A polgárok politikai döntéshozatalba való bevonása gyakorlati szükségszerűség ahhoz, hogy olyan szakpolitikákat alakítsunk ki, amelyek valóban a közösségi igényeket elégítik ki. Erre Kecskeméten is nagy szükség volna: a városfejlesztési tervezésbe való lakossági bevonás elmélyíthetné a demokratikus döntéshozatalt, közelebb hozhatná a kecskemétiekhez az Európai Uniót, és lehetőséget teremtene az uniós politika értelmes kritikájára. Ezzel szemben a kormányzati politika mindössze odáig jutott, hogy unióellenes retorikát folytat, miközben elengedhetetlen számára az onnan érkező pénzügyi támogatás.
A kohéziós politika összetett rendszer, amely több kormányzati szintet foglal magában, az európaitól a helyi szintig. Bár a szakértők és hivatalnokok alakítják a politikát, a helyi közösségek tagjai érzik annak közvetlen hatásait, így ők tudják legjobban, mi szolgálja régiójuk és városuk érdekeit – így Kecskemétét is. Ezért elengedhetetlen volna, hogy a polgárok aktívan részt vegyenek a kohéziós politika alakításában és megvalósításában.
A polgárok bevonása a döntéshozatalba számos kihívással jár ugyan, beleértve az adminisztratív, szervezeti és jogi akadályokat, valamint a köztisztviselők képzésének szükségességét és a szabályozások betartását. Mindezek ellenére ez hosszú távú befektetés egy olyan közösségi szemlélet kialakításába, amely a helyi igényekhez igazodó hatékony politikák megalkotását segíti elő.
Polgárok részvétele
Európa-szerte számos innovatív módszerrel ösztönzik a polgárok részvételét, például nem formális oktatási módszerekkel az iskolákban, ötletbörzékkel, nyilvános konzultációkkal, polgári zsűrikkel és bizottságokkal, kutatóséták során végzett felmérésekkel, polgári sorsolásokkal és polgári panelekkel. Ezeket a megközelítéseket alkalmazzák többek között területi stratégiák kialakításánál, városi beruházásokban egy zöldebb Európáért, fenntartható városi mobilitás előmozdításában, kulturális kezdeményezésekben, infrastrukturális projektekben és részvételi költségvetési folyamatokban.
Például a normandiai régióban a Relais Culture Europe nevű civil szervezettel együttműködve a polgárokat bevonták egy részvételi folyamatba, amely a kulturális terek szerepét vizsgálta a polgárok kreativitásának elősegítésében. Katalóniában a „Parlem de pressupostos” (Beszéljünk a költségvetésről) kezdeményezés célja volt, hogy összegyűjtsék a polgárok, valamint a szociális és területi szereplők véleményét a költségvetési politikák preferenciáiról és prioritásairól. Az olaszországi Lazio régióban több kistelepülésen tesztelték a területi stratégiák polgári nyomon követését. A Monithon projekt célja a közbeszerzési adatok rendelkezésre állásának javítása és a közbeszerzési szerződések jobb nyomon követése, csökkentve ezzel a korrupciót.
Ehhez hasonló módszerrel készült el Kecskemét Klímastratégiája 2020-2021-ben, amelyre a kohéziós alapból az EU 19,9 millió forint támogatást nyújtott. A projekt célja volt a klímaváltozás hatásainak kezelése, és az ezt megalapozó dokumentum elkészítése a városi lakosság bevonásával, figyelemfelhívó akciókkal, képzésekkel és médiakampányokkal erősítve a klímatudatosságot. A projekt részeként olyan eseményekre került sor, mint „Kecskemét legszebb kertje 2021”, „Kecskemét legszebb erkélye 2021” és „Kecskemét legzöldebb irodája 2021”. És ösztönözték a helyi közösséget arra is, hogy környezetbarát megoldások alkalmazását mutassák be. Az esőkert volt az egyik ilyen kiemelkedő innovatív módszer, amellyel a Zöld Küldetés Egyesület hasznosította a városi csapadékvizet a Gerlice utcában. Azóta több esőkertet építettek a civilek, hozzájárulva ezzel a fenntartható városi környezet kialakításához.
