Majoros Péter Majka és Molnár Tamás közös slágere hihetetlen nézettségnek örvend, ami részben a kormánykritikusnak ítélt szöveg feletti meddő vitáknak köszönhető. Az Azt beszélik a városban látszólag felforgatta médiát; 6 nap alatt 3 millióan nézték meg a videót. Ez a zenei előadóknak kedvező, a közönség pedig élvezi, hogy nyilvánvaló dolgokat mondhat Majka fekete-fehérben forgatott tömegtermékéről.
Mi a kötelező felháborodnivaló a klip kapcsán, és miért képes Majka újra meg újra ilyen pontosan kiszolgálni a fogyasztói igényeket? Ez a cikk a Majka-jelenségről, és a plasztikus klip komolynak szánt jelképeiről szól.
A sorok, amikről a fodrászod véleményét is hallani fogod:
“Büszkén pózolunk az Instán, Oroszország meg Dagesztán / Csak a vodka helyett pálinka megy, meg tablettás bor tisztán / Nem lovagolunk medvén, hanem kilőjük a faszba / És a vadászkiállításon majd beöntjük viaszba.”
“Vajon melyik az az oldal, amelyik neked jót akarna / Melyik segít igazán, melyik nem lép a nyakadra / A kiöregedett komcsi, akinek nem jutott a húsból / Vagy a kamu keresztény, akivel az ereszen lecsúszol.”
Majka az elmúlt évek politikai botrányaiból mazsolázik, felpiszkálja a választáskor érzett valódi szorongásunkat, és az orosz párhuzam sem maradhat el. Így ventillál a legtöbb 43 éves a kocsmában, nem csak Majka, aki az életkorára hivatkozik a dal első sorában.
Felhúzzuk magunkat a kiöregedett komcsin, az ereszen lecsúszó kamukeresztényen, a vadászkiállításon és a parizeres politikuson – és mindezt egy teljesen ártatlan rádiósláger biztonságában tehetjük meg. A 90-es években sok magyar dal reflektált a társadalom igazságtalanságaira és az akkori politikai problémákra. Ez ismét divatban van. Ma ízlés szerint válogathatunk polgárpukkasztó punk-utóízű dalok és posztironikus rappek között.
Egy dologban viszont a legtöbb eltér az Azt beszélik a városban hangulatától: akár egy mai társadalomkritikát, akár a Tankcsapda A legjobb méreg c. számát nézzük ‘94-ből, egyik sem veszi magát annyira komolyan, mint Majkáék az új klipben.
Az Azt beszélik a városban klipje egy zord, fekete-fehér Magyarországot mutat be, ahol az erőszakos elnyomás és félrevezetés mindennapos. Ha nem értenénk a klip vizuális nyelvét, a két előadó hatalmas betűkkel elénk teszi a kulcsszavakat, a minden árnyalatot nélkülöző lényeget.
Olykor felszólalnak a Nagy Testvérrel szemben is, és bár a keselyűk között járnak, valójában titkos nyomozást folytatnak egy elsötétített szobában. Megbízható pop előadóink ezzel azt üzenik, ők az ügynökeink ebben a sarkos világban. Felnyitják a szemünket és a háttérből mozgatva a szálakat kiállnak értünk – remélhetőleg. A szöveg viszont ennél egyszerűbb, és egybeolvad az eddig ismert posztmodern elégedetlenség slágerével.
