- Az oktatásban dolgozók szerint a döntéshozatal központosítása újabb jele annak, mennyire nem veszik komolyan a pedagógusok szaktudását.
- Korábban az óvónő, az óvoda vezetője, az óvoda pszichológusa és a szülő dönthetett arról, hogy a gyerek alkalmas-e arra, hogy hatodik életévét betöltve iskolába menjen. Ez sokáig jó is volt így.
- A szülők az év végén arról számoltak be Kecskeméten, hogy a gyermekük iskolaérettségi vizsgálata során a pedagógiai szakszolgálattól szakmai megerősítést is kaptak a törvény okozta bizonytalansággal szemben.
Január 31-ig adhatják be a szülők a kérelmüket az Oktatási Hivatalnak a további egy év óvodában való maradás érdekében. „Fontos döntés ez, hiszen az éretlenül iskolába kerülő gyermekek éveken keresztül folyamatos kudarcélménynek lesznek kitéve, mivel az iskolai körülmények többnyire nem alkalmasak a differenciálásra, így az oktatás minősége nemcsak számukra, hanem a többi gyermek számára is romlik.” – írja a szuloihang.hu.
Mint ismeretes tavaly ősszel szavazta meg az Országgyűlés a köznevelési törvény módosítását, amiben eldöntötték a politikusok: minden hatodik életévét betöltött gyerek automatikusan iskolakötelessé válik. Kivétel az a gyermek, akiről a szülő kérelmére az Oktatási Hivatal kimondja, hogy indokolt esetben maradhat még egy évet az óvodában.
Korábban az óvónő, az óvoda vezetője, az óvoda pszichológusa és a szülő dönthetett arról, hogy a gyerek alkalmas-e arra, hogy hatodik életévét betöltve iskolába menjen. Ez sokáig jó is volt így.
Az új szabályozás ellen az első pillanattól kezdve tiltakoztak az érintettek, a pedagógusok, a pszichológusok és a szülők. Az oktatásban dolgozók szerint a döntéshozatal központosítása újabb jele annak, mennyire nem veszik komolyan a pedagógusok szaktudását. A szülők több fórumon is kifejezték, hogy elfogadhatatlannak tartják az új iskolaérettségi rendelkezéseket, a törvény visszavonását kérték a minisztertől. Az ombudsman is kérte a hatévesek kötelező beiskolázásának elhalasztását, arra hivatkozva, hogy az átállásról nem kaptak az érintettek megfelelő tájékoztatást. Az ombudsman szerint:
„az előírásokat csak olyan időponttól lehet bevezetni, amikor azokat minden érintett megismerhette és a jogalkalmazás is felkészülhetett rá. A halasztással elérhető lenne, hogy a megalapozott döntéshez, a tanulók tényleges iskolaérettségének megállapításához szükséges feltételrendszer teljeskörűen rendelkezésre álljon.”
A szülők felelősségévé tették a kérvényezést, de nem adtak hozzá pedagógiai segítséget
A Szülői Hang Közösség felmérést készített a hivatali kérvényt beadó szülők között, miután a szülők megkapják az Oktatási Hivatal határozatát. Az eddigi 461 szülői visszajelzés alapján az érintettek 94%-a úgy véli, a kormányzat nem tájékoztatta megfelelően a szülőket a kérelmek elbírálásának szempontjairól (csupán 2% szerint volt a tájékoztatás megfelelő, 4% nem tudott dönteni).
„Az állami tájékoztatás pusztán a hivatali kérelmezés bürokratikus részleteire szorítkozott, holott a gyermekek számára az lett volna a legfontosabb, hogy a szülők tudatossá váljanak az iskolaérettség összetett kérdéskörében, és megértsék, milyen jelek, tulajdonságok alapján lenne indokolt, hogy a gyermek még egy évet az óvodában töltsön.”
