Frissítés: 2023.06.21. A cikket mintegy két éve írtuk. Azóta felmentették a vádak alól a polgármestert és a jegyzőt.
- A Magor Vadásztársaság bírósági és Kúria ítéletre hivatkozva kéri számon a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalt, ami szerintük akadályozza, hogy használatba vehessék a Jakabszállás, Kunszállás, Fülöpjakab és Bugacpusztaháza településeket érintő vadászterületet, amin évek óta egy másik társaság, a Kiskunsági Erdőkerülő Vadásztársaság vadászik.
- Az ügy hátterében a vadászterületért folyó harc áll, ami során a Magor több bírósági keresetet is beadott, mert szerintük szabályellenes módon puccsolták meg a vadászati előhaszonbérleti jogukat azon a kiskunsági vadászterületen, ahol évtizedek óta gazdálkodtak.
- A nyomozásból kifolyólag Kerekes László Zoltánt, Bugacpusztaháza polgármesterét a kiskunfélegyházi járási ügyészség hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás, hamis tanúzás és hivatali visszaélés bűntetteivel már meg is vádolta.
- A Bács megyei Kormányhivatal szerint a bíróság nem kötelezte őket arra, hogy a vadászterület vadászatra jogosultjának személyében új eljárást indítson.
- A Magor Vadásztársaság küzdelme nem egyedi eset. 2018-ban három bélmegyeri vadász jogerősen pert nyert Mészáros Lőrinc fiának vadásztársaságával szemben, mert a 2016-os földtulajdonosi közgyűlésen nem zárhatták volna őket ki az elő haszonbérleti jogból. A kislődi vadászok a Hód Vadásztársasággal szemben mentek bíróságra, aminek pedig a vadászmestere a svédországi rénszarvasvadászatáról elhíresült Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
A nagyvad felfalja az apróvadat
2016 tavaszán állapították meg a szóban forgó kiskunsági vadászterület határát, miután 2015-ben módosították a vadászati törvényt, ami szerint a korábbi 10 év helyett, 20 évre lehet vadászati jogot szerezni.
A több mint húsz éve vadászó Magor, mint korábbi bérlő, előhaszonbérleti joggal rendelkezett. Velük szemben jelentkezett be a 4200 hektárnyi vadászterületért az akkor frissen (2016. márciusban) alapított Kiskunsági Erdőkerülő Vadásztársaság, ami előbb egy kecskeméti, jelenleg pedig egy nyárlőrinci címen van bejegyezve. [Az alakulástól 2019 nyaráig Sípos István elnökölt. Két erdészeti cégben is ügyvezető, amik közül az egyik Bugacpusztaháza székhelyű. Továbbá a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének alelnöke (és kecskeméti irodavezető), amely szervezet a 2013-ban alapított Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának stratégiai együttműködő partnere.]
Az Erdőkerülő vadászegyesület képviselője jelenleg dr. Gácsi Zsolt erdőmérnök. Az Opten ugyanazon a nyárlőrinci címen további két erdészeti céget is mutat, mindkettőt Gácsi Zsolt vezeti. Nevéhez kötődik az 50 millió forintból nemrég átadott petőfiszállási Erdei Kálvária és két kilométeres tanösvény, amit 80 százalékban az EU, 20 százalékban pedig a területen gazdálkodó Kiskunsági Erdő-Gazda Kft. állt, amit a térség kormánypárti képviselője, Lezsák Sándor is támogatott a baon.hu beszámolója szerint.
