2010 augusztusa – a város ekkor írt ki közbeszerzést az intermodális pályaudvarral és közösségi közlekedési fejlesztésekkel kapcsolatban, megvalósíthatósági tanulmány kidolgozására. Tizenöt évvel később, 2025 végére talán elkészülnek az építési engedélyezési tervek, de mint az március 18-án, egy összbizottsági ülésen elhangzott a Városházán: „arról konkrét információ nincs, hogy maga a kivitelezés mikor indul meg”.
Rendkívüli együttes ülést tartott kedden a Városházán a közgyűlés hét bizottsága. A téma az önkormányzat 2025-2030-as évekre vonatkozó gazdasági programjának munkaanyaga volt, erről kérdezhettek és ezzel kapcsolatban tehettek javaslatokat a bizottságok tagjai.
A 117 oldalas dokumentumról és az ülésről egy későbbi cikkünkben részletesen beszámolunk majd. Előtte viszont megosztanánk egy érdekes információt, amely elhangzott a díszteremben, mégpedig az intermodális csomóponttal kapcsolatban.
A nagyon régóta húzódó közlekedési projektről csak annyi szerepel ki a gazdasági programban, hogy középtávon tervezik megvalósítani. A Gazdálkodó Város Bizottság elnöke, Kopping Rita (Szövetség) kérdezett rá, mi is a helyzet a csomóponttal.
Kurenkov Vjacseszláv, a Kecskeméti Városfejlesztő Kft. területfejlesztési szakértője – ő ismertette a gazdasági programot – annyit mondott, hogy a dokumentumban szándékosan nem részletezik az intermodálist. Mint kifejtette, ha az egyes városrészekben a tervek szerint megerősödnek/kialakulnak az alközpontok, akkor azokban mindenképpen lesznek „módváltási zónák”, megkönnyítendő az utazást, az egyik pontból a másikba való eljutást.
Gajdácsi Zoltán, a Mérnöki Iroda vezetője konkrétumokról is beszélt. Mint szavaiból kiderült, az Építési és Közlekedési Minisztérium 2025 végi határidővel rendelte meg a tervező cégtől az engedélyezési terveket. Hozzátette, a tervezők „szinte havi szinten jönnek” a Polgármesteri Hivatalba, egyeztetni a műszaki tartalmat, az esetleges változtatásokat.
Gajdácsi Zoltán emlékeztetett, hogy korábban volt már egy véleményezés, egyeztetés a lakosság bevonásával is.
„A tervező cég és a megrendelő minisztérium ígéretet és kezességet vállalt arra, hogy az eddigi lakossági és városi szakmai vélemények és műszaki tartalom-módosítások benne maradnak a tervekben” – hangsúlyozta a Mérnöki Iroda vezetője, még egyszer kijelentve: év végére készen kell lennie az építési engedélyezési dokumentációnak.
„Arról konkrét információ nincs, hogy maga a kivitelezés mikor indul meg” – árnyalta a pozitív fejleményt az irodavezető, egyszersmind megint egy kicsit a távoli ködös jövőbe helyezve az intermodális elkészültét (nyilván nem rajta múlik a dolog).
Egy generáció felnőtt, miközben pályaudvarból csomópont lett, de az is csak papíron
Nem ma volt: 2010 augusztusában írt ki a város közbeszerzést az intermodális pályaudvarra (tehát nem csomópontra) és a kapcsolódó közösségi közlekedési fejlesztésekre. A nyertes a Közlekedés Fővárosi Tervező Iroda Kft. által vezetett Közlekedés – Transman – Közti – Közutas Konzorcium lett, egy korabeli Petőfi Népe-Grátisz cikk szerint a tanulmányokat 625 millió forintos támogatási összegből készítik el.
A százmilliók innentől kezdve röpködtek. Az Átlátszó egy cikkéből kiderül, a tervezés valójában sokkal többe került. A Baon – egy már nem elérhető cikkére hivatkozva – közölte az oknyomozó portál, hogy a projektre először elnyert 1,45 milliárd forintot a város, majd ezt a kormány egyszer megemelte 250 millióval, majd további 382 millióval.
A 2,1 milliárd forintból 1,2 milliárd volt a tervezés, ez nem pusztán az intermodális pályaudvar tervezési költsége volt, hanem magába foglalta az új helyi buszközlekedés hálózati struktúrájának megtervezését is.
