Bács-Kiskun vármegyében is igazolta a madárinfluenza vírus jelenlétét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma.
Petőfiszálláson a vágás előtti kötelező tamponmintából mutatta ki november 12-én a Nébih a madárinfluenza-fertőzést. Ezt követően a mulardkacsa állományban másnap megemelkedett az elhullás. A nagyságrendileg 7100 állatot számláló állomány felszámolása folyamatban van. Az érintett gazdaság körül 3 kilométer sugarú védőkörzetet jelöltek ki, valamint meghatározták a megfigyelési körzeteket (Bugac, Gátér, Jászszentlászló, Kiskunfélegyháza, Pálmonostora).
Rohamosan terjed a madárinfluenza-járvány az országban. Bács-Kiskunon túl felütötte a fejét Csongrád-Csanád és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékben. Szentesen mintegy 6000 állatot számláló tenyészliba állományban igazolta a madárinfluenza H5N1 altípusának jelenlétét. A hatóságok az állományt rövidesen felszámolják. Borsodban, Tiszabábolnán lévő tenyészlúd állományt érte el a fertőzés, ahol szintén mintegy 6000 állatot ölnek le.
Visszatérő járvány, Bács-Kiskun a veszélyeztetettebb területek között
Madárinfluenza először 2006 nyarán fordult elő Bács-Kiskun megyében, ekkor 29 járványkitörést jegyeztek fel és 770 ezer baromfit öltek le. 2016 őszén már a járvánnyal támadott gazdaságok száma elérte a 177-et az országosan összesen 226-ból. A leölt állatok száma ekkor 2 millió volt Bács-Kiskunban, 2020-ban pedig már 5 millió.
A gyilkos kór szempontjából a legveszélyesebb terület Bács-Kiskun, Csanád-Csongrád és Békés megyék háromszöge. Hogy miért, arról korábban több cikkünkben is írtunk a KecsUP-on, amikor egy minisztériumi összefoglaló alapján, illetve szakértőkkel és kereskedőkkel arról beszélgettünk, hogy: a túlzott állomány koncentráció, a kártalanításért folyó küzdelem, illetve a személyes és intézményes átfedések is befolyásolják az egyre nagyobb károkat okozó madárinfluenza körüli problémákat.
A magyar baromfiágazat a legnagyobb hazai, alapvető hústerméket előállító ágazat, ahol a foglalkoztatottak létszáma 50-60 ezer fő között mozog. A baromfiágazat több fajból áll össze, a legnagyobb a csirke, ezt a pulyka és kacsa követi, majd a liba zárja a sort. A jó takarmánytermő területek miatt az Alföldön jelentős a víziszárnyasok tartása. Kacsából és lúdból az országos állomány döntő többsége ebben a térségben található. A vágópulyka feldolgozás dél-alföldi kapacitásait jelzi, hogy zömmel Bács-Kiskun és Békés megyei felvásárlókhoz jut az országos mennyiség 95 százaléka, aminek felét adja az alföldi árualap.
Madárinfluenza-járvánnyal kapcsolatosan korábban megjelent írások a KecsUP-on itt érhetők el.