Arról, hogy ki használhatja a vadászterületet, szabályosan összehívott tulajdonosi közösségi gyűlésen döntenek. 2016 augusztusában kettőt is tartottak. Az elsőt a Magor hívta össze, aki élni kívánt előhaszonbérleti jogával. A maratoni hosszúságú gyűlésen, ahol jelen volt Bugacpusztaháza polgármestere is, ezzel szemben azt kezdeményezte, hogy döntsenek az előhaszonbérleti jog gyakorlásának kizárásáról. Magyarán arról, hogy a Magor ne élhessen ezzel a jogosultságával. A vitákkal teli gyűlésen végül a Kiskunsági Erdőkerülő Vadásztársaság köre kerekedett felül. Tulajdonosi képviselőnek megválasztották dr. Bárány Gábort, aki nem mellesleg a vadászterületen résztulajdonnal (1475 hektár) rendelkező KEFAG Zrt. Erdőgazdálkodási és Természetvédelmi Osztály osztályvezetője. A terület nagysága azért meghatározó a döntéskor, mert ebből fakad kinek mennyit ér a szavazta. A KEFAG-nak ez 34%-ot jelentett a vele szemben álló, második legtöbbet érő 20%-al.
Az összehívás szabálytalansága indította el a pereket – a polgármestert közokirat-hamisítással és hivatali visszaéléssel vádolja az ügyészség
A gyűlést követően Bárány feladata volt saját képviselői minőségének nyilvántartásba vétele iránti eljárás kezdeményezése. A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalhoz tartozó első fokú vadászati hatóság azonban ezt először elutasította. Az indoklás szerint szabálytalanul hívták össze a gyűlést, mert Bugacpusztaházán a gyűlést összehívó hirdetmény nem került kifüggesztésre. Kerekes László Zoltán polgármester az ülést követő napon kiállított egy igazolást, amely valótlanul azt tartalmazta, hogy a Magor által szervezett gyűlés hirdetménye Bugacpusztaháza Önkormányzatánál nem került leadásra, így azt nem tudták az önkormányzat hirdetőtábláján kifüggeszteni. Csakhogy ezt a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság és a Kúria nem így látják, és kimondták, hogy a Magor által összehívott gyűlés érvényes volt.
Ebből az ügyből kifolyólag Bugacpusztaháza polgármesterét, Kerekes László Zoltánt a kiskunfélegyházi járási ügyészség hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás, hamis tanúzás és hivatali visszaélés bűntetteivel vádolja, amit a vádirat szerint dr. Fröschl-Nagy Péterrel, a volt bugaci jegyzővel követett el. A polgármesterre 18 hónap börtönbüntetést kér az ügyészség, amelynek végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztenék.
Az első gyűlést követő néhány napon belül sor került egy második gyűlésre is, amit már a Kiskunsági Erdőkerülő Vadásztársaság hívott össze. Hogy ezt miért látták szükségesnek, miután már megszerezték a haszonbérleti jogot, csak sejtéseink vannak. Mindenesetre ekkor döntöttek arról, hogy a vadászati joggal kapcsolatos előhaszonbérleti jog gyakorlásának lehetőségét kizárják, a 2017-től kezdődő 20 évre szóló vadgazdálkodási időszakra, amivel a Magor, mint korábbi bérlő rendelkezett.
Nem tetszik a vadászoknak, hogy lesöprik az igazságszolgáltatás döntéseit
A Magor Vadásztársaság és a nevében eljáró Ujvári József évek óta tartó küzdelmet folytatnak. A debreceni bíróság és a Kúria ítéletére hivatkozva azt kérik a Bács megyei Kormányhivataltól, hogy a szabályszerűen összehívott földtulajdonosi gyűlés érvényes ítéleteit hajtsák végre. Csakhogy ez azért nem történik szerintük meg, mert a Kormányhivatal a Kiskunsági Erdőkerülő Vadásztársaságot jegyezte be vadászatra jogosultként.
Néhány hónappal ezelőtt levélben fordultak személyes találkozót kérve Lezsák Sándor fideszes térségi, országgyűlési képviselőhöz, amelyben ismertetik 2016 óta tartó canossa-járásukat. A birtokunkba került levélből kiderül, hogy Lezsáknak olyan kulisszatitkokról számolnak be, miszerint a Földművelésügyi Minisztérium Erdészeti és Vadgazdálkodási Főosztály volt vezetője ígéretet tett arra, hogy a Magor Vadásztársaságot támogató tulajdonosi érdekkört fogja az állam támogatni. A gyűlésen derült ki viszont az – olvasható a levélben, hogy „a KEFAG képviselőjének kötött mandátuma az ellenérdekű tulajdonosi kör szándékainak támogatására vonatkozik”, tehát a Kiskunsági Erdőkerülőt kellett támogatnia.
