A Telex arról ír, hogy a Neumann János Egyetemért Alapítvány felügyelőbizottsága – amelynek Szemereyné Pataki Klaudia polgármester is tagja – 2021 augusztusában egyik ülésén először nem támogatta a 22,5 milliárdos kötvényvásárlást, majd másnap mégis az elfogadását javasolta a kuratóriumnak. Az is elhangzott egy 2023 őszi kuratóriumi ülésen, hogy a kibocsátó kérte, „kerüljön ki a visszaváltási opció a módosított megállapodásból, mivel az a gyakorlatban nagyon nehezen érvényesíthető veszteség nélkül”. Lapszemle.
Mint azt mi is megírtuk, a kecskeméti egyetemet fenntartó Neumann János Egyetemért Alapítvány (NJAE) 2021 júniusában először 5 milliárd forintért vásárolt tízéves futamidejű kötvényeket az MNB-hez tartozó PADME Alapítvány Optima Befektetési Zrt. nevű cégétől.
A tranzakció számos összeférhetetlenségi kérdést felvet, első körben azt, hogy az erről szóló döntés idején ugyanaz a Csizmadia Norbert volt a PADME kuratóriumi elnöke, aki az NJAE kuratóriumát is vezette. A két szervezet azonban más szálakon is összefonódik, az egyik legfontosabb ezek közül, hogy az NJAE felügyelőbizottságában ott ült (és ül jelenleg is) Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármester, aki Matolcsy György jegybankelnök másod unokatestvérének, az egyetemi alapítvány stratégiai igazgatójának, Szemerey Szabolcsnak a felesége. A Telex emlékeztet rá: a polgármester tagsága a kormánypártoknak annyira fontos volt, hogy 2021 áprilisában a később Lex Szemereyné nevet kapó törvénymódosítóval úgy írták át az önkormányzati törvényt, hogy kivették belőle a polgármesterek és egyetemi alapítványi vezetők összeférhetetlenségéről szóló részt (erről mi is beszámoltunk annak idején).
Az első, ötmilliárdos kötvényjegyzés az ÁSZ nemrég kijött jelentése szerint az egyetemi alapítványnak előnytelen volt, ráadásul Csizmadia kettős szerepével az alapítvány saját összeférhetetlenségi előírásait sem tartotta be. Ezt azzal oldották fel, hogy a kuratórium az összeférhetetlenségi szabályt a kötvényvásárlás után egy hónappal, július 20-án hatályon kívül helyezte.
Ekkoriban már szó volt róla, hogy az első, ötmilliárdos tétel után egy jóval nagyobb összegért is vásároljanak ugyanabból a vállalati kötvényből. Ez a döntés persze egyáltalán nem volt magától értetődő, hiszen az egyetemi alapítvány a közel 150 milliárdos vagyonát a magyar államtól kapta, hivatalosan infrastruktúra-fejlesztésre és egyéb fejlesztésekre – olvasható a Telex cikkében.
Ezután született döntés a második, 22,5 milliárdos kötvényvásárlásról, ebben a csomagban az elsőhöz hasonlóan szintén kizárólag az Optima 2031-es lejáratú kötvényei szerepeltek.
Ekkor azonban váratlan fordulat történt. A polgármesterből és a két cégvezetőből (Bíró Attila, a Knorr-Bremse ügyvezető igazgatója és Szabó József, a Fornetti valamikori ügyvezetője) álló felügyelőbizottság augusztus 4-i ülésén nem támogatta a 22,5 milliárdos kötvényvásárlást.
Határozatuk szerint a kötvényjegyzésről szóló tárgyalás „szükségszerű, okszerű, de jelenleg még nem időszerű”. Arról, hogy miért nem tartották időszerűnek az üzletet, az ÁSZ jelentése nem közöl részleteket.
A Telex cikkéből kiderül, Bíró Attila, a felügyelőbizottság elnöke öt nappal később, augusztus 9-én tájékoztatta a kuratóriumot a döntésükről. Hogy itt mi hangzott el, szintén nem tudni, Bíró azonban másnap, augusztus 10-én új, elektronikus döntéshozatalt kezdeményezett a kötvényjegyzésről. Ebben a körben a felügyelőbizottság már az előterjesztés elfogadását javasolta a kuratóriumnak. Az augusztus 9. és 10. között eltelt napon tehát valakik meggyőzték a felügyelőbizottságot, hogy mégis időszerű a kötvényvásárlás, ami így nem sokkal később megtörténhetett – jegyzi meg a Telex.
A felügyelőbizottság októberben már nem emelt kifogást az ellen, hogy az alapítvány vagyonából újabb 100 milliárd forintért vegyenek az Optima kötvényeiből.
Az alapítvány ezzel a vagyona több mint 80 százalékát koncentrálta egyetlen típusú befektetésbe, ami egységesen évi 2,5 százalékos kamatot ígért, cserébe azonban elvileg bármikor visszaváltható lett volna. Mint később kiderült, valójában nem volt bármikor visszaváltható, sőt, a befektetett pénz is veszélybe került.
Az Optima ugyanis szinte a teljes pénzt a lengyel GTC SA ingatlanpiaci vállalat részvényeibe fektette, amelyek azóta évről évre egyre kevesebbet érnek. Ez a cég ingatlanok vásárlásával és kiadásával foglalkozik (nem túl sikeresen), amelyeket értelemszerűen nem lehet 8 napon belül kiüríteni és eladni, ha az egyetemi alapítvány esetleg visszakérné a pénzét.
