban a GDP 4,7, 2024-ben pedig feltehetőleg a 4,9-5 százalékát fordította kamatfizetésre a kormány.
Az oktatási kiadások a 2010-es 5,5 százalékról a GDP 5,1 százalékára mérséklődtek 2022-re, ezen belül azonban jelentős átrendeződés történt: csökkent az alap- és középfokú oktatásra, és jelentősen nőtt a felsőoktatásra költött állami kiadások aránya. A magyar állam GDP-arányos oktatási kiadása az EU-rangsorban 2022-ben a 10. helyen állt. Ugyanakkor a magyar oktatási kiadások 2003 óta majdnem folyamatosan csökkennek, a 2010 és 2022 közötti időszakban a GDP 0,4 százalékával csökkent ez az érték.
Az egészségügyi kiadások 12 év alatt a GDP 0,6 százalékával csökkentek, ezen belül minden részterületen kevesebbet költ az állam, mint 2010-ben. 2022-ben az EU-országok átlagosan a GDP 4,4-9,3 százalékát fordították egészségügyre. Magyarország GDP-arányos egészségügyi kiadásai a legalacsonyabbak voltak az EU-ban (4,4 százalék). A COVID járvány miatti kiugrást követően 2022-re már valamennyi régiós ország alá esett vissza a magyar GDP-arányos egészségügyi kiadás. A magyarországi kórházi ellátásokra fordított kiadások az EU-lista utolsó helyén vannak.
A sport, kultúra, vallási támogatások csoport valamennyi eleménél nőttek a GDP-arányos kiadások. 2022-ben a magyar állam költötte a legmagasabb arányt a GDP-ből ezekre a célokra: a GDP 2,7 százalékát, miközben az EU-átlag 1,1 százalék volt. A szabadidő, sport, kultúra és vallásügyi kiadások 2010-ben indultak viharos emelkedésnek Magyarországon.
A szociális védelem jelentős karcsúsításon ment keresztül, hiszen a 2010-es 17,2 százalékkal szemben 2022-ben már csak a bruttó hazai termék 13,1 százalékát fordította az állam erre a területre. Ezen belül a kiadások valamennyi eleme csökkent, ez alól csak a család- és gyermekvédelmi támogatások jelentenek kivételt. A nyugdíjak GDP-arányos részarányát tekintve Magyarország az EU-ban hátulról az 5. helyen állt 2022-ben. A nyugdíjak aránya a GDP-ben 2013-ban indult hanyatlásnak és mára a régióban az utolsó helyre került.
A család- és gyermektámogatások terén Magyarország pozíciója lényegesen jobb, mint a nyugdíjak, illetve a betegségi és rokkantsági támogatások helyezése. A magyar családi támogatás GDP-részaránya 2022-ben az 5. legmagasabb volt az EU-ban, és a régió országai közül csak Lengyelország előzte meg, pár tizedszázalékkal.
