Bodrozsán Alexandra az SOS gyermekfaluban tartott fogadóórát. Különlegessé tette ezt, hogy éppen a gyermekfalu értékesítésre kínált néhány ingatlana miatt került a hírek középpontjába a képviselő a minap. Aláírásgyűjtést indított, hogy ha már árulják ezeket, akkor legyenek ezek az épületek a városé, és találjanak nekik új funkciót.
A polgármester ezért akkor (vasárnap!) közleményt adott ki arról, hogy már tárgyalnak a megvételről; az önkormányzat baráti sajtója pedig arról cikkezett, hogy felesleges az akció, utalva a polgármesteri bejelentésre.
A KecsUP azonban megírta, hogy mégsem volt felesleges, mert a polgármester így kijött azzal, ami eddig nem volt nyilvános, tehát a város megtudhatta, mi is a terv. Vagyis pont az, amit a képviselő is szeretne, így aki Bodrozsán Alexandrát bántotta ezért, az a polgármesterbe is belerúgott, még ha nem is szándékosan.
Lépéskényszerbe került a polgármester – írtuk mi. Arra célozva, hogy ha lett is volna később bejelentés a város részéről az SOS-sel kapcsolatban, most a polgármester ezt előre hozta.
Közben megtudtuk az SOS-től, hogy valóban tárgyalnak az önkormányzattal, de ajánlatot még nem kaptak. Próbáltuk megtudni az ingatlanirodától, hogy van-e más érdeklődő is, de azt írták, ez üzleti titok. A városháza részére – annak sajtósa szerint – még nem készült el a polgármesteri közleményben megemlített értékbecslés, vagyis erre várnak most.
Itt tartunk a történetben. Pontosabban ott, hogy itt volt Bodrozsán Alexandra fogadóórája, amelynek során egy régi iratot talált a falak között. Ezt meg is osztotta Facebook oldalán ezzel a kommenttel:
„Ezt a területet mi adományoztuk az alapítványnak.
Legyen újra a miénk! Ne hagyjuk, hogy magánkézbe kerüljön!”
Ez a szöveg olvasható rajta:
“Mi, az SOS-Gyermekfalu Magyarországi Egyesülete és az SOS Kinderdorf International vezetői Kecskemét város szülöttjének, Prof. Ferenczy József úrnak a kezdeményezésére elhatároztuk, hogy Kecskeméten felépítjük a második magyarországi SOS-gyermekfalut. A kecskeméti SOS-gyermekfalu mintegy nyolcvan elhagyott, árva gyermeknek ad otthont, akiket Hermann Gmeiner professzor nemes eszméinek és az SOS-gyermekfalvak ismert elveinek figyelembevételével nevel fel a magyar haza becsületes, a közösség érdekeit mindenkor szem előtt tartó állampolgáraivá. Kecskemét Város Tanácsa két és fél hektáros telket adományozott erre a célra. A tervek szerint a kecskeméti SOS-gyermekfalu 1990 nyarán kezdi meg a működését. Kecskemét, 1988. szeptember 8.
Indítványban kéri, hogy a város vegye meg az ingatlanokat, a polgármester pedig tájékoztassa a közgyűlést
Bodrozsán Alexandra az aláírásgyűjtés után most indítványban is sürgeti, hogy a város vegye meg a hirdetett ingatlanokat. Úgy fogalmaz, hogy az önkormányzat tegyen ajánlatot, folytassa e szerint a tárgyalást, majd készítse elő az adás-vételi szerződést. Közben az illetékesekkel egyeztessen arról, hogy miként lehetne közösségi funkcióval megtölteni az épületeket. Egyben kéri a polgármestert, hogy a közgyűlést tájékoztassa a tárgyalásról. Amennyiben ez sikeres lesz, akkor terjessze a döntést a testület elé a pénzügyi forrás megjelölésével. Az indítvány szerint tavaly tavasszal Király József által (akkor MSZP frakció) kétszer is a közgyűlés előtt volt az SOS ügye, mivel akkoriban derült ki, hogy átalakítják a gyermekfalvakat. A képviselő akkor említette, hogy tudomása szerint árulni fogják a felesleges ingatlanokat, ám akkor a polgármesteri válaszban nem volt még szó arról, hogy a város megvenné ezeket.
