Módosítaná a kormány a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényt, mégpedig úgy, ahogyan azt az Európai Unió már 2022 decemberében kérte: szigorú összeférhetetlenségi szabályokat vezetnének be az egyetemeket fenntartó alapítványoknál. Ez Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti kormánypárti polgármestert és Lezsák Sándor fideszes országgyűlési képviselőt, az Országgyűlés alelnökét is érintené. Előbbi a Neumann János Egyetemért Alapítvány felügyelőbizottságának, utóbbi a kuratóriumának a tagja, de ha a Parlamentben megszavazzák a javaslatot, akkor tovább nem tölthetik be a tagságot.
Több mint másfél év után látta be a kormány, hogy módosítani kell a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényt, ha azt akarják, hogy a modellváltáson átesett egyetemek is hozzáférhessenek az uniós forrásokhoz, köztük az Erasmus+ nevű és a Horizont Európa kutatási programban – vette észre a 24.hu.
„A Tanács által hozott intézkedés valamennyi ilyen felsőoktatási intézményt, illetve azok összes hallgatóját sújtja” – indokolta meg a Kulturális és Innovációs Minisztérium a törvénymódosítási javaslatot, utalva az Európa Tanács 2022. decemberi – az uniós költségvetésnek a jogállamisági elvek magyarországi megsértésével szembeni védelmét szolgáló – határozatára.
Mint a 24.hu megjegyezte, 2023 februárjában a kormány megpróbálta annyiban orvosolni a helyzetet, hogy az egyetemi vagyonkezelő alapítványok kuratóriumaiban és felügyelőbizottságaiban ülő kormányzati tisztviselőket, így a minisztereket, államtitkárokat, kormánybiztosokat és miniszteri biztosokat távozásra szólították fel, akik ennek eleget is tettek, bár voltak, akik inkább a kormányzati pozíciójukról mondtak le. A jogszabályhoz azonban akkor nem nyúltak, így az összeférhetetlenségi szabályok változatlanok maradtak, ami továbbra is elfogadhatatlan volt az Európai Bizottság számára.
Most azonban pontosan szabályoznák, hogy kik nem tölthetnek be kuratóriumi vagy felügyelőbizottsági tagságot az egyetemi alapítványokban:
– a parlamenti képviselők,
– a polgármesterek és a főpolgármester,
– a kormánytagok,
– az államtitkárok,
– a miniszterelnök politikai igazgatója és nemzetbiztonsági főtanácsadója,
– a kormánybiztosok, miniszteri biztosok,
– a helyettes államtitkárok,
– a kormányzati főhivatalok és a központi hivatalok vezetői és helyettesei,
– a kormányhivatal főigazgatója, igazgatója,
– a Nemzeti Fejlesztési Központ főigazgatója és igazgatói,
– a járási hivatalvezetők és helyettesei,
– a főosztályvezetők és osztályvezetők.
Ráadásul az összeférhetetlenséget nem elég a kinevezéskor megszüntetni, legalább egy évnek el kell telnie, hogy kinevezhető legyen kurátornak vagy fb.-i tagnak, aki a fent felsorolt tisztségek valamelyikét betöltötte. Az összeférhetetlenségi szabályok az egyetemi alapítványok által alapított gazdasági társaságokra is kiterjednek – írja a 24.hu.
Az összeférhetetlenségi szabályok betartását az Állami Számvevőszék ellenőrzi a javaslat szerint (a szabályokból az EP-képviselők, a miniszterelnöki biztosok és megbízottak kimaradtak).
A 24.hu emlékeztetett, hogy a 10 milliárd forintos Pannónia-program nem képes helyettesíteni az Erasmus-programot: alig hétszáz magyar egyetemistát tudtak kiküldeni külföldi egyetemekre augusztus–szeptemberben, míg az Erasmus+ jóvoltából tavaly tízezer magyar hallgató vett részt.
Megszűnhetnek az „életfogytig tartó” megbízatások, ugyanis határozatlan ideig nevezték ki a vezető tisztségviselőket, akiket úgy bebetonoztak a helyükre, hogy onnan egy esetleges kormányváltás sem robbanthatná ki őket. A javaslat hat évben maximalizálja az uniós támogatásban részesülő egyetemeknél a kuratóriumi és felügyelőbizottsági pozíciókat, és legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani a tagokat.
