Kedden fogadta el az Országgyűlés 136 kormánypárti igen szavazattal a státusztörvényt, a köztársasági elnök csütörtökön alá is írta és ki is hirdette. Novák Katalin szerint „az új törvény biztosítja a köznevelési rendszer működőképességének fenntartását, egyértelmű kereteket biztosít, és megteremti a béremelés alapját”.
A magyar országgyűlés 136 kormánypárti igen, 58 ellenzéki nem szavazat mellett kedden elfogadta a „pedagógusok új életpályájáról” szóló törvényjavaslatot, amit a köznyelv státusztörvényként ismert meg, a kritikusabb szakszervezetek pedig bosszútörvénynek neveznek. Kecskemét két fideszes országgyűlési képviselője, Szeberényi Gyula Tamás és Salacz László is igennel szavazott arra a törvényre, ami ellen hónapokig tüntettek tanárok, diákok és szüleik; és aminek elfogadása után a pedagógus szakszervezetek szerint több ezer tanár hagyhatja el a pályát.
„A sokak által joggal kifogásolt, eredetileg vitára bocsátott úgynevezett ‘státusztörvény-tervezet’ leginkább vitatott pontjai az elfogadott jogszabályban már nem, vagy érdemi módosítással szerepelnek. Ez a törvény tehát tartalmilag már más, mint az, amely a tiltakozást kiváltotta” – idézi a Telex.hu Novák Katalin közleményét. A köztársasági elnök azt is írta, mérlegre téve a törvény mögött meghúzódó törvényhozói szándékot, úgy ítéli meg, hogy „az új törvény biztosítja a köznevelési rendszer működőképességének fenntartását, egyértelmű kereteket biztosít, és megteremti a béremelés alapját”.
„Versenyképes tudással rendelkező, magabiztos, stabil értékrendű fiatalokra van szüksége a jövő Magyarországának. Ehhez elhivatott, jól teljesítő, megbecsült pedagógusokra és minőségi nevelésre van szükség. Erről érdemes a jövőben valódi társadalmi vitát folytatni. Sok lényeges, megoldandó feladat van még: elsősorban a tanári bérek érdemi emelése és a pedagógusok megbecsültségének biztosítása igényel további lépéseket. Ezért azt kérem a magyar politikai élet minden szereplőjétől és az uniós intézményektől, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a magyar pedagógusok érdemi béremeléséhez szükséges források mihamarabb rendelkezésre álljanak” – közölte Novák Katalin.
Az Orbán-kormány a fizetésemelésre a forrást az EU-tól várja, aminek viszont az a feltétele, hogy meg kellene egyeznie az Európai Bizottsággal a lehívható pénzekről. Ezt ígérték már kora tavaszra, majd késő tavaszra és nyár elejére is. Törvény van; pénz egyelőre nincs.