A kormány elvette az óvodák felelősségét az iskolaérettség megítélésében, és a szülők felelősségévé tette a kérvényezést, ám mindehhez nem adott pedagógiai segítséget. Az iskolaérettséghez nem elég, hogy a gyermek kész legyen számolni és írni tanulni. Fontos a kitartó figyelem képessége és a monotóniatűrés, a fejlett beszéd és beszédértés, az érzelmi kiegyensúlyozottság, az alkalmazkodóképesség, a kifejlett mozgáskoordináció és még sok más készség is. Teljesen természetes, hogy a gyermekek képességei eltérő tempóban fejlődnek, így szakmailag az a kormány által sugallt kép, ami szakemberek által igazolandó kóros állapotnak láttatja a lassabban fejlődő gyermekek helyzetét. – magyarázza a problémákat a szuloihang.hu közösségéhez tartozó szakember.
A kecskeméti szakszolgálatot is megterhelte a kérvényroham
December végén itt beszámoltunk arról, hogy az új szabályozás okozta bizonytalanság nehéz helyzetbe hozta a kecskeméti szakszolgálatot is, amelyhez több száz szülő kérelem érkezett be nagyon rövid időn belül. A szülők az év végén arról számoltak be, hogy a gyermekük iskolaérettségi vizsgálata során a szakemberek a kecskeméti pedagógiai szakszolgálatnál nagyon körültekintően jártak el, és szakmai megerősítést is kaptak a törvény okozta bizonytalansággal szemben.
Szél Bernadett független országgyűlési képviselő közérdekű adatigényléséből kiderült: a törvénymódosítás elfogadását követően összesen 19,7 ezer iskolaérettség megállapítására irányuló kérelem érkezett a megyei szakszolgálatokhoz, ezek közül december 20-ig 12 ezer szakvéleményt állítottak ki.
A decemberben tapasztalt nagyfokú szülő aktivizmus után január 1-től egy rendelettel hirtelen el is vették a szülő és az óvoda jogát arról, hogy ő döntsön a gyermek még egy évig óvodában maradásáról és óvodai neveléséről.
Megkérdeztünk több kecskeméti szakembert a kialakult helyzetről:
Kecskeméten más településekkel ellentétben viszonylag kevesebb számú az Oktatási Hivataltól hatósági kérésre kirendelt, a szülő által felterjesztett iskolaérettségi vizsgálat várható, mert november és december folyamán több száz vizsgálatot végeztek el a pedagógiai szakszolgálat munkatársai. Így a következő hónapban elvileg nem magas számú iskolaérettséggel kapcsolatos vizsgálat elvégzését remélik az Oktatási Hivatal által kirendelt szakértői vizsgálat elvégzésére.
A törvénymódosítással számos olyan bizonytalanságot idéztek elő a szülői körökben is, ami aggodalmat kelt – számolt be több érintett szakember a tapasztalatairól. Elmondták, azzal, hogy elvették a szülőtől és az óvodától a jogot, hogy egy évig még közvetlenül maguk döntsenek, saját hatáskörben, szülői és óvodai, pedagógusi véleményeket figyelembe véve a gyermek értelmi képességén túl a szociális és érzelmi érettségének, az óvodai csoportba történő beilleszkedésének, fejlődésének megítélésében, ezáltal is csak megnövelték a bizonytalanságot. A közvetlen partneri kapcsolat, kommunikáció helyett a szülőknek hatósági eljárást kell kezdeményezniük gyermekük iskolaérettségével kapcsolatban. Eddig ugyanis az volt a működő, bevált gyakorlat, ha az óvoda és a szülő nem volt egyetértésben a gyermek iskolaérettségével kapcsolatban, akkor közvetlenül kérték a pedagógiai szakszolgálat szakmai segítségét, vizsgálatát. A törvénymódosítást követően a szülőnek ki kell tölteni egy hivatalos formanyomtatványt, amit megküld a budapesti központú Oktatási Hivatalnak, majd a Hivatal kirendeli az adott szakszolgálatot szakértőként a vizsgálat lefolytatására nagyon szoros határidők betartására kötelezve.
Fotó: illusztráció – www.freepek.com