Április 22-én, a Föld napján, a környezetvédelem legfontosabb világnapján nyújtotta be Tuzson Bence igazságügyi miniszter azt a 258 paragrafusból álló salátatörvény-javaslatot, amely több ponton is gyengítené a természeti környezetünk védelmét biztosító jogszabályokat. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország Alapítvány a miniszterelnöknek és az érintett minisztereknek küldött levélben tiltakozik a törvényjavaslat ellen. Lapszemle.
A példátlan összetettségű törvényjavaslat a veszélyhelyzet várható megszűnésével összefüggésben került a döntéshozók asztalára. Célja, hogy a háborús veszélyhelyzet kapcsán kiadott ideiglenes rendeleteket véglegesítse, vagyis egy jelentős részét átültesse a normál jogrendünkbe. A törvényjavaslat a legkülönbözőbb jogszabályok módosítását tartalmazza, nem kíméli sem a környezetünk általános védelmét, sem a védett területeinket érintő jogszabályokat, ellenben bővítené a tarvágás lehetőségeit természetes erdeinkben. Különösen aggályos, hogy a törvényjavaslat olyan módosításokat is tartalmaz, melyek a veszélyhelyzet idején sem szerepeltek a hazai jogszabályokban – olvasható az MME honlapján.
A természetvédők úgy vélik, az egyik cél az, hogy törvénybe foglalják a hírhedt „tűzifarendelet” egyes, tarvágást megkönnyítő rendelkezéseit. A veszélyhelyzeti rendelet egyes intézkedéseit annak ellenére emelnék át a normál jogrendbe, hogy azok 2022-ben óriási társadalmi tiltakozást váltottak ki. A felháborodás hatására a kormány három éve még visszavonulót fújt, az agrárminiszter pedig korlátozta a tűzifarendelet végrehajtását az állami tulajdonú erdőkben. Ez a korlátozás azonban a mostani törvényjavaslatot már nem érintené – így végleg zöld utat kaphat a tarvágás.
A természetvédők korábban is tiltakoztak a 2009-ben széles körű szakmai konszenzus mentén megalkotott erdőtörvény csorbítása ellen: 2013-ban és 2017-ben is határozott politikai törekvések irányultak arra, hogy a vágásos erdőgazdálkodás korlátait fellazítsák.
„Ma már alig találunk háborítatlan, természetes erdőket hazánkban, a megmaradt néhány, értékes erdőfoltot pedig minden eszközzel kötelességünk lenne megóvni a környezetünk és saját magunk védelmében. Ennek ellenére még a védett és Natura 2000 területeken lévő, magas természetességű tölgyeseink és bükköseink többségében is vágásos erdőgazdálkodás folyik – még az olyan kiemelten fontos állami tulajdonú erdőkben is, mint a Budai-hegység vagy a Börzsöny, amelyek természetvédelmi és turisztikai szempontból is különösen értékesek. Teljes mértékben ellenezzük, hogy ezzel a törvénymódosítással a döntéshozók még tovább csökkentsék a tarvágás alkalmazásának korlátait” – mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője.
A salátatörvényben szereplő javaslatok mindezen felül több más aggályos rendelkezést is tartalmaznak: többek között megszűnne a természetvédelmi hatóság jogköre annak eldöntésére, hogy mely tevékenység károsítja a védett területeket. Szintén fontos problémát jelentene, ha a Parlament megszavazná az erdők védelmét biztosító, a fakitermeléseket is kontrolláló bejelentési eljárás határidejét csökkentő törvénymódosítást.
