2024-től emelik az üzemanyagok jövedéki adóját, ami miatt körülbelül 40 forinttal drágulnak majd – feltéve, ha nem változik a forint árfolyama és az olaj ára. A jövő évi költségvetés azonban a mostaninál gyengébb forinttal számol, egyes olajpiaci előrejelzések továbbá az energiahordozó drágulását mutatják.
A jövedéki adó mértékére vonatkozó uniós előírások alapján már 2020-ban emelni kellett volna az árakat: a benzin esetében literenként 120, a gázolajat tekintve 110 forintos terhen. A kormány azonban most lép, jócskán a forintárfolyamhoz köthető minimumszint fölé emelve az adót – 420 forintos euró mellett is megfelelő a 152, illetve 143 forintos adó. Ha ez nem lenne elég, a jövedéki adóra áfa is rakódik.
A jövő évi költségvetésben 385 forintos euróval számol a kormány, a jegybank kamatcsökkentési lépései pedig gyengíthetnek a forinton.
Vitás az olajár is, mert Szaúd-Arábia a kitermelés mérséklése mellett döntött a napokban, ám a kereslet is gyengülhet a recessziós kilátások közepette. A Brent-olaj hordónkénti árát a Citi 81 dollárra prognosztizálja az év végére, a HSBC 94-re, az UBS 95-re, de bizonyos várakozások szerint 100 dollár is lehet a hetekben 75 dollár környékén mozgó árfolyam.
A MOL kedvezőtlen pozícióban tárgyal az ukrán és a horvát vezetékek használatáért fizetendő tranzitdíjakról, ezért drágul az olaj Magyarországra szállítása is. A magyar olajtársaság továbbá jókora beruházások árán tudja csak átállítani a finomítóit az orosz olajról más típusok feldolgozására.
Európa legdrágább üzemanyagárai közé tartozik majd a magyar akkor is, ha csak a jövedéki adó változik. Jócskán meghaladják a szomszédos országokban tapasztalható árszínvonalat a magyar autópályákon fizetendő úthasználati díjak is.
Míg a beszerzési árakban szinte nincs különbség, addig a magas közterhek, az ágazatot érintő speciális adónemek (kiskereskedelmi adó, energiaellátók jövedelem adója, energiahatékonysági adó) és az extrém, 27 százalékos áfa miatt a legdrágábbakká válnak régiós összehasonlításban a magyar benzinkutak.
via G7
