fbpx
10.6 C
Kecskemét
2024. október 8., kedd

FRISS HÍREK

Elinflálódó kecskeméti pártpolitika – búcsúzik a 2019–2024 közötti közgyűlés – vélemény

- Advertisement -

Két emlékezetes pillanat a 2019–2024 közötti kecskeméti politikai ciklusból.

  • 2019-ben összefogást hirdetett öt ellenzéki kecskeméti párt. A pártpolitika műhelyeiben fúrtak-faragtak, miként lehetne helyben – majd országosan 2022-ben – a domináns párthierarchiával rendelkező erősen korlátozott parlamentarizmus keretei (autokrácia) között többséget fabrikálni. Vagy olyan szövetséget létrehozni, amely csakugyan egyszerre lép, és egy még ki nem próbált széles alternatívát kínálni a Fidesz–KDNP helyett a választóknak lokálisan. A polgármesterségért folyó küzdelemben alulmaradt ugyan az ellenzéki – jobbikos Lejer Zoltán – a kormánypárti Szemereyné Pataki Klaudiával szemben, azonban csak igen kevés hiányzott ahhoz, hogy a – jobbikosokból, szocialistákból, zöldekből, momentumosokból, gyurcsányistákból álló szokatlan – koalíció igazi meglepetést érjen el 2019-ben. A 11 : 9-es végeredmény a közgyűlésben hideg zuhanyként érte Fideszt. A kezdeti sikerek után a Szövetség a Hírös Városért Egyesület öt évvel később végül a választás évében felbomlott, és a 9 fős frakció 5 fősre apadt.
  • Szemereyné Pataki Klaudia 2023. október 23-án mondta, hogy „Csapjunk oda és győzzük le végleg a múlt árnyait, körülöttünk szaglászó, hol vörösbe, hol zöldbe, hol pedig a szivárvány színeibe burkolózó helyi szolgáit, neveljük gyermekeinket és unokáinkat ebben a szellemben igaz magyaroknak!” – hangzott el a harci kiáltás olyan embertől, akit hivatalos tekintélynek ismerhetünk el abban a kérdésben, hogy ki jeleníti meg az ország előtt a kecskemétieket, és lokális nézőpontból mit jelent a magyar – vagy a nemzeti, ahogy saját magát aposztrofálta a kurzus. Csakhogy az elnevezés félreérthető, mert nemzeti lett az adó- és vámhivatal, az útdíjfizetés, sőt a trafik is. De nemzetinek nem nevezhető a kecskeméti posta melletti dohánybolt azért, mert magyar származású a tulajdonosa. A dohánybolt ettől még éppen olyan trafik marad, mint a többi; hazai és számos külföldi termékkel.

Láthatjuk, mennyi politikai jelző röpköd – szövetség, nemzeti, egység. A kecskeméti politika is igencsak elinflálódott.

A mai pártok nem tömegpártként működtek már 2019-ben sem, és igencsak megcsappant a pártaktivisták száma; erre válaszul hoztak létre közös jelölő szervezetet, a Szövetség a Hírös Városért Egyesületet. A korábbi ciklusokkal ellentétben a szövetségbe szerveződött ellenzéki tömörülésnek jelentős volt az erőforrása – két tanácsnok (Dobos József, Kopping Rita), két bizottsági elnöki (Lejer Zoltán, Király József) és számos városi cégben felügyelőbizottsági hely. Még abban is megegyeztek, hogy rotálódik a frakcióvezető személye: 5 év, 5 párt, 5 frakcióvezető.

A közgyűlés éppen csak felállt, a politikai munka azonban nem kezdődhetett el, mert a Covid-világjárvány hónapokra gúzsba kötötte a szabad mozgást. Ekkor egy pillanatra úgy tűnt, hogy – tekintettel a helyzet súlyosságára – az ellenzéki és a kormánypárti képviselők félreteszik a vitáikat, és valóban egységfrontot alkotnak. Jószomszéd Mozgalmat indított a Szövetség a Hírös Városért Egyesület annak érdekében, hogy figyeljünk oda a szomszédainkra. A Fidesz–KDNP hasonlóan igyekezett segítségére lenni a lakosságnak.

A válságkommunikáció hamar átalakult, és a kormányzati kommunikáció azt ismételte, hogy a politikai vezető és népe közösen küzd a „magyarok” nemzeti érdekeinek érvényesítéséért. Ugyanakkor a kormányzati válságkezelést érintő minden kritikát politikai motivációkkal magyaráztak, érkezzen bár az orvosi és tanári szakmai szervezettől, civil szervezetektől, médiumoktól vagy ellenzéki politikusoktól.

