A magyar kormány két új rendelettervezete alapjaiban változtathatja meg az uniós támogatások felhasználását – különösen a helyreállítási alap és a kohéziós források esetében. A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium által készített tervezetek lényegében ejtenék a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) pályázatait, ami közel 10,4 milliárd eurónyi, azaz mintegy 4195 milliárd forintnyi forrást veszélyeztet. Emellett a kohéziós támogatások esetén hátrányba kerülhetnek a fejlettebb régiók, például Budapest, mivel tőlük forrásokat vonhatnak el.
Az uniós pénzek visszatartása vagy végleges elvesztése nem csupán országos ügy: Kecskemét és Budapest számára is komoly következményekkel járhat, hiszen számos fejlesztési projekt – például infrastrukturális beruházások, közlekedésfejlesztések, oktatási vagy szociális programok – ezekre az uniós támogatásokra épül.
Mi történik a helyreállítási alappal?
A kormány lényegében lemondana a Helyreállítási és Ellenálló-képességi Eszköz (RRF) keretében elérhető 10,4 milliárd eurós forrásról, mivel az Európai Bizottság megerősítette, hogy nem hosszabbítja meg a Covid-válságból való kilábalásra szánt RRF határidejét. Eszerint a tagállamoknak 2026. augusztus 31-ig teljesíteniük kell a saját nemzeti tervekben megfogalmazott összes mérföldkövet és célt. Magyarország eddig csak a 920 millió eurós előleget kapta meg, a fennmaradó összeget Brüsszel a jogállamisági eljárás keretében visszatartja, mivel hazánk nem teljesítette a kifizetés feltételeit – írja a hvg.hu a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium társadalmi vitára bocsátott előterjesztése alapján.
Az EU a Covid-világjárvány okozta válság miatt még 2021-ben fogadta el a 750 milliárd eurós helyreállítási csomagot (Next Generation EU), melynek gerincét a 672,5 milliárd eurós Helyreállítási és Ellenállóképességet Erősítő Eszköz (RRF) adta. Ezt a vissza nem térítendő támogatást és kölcsönt a gazdaság újraindítására, reformok, beruházások ösztönzésére, a gazdaság zöld átállására, digitalizációra fordíthatják a tagállamok 2026 végéig.
Mi a helyzet a kohéziós forrásokkal?
A másik rendelettervezet a 2021–2027-es költségvetés keretében érkező kohéziós forrásokat érinti. Az új szabályozás értelmében az irányító hatóság egy projektet hivatalosan „ellehetetlenültnek” minősíthet, és így elutasíthatja a támogatási kérelmet – a kormány így biztosítana a hazai hatóságoknak jogi és adminisztratív mozgásteret. A szabályozás leginkább állami, önkormányzati és közalapítványi szervezetekre, valamint közvetlen vagy közvetett többségi köz- vagy önkormányzati tulajdonban álló vállalatokra vonatkozna. A portfolio.hu kiemeli ezzel kapcsolatban kiemeli, hogy főként azok a régiók érezhetik magukat veszélyben, ahol az egy főre jutó GDP meghaladja az uniós átlagot – ez utóbbi Budapest esetében releváns.
Source: Hungary Finances: Planned
Mennyi fejlesztési támogatásra jogosult Magyarország és miért blokkolják ezeket a forrásokat?
Eredetileg a 2021 és 2027 közötti uniós költségvetési ciklusban Magyarország a következő forrásokra volt jogosult:
- a kohéziós forrásokból nagyságrendileg 21,7 milliárd euró,
- a helyreállítási alaptól (RRF) 10,4 milliárd euró,
- a Közös Agrárpolitika forrásaiból 13,5 milliárd euró, amelyből 7,8 milliárd eurót fizet az EU, míg 5,7 milliárd eurót a magyar költségvetés tesz biztosít.
A múlt idő azért indokolt, hiszen a magyar kormány nem teljesítette az Európai Unió Tanácsa által 2022 decemberében meghatározott feltételeket az uniós források felhasználására vonatkozóan. Ennek következményeként Magyarország már biztosan elveszített 1,04 milliárd eurót.
Ráadásul a tét ennél is nagyobb: a jogállamisági viták miatt jóval több pénz került blokkolásra. Ez érinti:
- a kohéziós alap 9,45 milliárd euróját,
- a helyreállítási alap 5,8 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatását, valamint
- egy 4,6 milliárd eurós kedvezményes hitelkeretet is. Összességében tehát mintegy 7500 milliárd forintnyi forráshoz nem jut hozzá az ország.
Az Orbán-kormány részéről Bóka János, az Európai uniós ügyekért felelős miniszter mindezt a budapesti kormány ellen folyó brüsszeli politikai játszmával magyarázza. A miniszter azonban kiemelte: éves szinten 4,5-5 milliárd eurós pluszban van Magyarország az uniós forrásokat tekintve, vagyis a csatlakozás óta nettó kedvezményezett a magyar állam, és
„még mindig sokkal többet kapunk, mint adunk”.