Az intermodális pályaudvar eredeti tervei szerint a Rákóczi út végétől egy lépcsőzetesen emelkedő tér vezetett volna fel a vasúti pályaudvarhoz, alatta közel száz gépkocsit befogadó parkoló kapott volna helyet, a sínek felett pedig oszlopokon nyugvó, keskeny kiszolgálóépület ívelt volna át hídként a túloldalra, a hunyadivárosi Baross utcába. Az volt az elképzelés, hogy a csomópont lesz a helyi és helyközi buszközlekedés központja is, miközben a Széchenyi térről teljes egészében kikerülnek a buszok, azaz itt megállóhely se lesz – derül ki a Baon.hu egy korábbi (jelen sorok írója által jegyzett) cikkéből.
Bár 2012-ben nemzetgazdaságilag kiemelt projekt lett, de 2014-ben a Magyar Közlönyben már nem szerepelt a nagyberuházásokat felsoroló listában a kecskeméti pályaudvar kivitelezésének támogatása.
2016-ban Orbán Viktor már csupán a főpályaudvar rendbetételéről beszélt Szemereyné Pataki Klaudia polgármesterrel közösen. Majd azt közölte az önkormányzat, hogy egy kisebb volumenű, de az intermodális feltételeket kimerítő csomópontot (azaz már nem pályaudvart) alakítanak ki.
2019 júliusában immár a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. írt ki közbeszerzést intermodális csomópontra. A budapesti székhelyű UNITEF’83 Zrt. és a kecskeméti VIKÖTI Mérnök Iroda Kft. alkotta konzorciumtól érkezett ajánlat, a tervezési díj nettó 489 millió forint volt.
Eszerint a kiírás szerint a Széchenyi téri buszállomás továbbra is megszűnik, elbontják a Noszlopy Gáspár parki buszpályaudvart és a vasútállomás épületéhez közelebb alakítják ki, a buszpályaudvari részen építenek egy 200 négyzetméteres utasvárót és több, kisebb méretű „üvegdoboz” fedett-zárt várakozót.
2022 áprilisában egy hunyadivárosi lakossági fórumon mutatták be az akkor aktuális terveket, majd a NIF vezérigazgatója elmondta, a kivitelezés 2023-ban kezdődhet el, „amiben azonban jelentős bizonytalansági faktort jelent az ingatag világgazdasági és nem különben a világpolitikai helyzet” (a NIF aztán 2023. január 1-jével megszűnt feladatait jogutódként az Építési és Beruházási Minisztérium vette át).
Pár hónappal később Orbán Viktor aláírásával jelent meg egy kormányhatározat, amellyel a „Szeged-Hódmezővásárhely tram-train rendszer” emelkedő költségeiről döntött a kormányfő. E szerint „egyetért az árfolyamváltozás kompenzálásának” a kecskeméti intermodális „projekt felszabaduló forrása terhére történő finanszírozásával.” Magyarra fordítva: amit eddig félretettek az intermodálisra, azt már nem tartogatják tovább, hanem átcsoportosítják más beruházásra.
Minderre Szemereyné Pataki Klaudia polgármester úgy reagált – Bányai Gábor kormánybiztossal az oldalán-, hogy megépül az intermodális csomópont. Hozzátéve, hogy ha a társadalmi és a nagy állami szereplőkkel (Volán, MÁV, NIF, Magyar Közút, Magyar Posta) való egyeztetés lezajlott, már át tudnak lépni a kivitelezés szakaszába.
Lázár János a vasútállomás felújítását ígérte meg
Lázár János 2024 novemberében Kecskeméten járt, és azt ígérte, a vasúti fejlesztések keretében „leporolják” a kecskeméti intermodális csomópont már korábban elkészült terveit, és 2025-ben elkezdődik a vasútállomás felújítása mintegy 15 milliárd forint értékben, a MÁV saját beruházásában.
– A kecskeméti vasútpályaudvar fejlesztését a Magyar Állam Vasutaknak saját hatáskörben 2025-ben meg kell kezdenie. Ez magába foglalja a vasúti pályaudvar felújítását, esetleg kereskedelmi célú hasznosítását, a parkolás megvalósítását is — fejtette ki Lázár János.