Személyre szabott törvénykezés
A törvénymódosítási javaslat a kecskeméti polgármestert, Szemereyné Pataki Klaudiát és Lezsák Sándor fideszes országgyűlési képviselőt, az Országgyűlés alelnökét is érintené. Előbbi a Neumann János Egyetemért Alapítvány felügyelőbizottságának, utóbbi a kuratóriumának a tagja, de ha a Parlamentben megszavazzák a javaslatot, akkor tovább nem tölthetik be a tagságot.
Szemereyné Pataki Klaudia fb.-i tagsága 2021 tavaszán nagy port kavart. 2021 februárjában megírtuk, hogy Kecskemét polgármestere havi 1,6 milliós tiszteletdíjat kap az egyetemi alapítványnál mint fb-tag, míg polgármesteri fizetése körülbelül 1 millió forint.
Miután a fővárosi kormánymegbízott korábban arról beszélt hasonló budapesti esetek kapcsán, hogy törvénytelen, ha egy városvezető két helyről is fizetést vesz fel, felmerült Szemereyné Pataki Klaudiával kapcsolatban az összeférhetetlenségi aggály.
Az Országgyűlés kormánypárti többsége erre elfogadott egy salátatörvényt, amelynek egyik szakaszában deklarálták, hogy a 3000 lakos feletti települések polgármesterei pozíciót és fizetést kaphatnak az egyetemek fölé ültetett alapítványoktól. Ez kapóra jött a kecskeméti polgármesternek, nem csoda, hogy a törvényjavaslat Lex Szemereyné néven vált ismertté.
A Fidesz kimentette Szemereynét a sokak szerint aggályos helyzetből
„Önök azért nyújtották be ezt a törvényt, amit most csomagban tárgyalunk sok másikkal, hogy ezeket az alapból összeférhetetlen, és fontos, hogy miért összeférhetetlen pozíciókat összeférhetővé tegyék. Szóval, mi a helyzet ezzel? Haveroknak most már mindent szabad? Vagy mi a törvény? Egyáltalán mi a törvény? Ha valami törvénytelenség van, gyorsan szavaz a kétharmad róla, és akkor az most már törvényes lesz, meg jogszerű lesz? Így működik a magyar parlament? Mert Szemereynének a példája ezt mutatja. A Matolcsy-klánnak mindent szabad? NER-eseknek mindent szabad? Hogy van ez?!” – szólalt fel Szél Bernadett független képviselő a Parlamentben.
Ő is, és a korábbi ellenzéki felszólalók is többnyire úgy fogalmaztak, hogy az egyetemi modellváltás nem más, mint rablás, rabló privatizáció, amellyel az állami vagyont mentik ki arra az időre magánalapítványokba, amikor már nem a jelenlegi kormánypártok lesznek hatalmon. Ezekbe az alapítványokba pedig kormányzati szereplőket, fideszes képviselőket ültetnek be.
A 2023-ban 7,7 millliárd forint bevételű Neumann János Egyetemért Alapítvány egyelőre faék-egyszerűségű honlapjáról egyébként nem lehet kideríteni, hogy kik a fb. és a kuratórium tagjai, még a jegyzőkönyvekből sem.
Az egyetem honlapjának egyik aloldalán bemutatják a kuratóriumi tagokat ugyan, de a felügyelőbizottságról itt sem esik szó.
Szemereyné korábban azt mondta, hogy a fb.-tól kapott tiszteletdíját jótékony célra ajánlja fel. 2022-ben a korábbi 1,6 milliós összeg 1,1 millióra apadt, 2023-ban ismét 1,6 millió forintra nőtt a magánegyetemtől származó díjazása. Legutóbbi, 2024 januárjában készített vagyonnyilatkozatában 1 millió 654 ezer forintot tüntetett fel felügyelőbizottsági tagságáért járó bruttó havi jövedelemként, zárójelben megjegyezve: „továbbra is civil szervezetek támogatására, jótékonyságra fordítom”.
Ha elfogadják a törvénymódosítást, akkor Szemereyné és Lezsák a törvény hatályba lépését követő 30 napon belül köteles megszüntetni az összeférhetetlenséget (természetesen ez jelentheti a polgármesteri és az országgyűlési képviselői tisztségről, parlamenti alelnöki címről lemondást is, de arra tippelünk, nem ez fog történni).