Covidba oltott politika.

Hazánkban a járványkezeléssel összefüggő centralizáció egy már egyébként is központosított rendszerben jelent meg, mely kormánypártisága ellenére Kecskemétet is érintette. A várost hátrányosan érték a gépjárműadót és az iparűzési adót érintő intézkedések, és azóta drasztikusan megemelték a szolidaritási hozzájárulás összegét.

Ami pedig a pártokat illeti, már sohasem fogják kiheverni a párttámogatások 50 százalékának elvonását, ami a Fideszt kevésbé érintette a köré kiépült gazdasági hálózat miatt. Nemcsak ezzel sújtották az ellenzéki képviselőket, hanem azzal is, hogy nem kaptak szót a közpénzből fenntartott önkormányzati médiában. A Szövetség képviselőit az öt év alatt kiiktatták a nyomtatott városi lapból, az online hírportálról, a televízióból.

Ha mégis kaptak publicitást, azok a civakodásaikról szóltak, amelyekből volt jó pár. Kezdődött azzal, hogy összeveszett a két momentumos képviselő, ami után előbb Vancsura István, majd Siposné Bodrozsán Alexandra is kilépett a Momentumból – utóbbi a DK-t választotta új pártjául. A turáni átok a Jobbikot is utolérte – a jobboldali pártból Józsa Bálint távozott és becsekkolt a liberális Momentumba. Az ellenzéki aktivisták számára demokratikus innovációt jelentő 2021-es helyi előválasztásra a szocialista Király József és Bodrozsán Alexandra vitája vetett árnyékot: a DK-s politikus szavazatvásárlással vádolta meg szocialista szövetségesét. A felek végül kibékültek, ám az ellenzéki képviselőjelöltek – Bodrozsán és DK-s társa, Kopping Rita – csúfosan leszerepeltek a 2022-es országgyűlési választáson.

Bodrozsán a voksolás után észrevétlenül eltűnt, aki helyi szinten addig szokatlanul heves politizálásával hívta fel magára a figyelmet, nem egyszer keményen beleszállva a kormánypárti képviselőkbe. Az idei önkormányzati választáson júniusban újrázott az egyéni körzetében olyannyira, hogy az azóta higgadtabb hangot megütő képviselő a következő öt évben tanácsnoki helyet is betölthet.

Hasonló cikkünk:  Jelentősen nőtt nyáron a Kecskeméten töltött nemzetközi vendégéjszakák száma

Lejt a pálya.

A fideszes politikusoknak nem okozott kihívást képernyőre kerülniük az elmúlt öt évben, közülük is feltűnően sokat szerepeltették a polgármester mellett Szamler Lászlót. Érdekes viszont, hogy Nemcsik Mátyásról, aki korban lehet még „fiatal demokrata”, alig beszélt várospolitikai ügyekről átfogóan, megmaradt a kényelmes gyepmesteri ügyeknél – kivéve, ha az ellenzéket kellett froclizni. A főként uniós forrásokból épült utak, bölcsődék, óvodák átadásakor a kormánypártiakról szóltak a hírek – ezekre az eseményekre általában nem hívták meg az ellenzéki képviselőket. Ilyenre többször került sor, például tavaly Kopping Rita véletlenül értesült a Lánchíd utcai óvoda sajtónyilvános bejárásáról. Ahogy azokra sem invitálták őket, amelyeken a helyben termelő multinacionális cégek a legújabb beruházásaikról és fejlesztéseikről számoltak be.

A képviselőknek nem volt lehetőségük a közgyűlésen kívül sem ütköztetni álláspontjaikat, sőt a kecskeméti választóknak sem adatott meg, hogy hallják a megválasztott képviselőiket érvelni demokratikus körülmények között, pró és kontra. De nemcsak a vitákat iktatták ki a helyi közéletből, de a kérdéseket sem engedik. A KecsUP szerkesztősége többször kért kormánypárti képviselőktől és a polgármestertől interjút, melyeket rendre visszautasítottak vagy válaszra sem méltattak. Egyetlen kivétel ez alól Szeberényi Gyula Tamás országgyűlési képviselő, aki a júniusi választások után beadta a derekát. A polgármester viszont makacsul ellenáll… A Fidesz az elmúlt évtizedben a saját képére formálta a rendszert, felhasználta ehhez a köz forrásait, és kiiktatta a fékeket és az ellensúlyokat.

Ad hoc a politika sem megy.

