Idén januárban is elvégezték a természetvédelmi szakemberek a túzok Kárpát-medencei populációjának felmérését, szinkronszámlálás módszerével. Az adatok alapján elmondható, hogy az elmúlt években egy újabb, nagyjából tíz százalékos emelkedés volt megfigyelhető a fokozottan védett madárfaj létszámában a pannon régióban.
A korábbi évekhez hasonlóan idén januárban is a keletpannon-régióban számlálták meg a legtöbb túzokot, összesen 1739 példányt, míg a nyugatpannon-régióban legalább 681 madár volt a felmérés idején – adta hírül honlapján a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság.
„Az adatok tükrében elmondható, hogy a korábban 220 példányra becsült Kárpát-medencei túzokállomány igazoltan 2400 fölé emelkedett. A hazai populáció is növekedést mutatott: a szakemberek legalább 100 példánnyal többet regisztráltak a korábbiakhoz képest” – emelte ki a KNPI.
A magyarországi állományok a Mosoni-síkon, a Duna-Tisza közén, valamint Kelet-Magyarországon találhatók. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén a Felső-Kiskunság szikes pusztái tradicionális túzok élőhelyek, ahol jelentős állomány él, 598 egyedet figyeltek meg a felmérés időszakában.
„A régióban a legtöbb túzok Magyarország területén él és a közép-európai túzokvédelemben hazánknak kiemelkedő szerepe, valamint felelőssége is van, mivel a faj csak határon átnyúló együttműködéssel védhető meg hosszú távon” – emelte ki a KNPI.
Az állomány nagyságának megállapítása céljából a szakemberek a túzokok szinkronszámlálását, azaz egy időben történő felmérését télen végzik. Ilyenkor pontosabb képet lehet kapni egy-egy régió állományáról, mivel a telelő madarak jól megfigyelhető, elkülönült csapatokba verődve töltik az időt, ennek megfelelően viszonylag pontosan megszámolhatók.
A légvezetékek nagy veszélyt jelentenek a túzokokra
A túzok (Otis tarda) Magyarországon 1971 óta védett, 1979 óta fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke a legmagasabb kategóriát jelentő egymillió forint. Az Agrárminisztérium kiemelten kezeli a faj megóvását, külön szakértői munkacsoportot működtet és a Nemzeti Biodiverzitás Stratégiában is hangsúlyos szerepet kapott az állomány védelmének és növelésének kérdése.
Emellett számos program segíti a túzok védelmét: természetvédelmi pályázatok keretében jelentős védelmi intézkedések történtek, egyre több gazdálkodó folytat túzokbarát mezőgazdasági művelést, hangsúlyt kap a túzok- és apróvadvédelmi vadgazdálkodás megvalósítása, illetve – ahol szükséges – az áramszolgáltatók közreműködésével folyamatban van a legveszélyesebb légvezetékek földkábellel történő kiváltása és a madarak repülési útvonalát keresztező nagyfeszültségű szakaszok madárbarát átalakítása is. A faj hosszú távú jövőjét illetően van okunk a bizakodásra, de korántsem dőlhetünk hátra, sok feladat áll még a természetvédelmi szakemberek előtt – írja a Kiskunsági Nemzeti Park honlapja.
A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában című, 2016 – 2024 között zajló LIFE pályázat fő célkitűzése a kifejlett túzokok elsőszámú veszélyeztető tényezőjének, a légvezetékekkel történő ütközésnek csökkentése az élőhelyükön található középfeszültségű légvezetékek kábelesítésével.
