2021. októberben számoltunk be a kecsup-on arról, hogy az Univer cégcsoport földalatti és földfelszíni állásokkal, többemeletes parkolóházat és üzletközpontot építhet a Dobó körúton, a Domus parkoló helyén. A beruházást azzal indokolják, hogy enyhítsék a belvárosi parkolási gondokat. A közgyűlés kiemelt fejlesztési területté nyilvánította a magánberuházást és 15 napot adott arra, hogy azt megvitassák a kecskeméti polgárok. Az írásos észrevételeket és javaslatokat a varostervezes@kecskemet.hu címre vagy postán lehetett eljuttatni.
A mai napon 10 kecskeméti civil közösség és egyesület aláírásával a Városi Civil Kerekasztal – Fenntartható Fejlődés Szakkerekasztal sajtóközleményt adott ki arról, hogy szerintük:
- a Kecskemét belváros szívébe tervezett többemeletes felszíni parkolóház terve a város közgyűlése által elfogadott „klíma- és környezetvédelmi célokat figyelmen kívül hagyja, valójában azokkal teljesen ellentétes hatások érvényesülnének”.
- A civilek megjegyzik, hogy magyarországi viszonylatban, Kecskeméten van a legtöbb autó 1000 lakosra vonatkoztatva, 420 darab. Ezzel pedig Kecskemét megelőzi Budapestet is.
- Fontosnak tartják elmondani, hogy „egy-egy ilyen létesítmény évtizedekre eldönti, mire használjuk Kecskemét belvárosát” és, hogy valóban ezt akarjuk-e mutatni az idelátogató turistáknak. Véleményük szerint Kecskemét város „szívére” mindenekelőtt az élhetőség felől kell közelíteni.
- Hiányolják nemcsak a beruházással kapcsolatos valós és széleskörű társadalmi párbeszédet, hanem „a forgalomszámlálással egybekötött hatástanulmányokat, megalapozó és aktuális számokkal alátámasztott felméréseket is”, ami nélkül aligha lehet meghozni egy ilyen volumenű beruházáshoz szükséges döntést.
- És arról is szólnak, hogy egy olyan Kecskeméten szeretnének élni, ahol „előnyt élveznek az egészséges városi élhetőséggel szemben támasztott elvárások”, hogy Kecskemétet „a mainál jobb minőségben adhassuk örökül a gyermekeinknek.”
A városvédő civilek a mai napon online petíciót is indítottak „Élhető belvárost Kecskeméten – emberi környezetet, és ne parkolóházakat!” címmel, amiben kérik a kecskemétiek támogatását az élhető belvárosért kezdeményezésükhöz. Ehhez kapcsolódó hírként írtuk meg minap a kecsup-on, hogy a Katona József Színház beruházása miatt a színház melletti közpark fáit kivágnák, és csak a terület 15%-a lesz zöldfelület.
A Városi Civil Kerekasztal – Fenntartható Fejlődés Szakkerekasztal sajtóközleményét az alábbiakban szó szerint közöljük:
Élhető belvárost vagy parkolóházakat?
A Fenntartható Fejlődés Szakkerekasztal – Kecskemét civil szervezeteit összefogó Városi Civil Kerekasztal tagjaként – a legtöbb kecskeméti polgárhoz hasonlóan csupán a közelmúltban értesült a Dobó körútra tervezett több emeletes parkolóház és üzletközpont megépítésének szándékáról, előrehaladott döntési folyamatairól. Nem csupán a fenntartható ökoszisztéma és az élhető Kecskemét iránti elköteleződés mentén fogalmazódnak meg bennünk kérdések, de hiányoljuk a beruházással kapcsolatos valós és széleskörű társadalmi párbeszédet.
