Kecskeméten, 2019 után ismét átrajzolták az egyéni választókerületek határait a jövő júniusi önkormányzati választás előtt a lakosságszám fogyása és a belső demográfiai mozgások következtében. Budapesten is több kerületben és vidéki városban is, például Miskolcon, Szegeden, Győrben, Szombathelyen húztak új körzethatárokat. Törvényi előírás az aránytalanságok csökkentése, de a helyi hatalom kezében politikai eszköz lehet az ellenfeleik gyengítésére.
Kecskemétre a Fidesz, mint erős politikai bástyájára tekint, amire nemcsak azért alapoz, mert 1998 óta mindig Fidesz támogatású polgármestereket választottak. Hanem azért is, mert 2010-ben és 2014-ben is a 15 egyéni választókerületből (evk) 14-ben kormánypárti jelölt nyert.
A 2019-es helyhatósági választás eredménye ezért is jelentett meglepetésszerű repedést az Orbán-párt számára, mert a népesség apadása miatt az eggyel csökkentett és jelentősen átrajzolt 14 evk-ból hatban a parlamenti pártok (Jobbik, Momentum, MSZP, LMP, DK) kecskeméti szervezeteinek összefogásából álló Szövetség a Hírös Városért Egyesület nyert. (A városi közgyűlésben a fideszes polgármester mellett jelenleg 12 kormánypárti és 8 ellenzéki képviselő foglal helyet, miután a volt szocialista párti Dobos József, aki négy évvel ezelőtt egyéniben nyert, a nyár folyamán maga mögött hagyta az ellenzéki frakciót.)
A 2024-es kecskeméti önkormányzati választás politikai tétje tehát a Fidesz számára az, hogy a repedést megállítja, s visszaszerzi a legalacsonyabb szinten is a korábbi összes pozícióját. Az ellenzéknek pedig az, hogy bizonyítsa a kormánnyal szemben kritikus választók előtt: 2019 nemcsak egyszeri pillanat volt, hanem valós pozíciófogás. A soktényezős egyenlet végeredményét olyan tényezők is befolyásolják, mint, együtt indulnak-e az ellenzéki pártok (az erről szóló tárgyalások már folynak, de a listaállítás, ahogy máshol is, a vita tárgyát képezi). És jelentkeznek-e új kihívók az ellenzéki oldalon. Várhatóan igen, a szélsőjobboldali Mi Hazánk inkább a Fidesz, a Kétfarkú Kutya Párt inkább a Szövetség orra alá törhet borsot, amennyiben saját listát állítanának.
Az a jó, ha az ellenzék nem rúg labdába
Kecskemét választó közönsége jelenleg 87.235 fő, az előző választással szemben 1800-al kevesebb. A 14 evk-ra jutó választó akkor lenne arányosan elosztva, ha mindegyikben egyformán 6231 választásra jogosult jutna. A helyi sajátosságok miatt kivitelezhetetlen tűpontosan meghúzni lakosságarányosan a kerületek határát, amire jogszabály sem kötelez. Legfeljebb 15 százalékkal térhetnek el egymástól a körzetek, de a kialakításukkor figyelemmel kell lenni a településszerkezeti, földrajzi és egyéb helyi sajátosságokra. Ha a körzetek között nagyon nagy az eltérés, akkor bárhol előállhat az a példa, hogy két és félszer annyit ér a választók szavazata egy választókerületben, mint egy másikban. A kormánypárti vezetésű Sárospatakon ez történt, ahol a 8. választókerületben 53 százalékkal kevesebb a választópolgárok száma az átlagnál.
A módosításokon tehát sok múlthat. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy milyen szempontok szerint húznak egyik és másik választókerülethez félutcákat, megbontott sorházakat, bel- és külterületi lakóövezeteket, létrehozva amorf formájú egyéni kerületeket. Ahogy általában mindenhol, vannak hagyományosan kormánypárti és protest jellegű lakókörzetek. Kecskeméten 4-5 olyan városrész állt be az évek alatt, ahol ciklusok óta fideszes képviselőket választanak; – itt 2024-ben aligha várható fordulat. Vannak viszont azok a kerületek, ahol kiélezett kampány várható, hiszen a Fidesz minden követ meg fog mozgatni, hogy visszaszerezze a korábbi előnyét. És fordítva, az ellenzék megtartsa az egyéni mandátumát.
A körzethatárok mindig befolyásolják a választások eredményeit, legyen az szándékolt vagy nem szándékolt gerrymandering, (azaz a választókerületek olyan módosítása, amely a hatalomnak kedvez). Ez önmagában még nem biztos politikai eszköz a győzelemhez, legyen szó a fideszes vezetésű Kecskemétről, vagy az ellenzéki irányítású Miskolcról, Pécsről vagy fővárosi kerületekről. E módszer azonban kiskaput nyit arra a választások előtt, ha nincs lehetőség tisztán bal és jobboldali körzetek létrehozására, akkor azokat úgy lehessen felhígítani, hogy billegő körzetként tekintsenek rá a kampányban. Ettől kezdve pedig a szokásosnál is jobban felértékelődnek a pártok mozgósítási technikái és adatbázisaik, a képviselőjelölt rátermettsége, netalántán a programok és a jelöltek valóságos versenye.