A 22,5 milliárd forintos kötvényt leghamarabb fél év után, 2022 februárjában lehetett volna visszaváltani. Az alapítvány ekkor készíttetett is egy független szakértői véleményt, amely felhívta rá a figyelmüket, hogy a teljesen kockázatmentes intézményi állampapírok majdnem kétszer akkora, 4,48-4,95 százalékos éves kamatot fizetnek, mint az Optima részvényei (2,5 százalék).
A független szakértő azt javasolta, hogy az alapítvány egyetlen befektetés megtartása helyett kezdjen el egy több befektetésből álló portfóliót építeni, és annak egyik lehetséges elemeként felhozta az Optima-kötvényeknél kisebb kockázattal járó, viszont azoknál akkor magasabb hozamot biztosító intézményi állampapírokat. A szakértői véleményt 2022. március 21-én a közös ülésen tárgyalta az egyetem kuratóriuma és felügyelőbizottsága, a diverzifikációról szóló javaslatot azonban elutasították, és az összes Optima-kötvény megtartásáról döntöttek.
A kötvények visszaváltását sokáig nem kezdeményezték, egy 2023 szeptemberi kuratóriumi jegyzőkönyv szerint minden más megoldást vizsgáltak, csak a visszaváltást nem.
Csizmadia Norbert a Telex cikke szerint ki is mondta, hogy „…a hónapok óta zajló tárgyalásokon a kibocsátó azt kérte, hogy kerüljön ki a visszaváltási opció a módosított megállapodásból, mivel az a gyakorlatban nagyon nehezen érvényesíthető veszteség nélkül… hiszen mindannyian tudjuk, hogy ingatlanokban van a forrás és ezek bevétele garantálja a kamat kifizethetőségét.” Vagyis az Optima, ami azért adta olyan alacsony kamattal a kötvényeket, mert azokat elvileg bármikor vissza lehetett volna váltani, beismerte, hogy nem tudja bármikor visszaváltani őket.
Ez végül 2024 januárjában vált mindenki előtt nyilvánvalóvá, amikor az egyetemi alapítvány kuratóriuma kezdeményezte a kötvények visszaváltását, azonban a szerződésben szereplő 8 és 90 napos határidő helyett egy évet adott az Optimának a visszafizetésre. Az Optima viszont nem tudta készpénzben (vagyis banki átutalással) visszafizetni a kötvényeket, ezért ajánlatokat kezdett tenni, hogy más eszközökben rendezze a tartozását.
További részletek a Telex cikkében.
Nevek nem szerepelnek az ÁSZ jelentésében, ugyanakkor fontosnak tartjuk rögzíteni, a vizsgált időszakban és jelenleg is kik az alapítvány vezetői.
A kuratórium elnöke: Csizmadia Attila Norbert, aki egyben az említett Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány kuratóriumi elnöke. 2010-2013 között a Nemzetgazdasági Minisztériumban dolgozott, majd a Magyar Nemzeti Bank gazdaságstratégiáért és tervezésért felelős ügyvezető igazgatója volt, de 2016-ban távozott; akkori sajtóhírek szerint egyértelműen Matolcsy György 2013 és 2015 közötti jegybankelnök szűkebb köréhez sorolható, emiatt az alapítványok gyanús pénzköltései miatt kirobbant botrány egyik vezéráldozatának is tekinthető.
Kuratóriumi tagok:
- Bánkuty Tamás József, 2013-tól ő is a Magyar Nemzeti Bank munkatársa, 2014 óta a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány igazgatója, az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. felügyelőbizottsági tagja;
- Gaál József kecskeméti alpolgármester, a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke;
- Lezsák Sándor fideszes kormánypárti képviselő, az Országgyűlés egyik alelnöke;
- Nagy Zoltán, a Neumann János Egyetem címzetes tanára.
A felügyelőbizottság névsora nyilvánosan nem elérhető. Az tudható – többször meg is írtuk -, hogy tagja Szemereyné Pataki Klaudia polgármester, aki ezért havi bruttó 1 millió 654 ezer forintot kap, vagyonnyilatkozata szerint ezt „civilek, tehetséges fiatalok és hátrányos helyzetűek támogatására” használja fel, bár konkrétumokat erről kérdésünkre sem közölt.
A felügyelőbizottság elnöke az NJEA honlapján elérhető dokumentumok alapján Bíró Attila, aki a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. ügyvezető igazgatója, további tagja még Szabó József.
Az ügyről már jónéhány cikket írtunk, a fontosabbak:
- Matolcsy rokonai és exkollégái is ülnek a vizsgálat alá vett Neumann János Egyetemért Alapítvány vezetésében
- A Szövetség felszólította a polgármestert és az alpolgármestert, mondjanak le egyetemi alapítványi tisztségükről
- Megindult a nyomozás az MNB-alapítványok súlyos vagyonvesztést okozó gazdálkodása miatt
- Nem fogadja el az ÁSZ elmarasztaló jelentését a Neumann János Egyetemért Alapítvány
- Így néz ki a kecskeméti egyetemet fenntartó alapítvány honlapja
- Tüntetést szervez a Szövetség az egyetemet fenntartó alapítvány ügyében – videóval
- Közleményben reagált az ÁSZ vizsgálat alá vett kecskeméti egyetem rektora
- „Engem biztos elvinnének egy karpereccel a kezemen” – Bányai Gábort is kérdezték a jegybanki botrányról
- Jogszabály mellett az alapító okiratát is megszegte a Neumann János Egyetemért Alapítvány
- A legszélesebb körű nyilvánosság lenne indokolt egy egyetemi alapítványnál