Ujvári 2018 tavaszán levélben fordult Semjén Zsolt miniszterelnök-helyetteshez és Kovács Ernő Bács-Kiskun Megyei Kormánymegbízotthoz. Utóbbit arra kérte, utasítsa el Bárány Gábor nyilvántartásba vételét, mert az hamis okiratok alapján került bejegyzésre. Ujvári azt sérelmezi, hogy a Kormányhivatalban a bejelentésével nem foglalkoztak, ami szerinte azért történhetett, mert ugyanaz a személy, nevezetesen Cseh Tamás vizsgálta ki az ügyet, aki Bárány földtulajdonosi közös képviselő bejegyzése során is eljárt. (Cseh 2015-től a Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztályán előbb osztályvezető, később főosztályvezető, 2019-től a Kecskeméti Járási Hivatal hivatalvezetője.) Ujvári és a Magor szerint elfogultság és összeférhetetlenség állt fenn, ezért büntető feljelentést tettek. (Ebből indult el Kerekes László és Fröschl-Nagy Péter ellen a nyomozás és vádolta meg őket az ügyészség.)
Kerestük Kovács Ernő Kormánymegbízottat és Cseh Tamást, hogy mi az oka, hogy a Kormányhivatal figyelmen kívül hagyta a bíróság és a Kúria ítéletét. A kormányhivatal válaszában azt közölte, hogy a földtulajdonosi közös képviselő személyének nyilvántartásba vétele az első gyűlést követően, jogszerű határozattal megtörtént. Továbbá:
„A Bíróság nem rendelkezett a vadászati hatóság új eljárásra kötelezéséről, a földtulajdonosi közös képviselő személyének ismételt vagy újbóli nyilvántartásba vétele, egyező kódszámú vadászterület vonatkozásában ugyanis okafogyottá és fogalmilag értelmezhetetlenné is vált. Hivatalunk nem hagyta figyelmen kívül az említett ítéletet, az azonban nem keletkeztetett számára eljárási kötelezettséget. A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítélete nem eredményez változást az érintett vadászterület vadászatra jogosultjának személyében.”
Ujvári feljelentést tett a Kiskunsági Erdőkerülő Vadásztársasággal szemben is, miszerint tagjai jogtalanul folytatnak vadászatot a vitatott területen. Az ügyben a nyomozást a Kecskeméti Rendőrkapitányság folytatta le, de arra hivatkozva szüntette meg a vizsgálatot 2021. februárban, hogy a vadászati hatóság a Kiskunsági Erdőkerülőt jegyezte be vadászatra jogosultként. Ujvári a megszüntető határozat ellen panaszt nyújtott be. Ott előadta, hogy a vadászati hatóságnak a debreceni bíróság és a Kúria ítélete alapján a Magort kellett volna bejegyeznie és nem a Kiskunságit, hiszen „a közhiteles nyilvántartás jelenleg bűncselekmény útján keletkezett okiratokon alapul”.
A Kecskeméti Rendőrkapitányság elutasította Ujvári orvvadászatról szóló feljelentését, de arról tájékoztatták, hogy:
„a kiterjesztett feljelentése a hivatali visszaélés bűntette gyanúját kelti” és ezért az ügyet az illetékes Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányságnak továbbították.
Az ügy itt tart most. A vadásztársaságok közti harc bizonyosan folytatódik. Még nem született ítélet Kerekes László Zoltán polgármester és a volt bugaci jegyző ellen felhozott ügyészi vádakban. És a Bács megyei rendőrség is vizsgálódik hivatali visszaélés bűntette gyanújával.
