„Egyértelműen kijelenthető tehát, hogy nem a középosztály tűnt el Magyarországon, hanem a szegénység szűnt meg, legalábbis ma egy átlagos ‘szegény’ család az alsó ötödben jobban él, mint 2010-ben egy átlagos ‘gazdag’ család a felsőben” – ezt írta ki a Facebookra Sebestyén Géza, a Mathias Corvinus Collegium Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője február 3-én. Lapszemle.
Mint arról a Telex beszámolt, Sebestyén a témát azzal vezette fel, hogy azt írta: „több interjúmban előjött, hogy mi van a magyar középosztállyal, létezik-e még, mennyire csúsztak le. Már első alkalommal is megdöbbentettek ezek a kérdések, és azóta sem értem, hogy ki és milyen adat alapján állítja ezeket az őrültségeket. A számok ugyanis ennek pont az ellenkezőjét mutatják.”
Vagyis Sebestyén szerint közismert tévhit a magyar középosztály eltűnése és lecsúszása, miközben a valóságban pont ezzel ellentétes folyamat játszódik le, és igazából a szegénység tűnt el Magyarországon.
Ezt ő a KSH adataival igyekszik bizonyítani, azt összehasonlítva, hogy 2010-ben a magyarok leggazdagabb 20 százalékának és 2020-ban a magyarok legszegényebb 20 százalékának milyen háztartási eszközei vannak. Ez alapján kijön, hogy 2020-ban a szegényeknek több LED- és LCD-tévéje, illetve színes tévéje volt, mint 2010-ben a gazdagoknak, és ugyanez igaz a mobiltelefonokra, a laptopokra, és a hűtő- és fagyasztógépekre, meg egy sor másik háztartási eszközre is.
A statisztika mindenesetre jól mutatja, hogy a legszegényebb magyar háztartások a háztartási gépek terén 10 év alatt megközelítették vagy lehagyták azt a szintet, ahol a magas jövedelmű háztartások 2010-ben voltak. Kérdés, hogy ez mennyiben jelent valódi életszínvonal-növekedést, mikor ezeknek a műszaki cikkeknek a jelentősége és a felhasználása is teljesen megváltozott 10 év alatt – jegyzi meg a Telex. Egy kommentelő is felhívta a figyelmet, hogy a technikai fejlődés a legtöbb elektronikai cikket jóval olcsóbbá tette, tizenöt éve egy TV, laptop vagy mobil reálértéken mérve sokszorosan drágább volt, mint ma.
Az is felmerül, hogy a műszaki cikkek elterjedéséből le lehet-e vonni azt a következtetést, hogy „a szegénység megszűnt”. Az MCC műhelyvezetője szerint igen, hiszen most már az alacsony jövedelműek közül is sokaknak van mikrója, mobiltelefonja vagy hűtő- és fagyasztógépe.
Mint a Telex rámutat, a KSH viszont nem egészen így méri a szegénységet, hanem például úgy, hogy megnézik, hogy az egy háztartásban élők hiányt szenvednek-e anyagi okból az életük különböző területein. Ebbe olyan hiányok számítanak bele, mint hogy valaki nem tudja rendesen befűteni a lakását, nem tudja fedezni váratlan kiadásait, vagy éppen nem tudja lecserélni elhasznált ruháit. Ha valaki sok ilyen területen szenved anyagi okból hiányt, akkor a KSH szerint súlyos anyagi és szociális deprivációban él.
A súlyos anyagi és szociális deprivációban élők aránya Magyarországon 2010 után jelentősen csökkent, 2015-ben például 21 százalékon állt, 2021-ben már csak 9,1 százalékon. 2022-ben aztán az infláció miatt újra növekedni kezdett, és akkor éppen 10,4 százalékon állt – közli a Telex.
Más mutatókból pedig az derül ki, hogy a KSH szerint 2022-ben a magyarok 19,6 százaléka kitett volt a szegénység és társadalmi kirekesztődés kockázatának, 13 százaléka pedig a relatív jövedelmi szegénységnek.