A választási rendszer kimutatása szerint Kecskemét egyik külvárosában, a dinamikusan növekvő Kadafalván (13. sz. evk), mely több ciklus óta ugyan kormánypárti, de a Fidesz számára is küzdelmes terep, +28 százalékkal haladta meg a választásra jogosultak száma a törvényben előírt átlagot. A kerületi beosztás módosítása itt kötelező.
Az arányosság elve akkor is sérülhet, ha jóval kevesebb választó jut egy-egy körzetbe, mint az előírt 15 százalékos korlát. Korántsem sem mellékes tehát az, hogy a kiosztható mandátumok végül hány voks után válthatók be képviselői megbízatássá.
A módosításokat követően változás történt Kecskeméten a 13. sz., az 1. sz. (Petőfiváros, kertváros, 2019-óta ellenzéki), a 7. sz. (Vacsi köz-Bethlenváros, kertvárosias, 2019-óta ellenzéki) és a 8. sz. (Belváros, 2019-óta ellenzéki) választókerületekben. Az új határvonalakat követve a kellő helyismerettel rendelkezők felhígított, egészen amorf formájú szavazóköri csoportosításokat láthatnak, ahol összetalálkoznak széles körutakkal szabdalt modern családi házas és paneles utcák, kertváros és városközpont, illetve szlemesedő negyedek.
Nem történt változás a 4. sz. (Mária- és Széchenyiváros, vegyesen családi házas és paneles, 2019-óta ellenzéki) és az 5. sz. (Széchenyiváros, paneles, 2019-óta ellenzéki) kerületekben, annak ellenére sem, hogy előbbinél több, mint -5, utóbbinál -12 százalék az átlagtól való eltérés. A nagy kiterjedésű és külterületekkel bíró Szeleifalu (12. sz. evk) esetében is jelentősebb különbség mutatkozik, +10 százalék, ahol szintén nem módosítottak. Hogy miért? Nincs politikai szándék, és az aránytalanság amúgy sem haladja meg a törvényi határt. Háttérbeszélgetéseinkből azonban az is kiderült, hogy a 4. és az 5. sz. kerületekben a Fidesz kedvező választási méréseket tudhat magáénak. A 12. sz. evk. határán pedig nem áll érdekében változtatni, mely hagyományosan a fideszes városrészek közé tartozik ciklusok óta.
A fővárosban és több vidéki nagyvárosban is kevesebb önkormányzati képviselői hely jut 2024-től
Budapesten több kerületben is módosították az egyéni választókerületeket a lakosságszám csökkenése miatt (63 ezerrel kevesebben élnek a fővárosban, mint 2019 januárjában), aminek a következtében kevesebb képviselői mandátumot osztanak ki. A Telex a budapesti választásról szóló írásában mutatta be, hogy öt fővárosi kerületben történt változás 2019-hez képest, így összességében 11-gyel kevesebb képviselői helyet osztanak ki. Az öt érintett kerületből négy helyen jelenleg ellenzéki vezetés van, így az országgyűlési választással ellentétben itt aligha vádolható a Fidesz az úgynevezett gerrymanderinggel.
Több vidéki nagyvárosban is át kellett rajzolni a körzethatárokat, mert olyan mértékben csökkent a lakosság száma a 2019-es választáshoz képest. A Választási Földrajz gyűjtése szerint: Szegeden 20-ról 19-re, Miskolcon 19-ről 18-ra, Pécsen 18-ról 17-re, Győrben 16-ról 15-re, Szombathelyen 14-ről 12-re, Egerben 12-ről 10-re, Kazincbarcikán pedig 10-ről 8-ra csökken az egyéni választókerületek száma, így kisebbek lesznek a jövő októberben felálló új képviselő-testületek is ezekben a városokban. Miskolcon, eltérően a legtöbb településtől, a lakosság véleményét is kikérték a módosításról, az állampolgárok írásban és személyesen tehettek észrevételt a választókerületek módosításáról.
Hogy hol torzított a kerületi rendszer arra is hozott 2019-es példákat a választási tematikájú oldal. A Fidesz részére például az alábbi településeken (zárójelben, hogy hányszor kapott több mandátumot, mint az a szavazatarányból következne): Kalocsa (2,15), Gárdony (2,02), Kaposvár (1,99), Budapest XII. ker. (1,99). És a nem-Fidesz mezőnynek való torzítást is lehetett tapasztalni, például Veresegyházán (2,17), Szentesen (2,16), Budapest XIV. kerületében (2,13).
A választási rendszer (önkormányzati és országos) számos helyen befolyásolható: szándékolt vagy nem szándékolt gerrymandering, egyfordulós voksolás, egyéni és listás szavazás, győzteskompenzáció, hirdetési felületek koncentrálása, kampány és médiamegjelenések durva egyenetlensége, közpénzből propaganda, aránytalan egyéni választókerületek. A felsoroltakkal ellentétben, a politikai alapon történő torzítások csökkentése érdekében járható út lenne az is, ha minél inkább szakmai alapon határoznák meg azt a politikai keretrendszert, ahol valóban demokratikus versenyben dőlne el a mandátumokért folyó politikai küzdelem.