Civil szervezetként véleményeztük a Klímastratégiát és a Környezetvédelmi Programot, korábban a Fenntartható Városi Mobilitási Tervet (SUMP), Gaál József alpolgármester úr meghívására részt vettünk azok szakmai vitáin. A Kecskemét belváros szívébe tervezett több emeletes felszíni parkolóház sajnos az ezekben megfogalmazott klíma- és környezetvédelmi célokat figyelmen kívül hagyja, valójában teljesen ellentétes hatások érvényesülnének. Ezek közül csak kettőt kiragadva: hogyan áll meg egy ilyen beruházási elképzelés a Klíma Akciótervben (SECAP) megfogalmazott kecskeméti vállalással, a CO2 kibocsátás 2030-ig 40%-al történő csökkentésével szemben? Kecskemét Fenntartható Városi Mobilitási Terve értelmében hogyan fog érvényesülni az a városi közgyűlés által megerősített szándék, hogy a Kiskörúton belüli zéró kibocsátású zóna megvalósuljon?
Fontos leszögezni, hogy egy-egy ilyen létesítmény évtizedekre eldönti, mire használjuk Kecskemét belvárosát, amelyet a város összes lakója magáénak érezhet, és amit büszkén mutatunk meg az idelátogatóknak. Véleményünk szerint a városunk “szívére”, ezért mindenekelőtt az élhetőség felől kell közelítenünk. A döntéshozóknak utóbbi években született nyilatkozatai ebbe az irányba mutatnak, és a közgyűlés által elfogadott több évre szóló stratégiai dokumentumok célkitűzései is a jövőre figyelő szemlélet mentén születtek.
Kecskemét volt az első nagyvárosok egyike hazánkban, ahol a hetvenes évek közepén elzárták a főteret az autóforgalom elől. Ne forduljunk vissza, jó irány csak egy van!
Ugyancsak fontos adalék, hogy városunk jelenleg érvényben lévő közlekedési koncepciója 2005-ös keltezésű, amelyet 2008-ban alig pár oldal terjedelemben vizsgáltak felül. Miután pontosan tudható, hogy csak az elmúlt évtizedes időszakot nézve mekkora mértékű változások történtek városunk közlekedését illetően, például autó használatban. Magyarországi viszonylatban, Kecskeméten van a legtöbb autó 1000 lakosra vonatkoztatva, 420 db, megelőzve ezzel Budapestet is, ami az 5. a sorban.
Mindezen felül, hiányoljuk a forgalomszámlálással egybekötött hatástanulmányokat, megalapozó és aktuális számokkal alátámasztott felméréseket is.
A Városi Civil Kerekasztal Fenntartható Fejlődés Kerekasztal tagjai olyan Kecskeméten szeretnének élni, ahol előnyt élveznek az egészséges városi élhetőséggel szemben támasztott elvárások. Kecskemét város élhetőségét, üzemeltethetőségét és ellátási színvonalát befolyásoló épített környezeti, illetve infrastrukturális elemeit akkor használjuk jól, ha azt a mainál jobb minőségben adjuk örökül a gyermekeinknek.
Beszélni persze könnyű, de az eltökéltség akkor kerül igazi próbatétel elé, amikor az elvi kiállást a gyakorlatban is érvényesíteni kell, akár a rövid távú gazdasági érdekek ellenében is. Most egy ilyen pillanathoz érkeztünk!
Kecskemét, 2022. január 27.
Városi Civil Kerekasztal – Fenntartható Fejlődés Szakkerekasztal tagjai:
Magyar Kerékpárosklub Kecskeméti Területi Szervezete
Kecskeméti Szatyor Közösség Egyesület
SZILVA Egyesület – Szívvel a Vacsiközért Egyesület
MÁK – Mozgalom az Átalakuló Kecskemétért
KINCS Kecskeméti Nagycsaládosok Egyesülete
10 millió Fa – Kecskemét Egyesület
Magyar Agrár-környezetgazda Egyesület
Támogató egyesületek:
Cédrusnet Zöld Vitalitás Cédrusköre
Kecskeméti Városszépítő Egyesület