Az Orbán-rendszer nem egypárti diktatúra, az ellenvélemények felszínre juthatnak a parlamentben, a kecskeméti közgyűlésben és valamelyest a nyilvánosság különböző fórumain. Kivétel ez alól az önkormányzati forrásból működő médium. Az ilyen körülmények különösen megkövetelik a kreativitást és az elmélyült gondolkodást a politikáról. Az ellenzéki Szövetség szinte nem vagy csak minimálisan vette igénybe a nem hagyományos nyilvánosság eszközeit. Az ellenzéki frakció reagált ugyan olyan, a széles társadalmat érintő ügyekre, mint a hat kecskeméti posta bezárása, a Kaszap utcai tanítóképző kar megszüntetése, és lobbiztak amellett is, hogy az InterCity járatai továbbra is álljanak meg Kecskeméten. Proaktív politizálást nem tapasztaltak azonban a választók.

A ciklus egészét a hullámzó egyéni aktivitásuk jellemezte. Király József a közgyűlésben felszólalásaival többször, Tóth Szilárd pedig számtalan írásbeli kérdésével keltette fel a közvélemény figyelmét. Az akkumulátorgyárról szóló vitában Vancsura István és Lejer Zoltán érveltek leginkább, az Izsáki úti véderdőben a civilek mellé Siposné Bodrozsán Alexandra állt, és megállították a tarvágást. Dobos József szemmel láthatóan tanácsnokkét igyekezett sertepelni – tőle amúgy is távol állt a politikai szónoklat műfaja. De a Domus-parkoló helyére tervezett többemeletes parkolóház ügyében az ellenzék már nem mutatott egységet, a szavazáskor nem követték a frakciófegyelmet és Király József tiltakozását.

Besült puska.

Hiába recsegett-ropogott a 2019-es kecskeméti ellenzéki összefogás, 2024-ig úgy tűnt, hogy az öt ellenzéki kecskeméti párt újból az összefogás receptjét választja. A választási évben szétesett – előbb a Jobbik, utána a Momentum, majd Dobos József szocialista és Vancsura István független képviselő szakított a Szövetségben maradt DK-val, MSZP-vel és LMP-vel. Egy közös – el nem használt – ellenzéki polgármesterjelölt helyett végül öten szálltak ringbe a regnáló Szemereyné Pataki Klaudia polgármester ellen – az ellenzéki választók nézőpontjából sikertelenül. Ők alternatívát vártak, nem utólagos magyarázkodást a belső vitákról. Bár 2024-ben az önkormányzati választáson a Fidesz nem nyerte vissza korábbi erejét, a civilekkel kiegészült, összedrótozott Szövetség így is három egyéni választókerületben nyert: a jómódú Vacsi közben (Tóth Szilárd) és Petőfivárosban (Siposné Bodrozsán Alexandra) és a szétszabdalt belváros egyik körzetében (Király József).

A legnagyobb fókusz mégsem a győztesekre és vesztesekre irányult, mert váratlanul új politikai szereplő tűnt fel. Az ismeretlen Tisza Pártra júniusban csaknem annyian voksoltak Kecskeméten, mint a Fidesz–KDNP-re. Csakhogy Magyar Péter pártját egyetlen képviselő sem képviseli a helyi közgyűlésben, mert nem állítottak jelölteket. Akik viszont ellenzékiként bekerültek, úgy tűnik, hogy azoknak a pártjait saját szavazóik sodorták el, de erre már a 2024-től induló ciklusban kapunk választ.

———

A Vélemény rovatunkban megjelent írások nem feltétlenül egyeznek a szerkesztőség álláspontjával. A tartalom megtartása mellett ezeket az írásokat jogunkban áll a jobb olvashatóság érdekében megszerkeszteni.

Van véleménye? Szeretné másokkal is megosztani? Írjon nekünk a szerkesztoseg@kecsup.hu címre.

- Advertisement -

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Hírlevél feliratkozás

FELKAPOTTAK

Megáldották, átadták, elfoglalták a közel háromszoros áron elkészült új kecskeméti nővérszálló épületét (videóval)

A 2022-ben bejelentetthez képest közel háromszoros áron, mintegy másfél milliárd forintból épült meg a csütörtök délelőtt ünnepélyes keretek között...

LEGNÉPSZERŰBB

Juliska néni egymás után kapta az ellenőrzéseket a kispiacon, volt, hogy a földre letett virágai miatt büntették

1986 óta, azaz harmincnyolc éve árusít Bóta Lászlóné Juliska néni a Petőfi Sándor utcai kispiacon, a Fűrészfogasok mellett. Az...