2024 nyarán adták át a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság kétszintes látogatóközpontját Bugacon, amely döntően uniós forrásokból épült. A Puszta Kapuja jó kiindulópont lehet egy kiránduláshoz, és a kiállításon a vendégek bepillantást nyerhetnek a homokpuszták világába, jellegzetes állat- és növényfajaiba, a táj történetébe, változásaiba, a múltban itt élt emberek hétköznapjaiba.
A látogatóközpontot 288 millió forintból építették meg – ahogy Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a hivatalos megnyitón többes szám első személyben kijelentette, ennyiből „hoztuk létre ezt az objektumot és a hozzá kapcsolódó létesítményeket”. Bár az eseményen jellemző módon erről egy szó sem esett, de tény: a projekt döntő részben uniós támogatásból valósult meg. Mégpedig egy KEHOP-os pályázat révén, forráskeretének 85 százaléka uniós forrás volt a Kohéziós Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, míg 15 százaléka hazai forrás Magyarország költségvetéséből.
A Vinczellér Zsolt kecskeméti építész által tervezett Puszta Kapuja Információs Központ egy kétszintes (pincével ellátott) épület Bugacon, a Karikás Csárdával szemben – azaz valóban a Kiskunsági Nemzeti Park legnagyobb és domborzatát tekintve legváltozatosabb területének „bejáratánál”.
Az alapvetően két témára – a homokpuszták világára, a természeti környezetre, illetve a bugaci pásztorok életére – fókuszáló kiállítás könnyen fogyasztható formában, képekkel, fotókkal gazdagon illusztrálva úgy tájékoztatja a vendégeket, hogy képes megragadni és rövidebb-hosszabb időre lekötni a figyelmüket.
A látogatóközpont a kisebb és a nagyobb gyerekek számára ajánlható. Van például társas- és memóriajáték, kirakó, interaktív pult, a táblákon sok a nyitható-forgatható-kukucskáló mező. A gombokat nyomogatva hallhatjuk az őz riasztó hangját vagy az aranysakál vonyítását, a pincerészben ismeretterjesztő filmet lehet nézni.
Az épület mögött található a szintén a KNPI kezelésében lévő népi műemlék, a Buzsik-csőszház. Az 1850–1860 körül épült tanya a környék legöregebb épülete: kulturális örökség, ezért a látogatóközpont tervezésénél az is fontos tényező volt, hogy arányaiban és megjelenésében igazodjon az egykori csőszházhoz.
A kerten átsétálva és az udvart körülvevő kiserdőn átvágva már hamisítatlan füves pusztán lehet egészen rövid, körülbelül 300 méteres sétát tenni egy kitekintőpontig, ahol a Nagypuszta panorámájában gyönyörködhetünk.
Akinek ideje engedi, és érdekli Bugac, érdemes felkeresnie a hajdani pásztoréletet sokszínűen bemutató Pásztormúzeumot, a nem messze található 1100 méter hosszú Boróka tanösvény pedig betekintést nyújt a Nagyerdő, valamint a homokbuckák élővilágába. Legmagasabb pontjáról még ma is jól látható, 2012 áprilisában mekkora pusztítást végzett az óriási tűz, több mint ezer hektáron tomboló az „Ősborókás” területén. Kopár homokfelszínek és üszkös törzsek utalnak az egykori borókás-nyárasra, mementójaként egy örökre tönkre tett vegetáció típusnak – egy ilyen tűzeset után a boróka újra megtelepedése csak több évtized múlva várható és száz években mérhető, mire újra a korábbihoz hasonló ősborókás alakulhat ki – áll a Nemzeti Park honlapján.
A látogatóközpont télen zárva volt, információink szerint áprilisban újra megnyitják. További infók a látogatóközpontról itt találhatók.
