A Felső-Kiskunságban az elmúlt években több helyen előfordultak átnyaraló darvak, a fészkelés azonban eddig nem volt bizonyítható. Idén májusban viszont a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársainak sikerült egy tojásokat rejtő darufészekről drónfelvételt készíteniük Apaj környékén, egy szikes mocsári élőhelyen, amelyet tavasszal a Szomor Ökofarm háborítatlanul hagyott.
A daru Magyarországon jellemzően átvonuló faj. Költőállományai Európában elsősorban Skandináviában, a balti-tengeri országokban, Ukrajnában összpontosulnak, továbbá Oroszországtól egészen a Távol-Keletig (Észak-Kína) vannak jelentősebb költőpopulációk. Hazánk a daru költőterületének déli peremén helyezkedik el, ezért nálunk kifejezetten ritka fészkelő.
Érdekesség, hogy noha a szakirodalom kevés helyen említ daruköltést a Kiskunságban, Kunpeszér határában található egy terület, amely a Daruköltő-turján nevet viseli – feltehetően az egykori költőhelyek emlékét őrzi e megnevezés. A költésre alkalmas állandó vízborítású, mocsaras, ingoványos területek hiánya feltételezhetően korlátozza a hazánkban megtelepedő egyedek számát. Adatok szerint az elmúlt 10 évben összesen 134 alkalommal került szem elé egy vagy két átnyaraló egyed az április-június közötti időszakokban – derül ki a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) honlapjáról.
A Felső-Kiskunságban az elmúlt években több helyen előfordultak átnyaraló egyedek, például Bugyi, Kunpeszér külterületein. A KNPI kollégái Apajon is már több alkalommal figyeltek meg párban mozgó darvakat a tavaszi-kora nyári időszakban, melyek néha területvédő viselkedést mutattak, így felmerült, hogy fészkelnek, de ez nem nyert bizonyítást.
Idén április végén viszont a természetvédelmi őrök „gyanúsan viselkedő” párra lettek figyelmesek egy szikes mocsári élőhelyen, amelyet a tavaszi időszakban kíméleti területként a Szomor Ökofarm teljesen háborítatlanul hagyott. A szakembereknek május elején sikerült a két tojásos darufészekről drónfelvételt készíteniük.
Május 17-én még mindkét fiókát látták, de azóta sajnos az egyik elpusztult, vélhetően ragadozó áldozata lett. A földön fészkelő madarak tojásaira, valamint fiókáira az intenzív mezőgazdasági tevékenység mellett a legnagyobb veszélyt a ragadozók jelentik.
A most dokumentált költőhelyen a területkezelés a védett természeti területeken általános szabályozás szerint történik, a teljes tavaszi és nyári időszakban korlátozzák a kaszálást és legeltetést térben és időben, hogy a fiókák felnevelése sikeres lehessen – hangsúlyozta a Nemzeti Park.